Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-03-11 / 4. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 március 11. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A VILÁGSZERTE ELSŐKÉNT ÉRTÉKELT MAGYAR ÍRÓ Téved a kedves olvasó, ha azt gondol­ja a cím olvastára, hogy Molnár Ferencről szólok. Ezúttal nem a világhírű magyar-zsi­dó szépíró életrajzát kívánom ismertetni. Ezt évekkel ezelőtt már megtettem. Mai hősünk a Liliom, Pál utcai fiúk és számtalan más világsiker írójánál két év­vel fiatalabb, de a világtájak határ-korlátait Molnár előtt már korábban ledöntött kol­légája. A matuzsálemi kort elért Lengyel Menyhért változatos, írói sikerekben bővel­kedő biográfiáját foglalom dióhéjba. BALMAZÚJVÁROSBÓl INDULT El A Hajdú megyei Balmazújváros nagy­­közésgben jött a világra, 1880 április 10-én. A közeli napokban ünnepük tehát 103. születésnapját tisztelői, akik halála után egy évtizeddel sem feledkeznek meg a nagy íróról. Édesapja családi neve Pollák volt, lakhelye orthodox hitközségének haladóbb elemei közé tartozott. A helyi elemi iskola elvégzése után a gimnáziumot nem a közeli Debrecenben, hanem a távolabbi Miskolcon végezte. A századforduló körül a fővárosban hírlapíró volt, majd a prózai biztosítási üzletágban próbált szerencsét. Vállalata Kassára he­lyezte, de ott sem tette le kezéből a tollat: helyi lapokba Írogatott. Tudásszomját pe­dig szüntelen tanulmányozással elégítette ki. LENGYEL MENYHÉRT A BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖK AZ AKADÉMIA IRODALMI DÍJÁT NYERI EL Irodalmi körök elég hamar felfigyel­tek Lengyel Menyhértre. A NAGY FF.IF.­­DELEM (később amerikai címe: The Great Chieftain) című drámájának a budapesti Thalia-társaság színpadán való bemutatása hívta fel rá a figyelmet. Hatalmas erkölcsi és kasszasiker volt. Második darabja — A HÁLÁS UTÓKOR - már a Nemzeti Szín­házban került bemutatásra és az Akadémia a Vojtich-irodalmi díjjal való kitüntetésre tai tóttá méltónak. (Későbbi amerikai címe: Grateful Posterity.) Mindkét, hírnevét megalapozó, korai színműve, valamint a FALUSI IDILL, Hat­vány Lajos báróval együtt írt A SZŐZ és RÓZA NÉNI című darabok a hagyomá­nyok és szokások palástjában rejtőzködő társadalmi hazugságokat ostorozták — írta annak idején dr. Szilágyi Géza. Éles szatí­rája, amely a társadalmi konvenciókat gú nyolja, meg is nehezítette az egyébként ér­­rlekes problémájú és hatásos bonyodalmú /ígjátékai sikerét. zaddal korábbi Cervantes: Don Quixote klasszikus regényének dramatizálását a tár­sadalmi eszmék hirdetésére használta fel. Nemcsak világnyelvekre, de a legtöbb euró­pai nyelvre is lefordították. Valójában az 1919 évi magyar „népi uralom" mérsékelt szatírája, de egyben a szociális igazság ügyét is szolgálja. Az amerikai produkció főszereplője Ottis Skinner, kora legneve­zetesebb Shakespeare-alakítója volt. KORAI AMERIKAI TANULMÁNYÜTON CHARLOTTE KISASSZONY, AN­TÓNIA, A WATERLOOI CSATA, SEY­­BOLD és A POSTÁSKIASASSZONY fő-A Balmazújvárosból elindult és korán a nemzetközi hírnév szárnyaira kapott drá maíró már az első világháború küszöbén az FILMCSILLAGOK A FŐSZEREPBEN A következő esztendőkben Lengyel Menyhért filmre dolgozta át főbb színmű­veit s újakat is írt. Jónéhányban a főszere­peket filmcsillagokká vált színészek alakí­tották. Az ANTÓNIA, LANDLESS JOHN (Földnélküli János), TIHAMÉR, DER ER­FINDER (A feltaláló), THE NECKLACE, stb. hatalmas sikereknek bizonyultak az USA-ban is. Kiemelendő, hogy a Földnél­küli János társszerzője nem volt más, mint a legendává vált Karinthy Frigyes. (A faji törvények szerint a világhírű író sem volt egészen árja: huszonöt százalékban zsidó vér keringett benne...) Az ANGEL című 1932 évi nagysike­rű színműve 1937-ben került vászonra Hol­lywoodban. A címszerepet Marlene Diet­rich játszotta. A CÁRNŐ filmváltozatának — Cathe­rine The Great - sztárszerepét 1934-ben Elisabeth Bergner alakította.Lengyel Meny­hért legnagyobb sikerű színművének film­­változata a NINOTCHKA, vígjáték — 1940- címszerepben Greta Garbo-val, szintén Len­gyel eredeti műve alapján került forgatásra. A Ninocskából-miként több más Lengyel­alkotásból TV-film is készült. Több nagy TV-hálózat időnkint felújítja. 1982 őszén is vetítették — igen nagy sikerrel. LENGYEL FILMRE VISZI LESSING BÖLCS NÁTHÁN-JÁT Megjegyzésre méltó, hogy a Ninotch­­ka — ugyanígy az Amerikában írt ANGEL főrendezője a világhírű Ernest Lubitsch volt, férfi főszereplője pedig Melvin Doug­las. Előbbiből amerikai m u s i c a I is ké­szült SILK STOCKINGS címen. Zenéjét a híres Cole Porter szerezte. A CSODÁLA­TOS MANDARIN librettója is Lengyel Menyhért műve. Lengyel írta át filmre Lessing: Bölcs Náthán-ját. Csehov: VIZSGÁLÓBIRÓ-jából is írt színpadi vígjátékot. Mindezeket anya­nyelvén — zamatos magyar kiejtése volt I—, mert sohasem tanult angolul, noha a máso­dik világháború előtti esztendőkben, 1962- ig felváltva Londonban, Hollywoodban és New Yorkban élt feleségével együtt, akitő LIDO-nak becézett. Londonban egyébként Korda Sándor közeli munkatársa volt — fő­leg a Cárnő forgatása alatt. Lengyel Menyhért 1962-ben, 82 éves korában, elhagyta Californiát: az idős há­zaspár Nápolyba költözött, hogy egyetlen gyermekük közelébe lehessen. Leányuk egy olasz szenátor felesége volt. Lengyel ott fejezte be utolsó nagyobb művét: LÁBÁN LEÁNYAI címen. SZELLEMI FRISSESSÉG MATUZSÁLEMI KORBAN A Lengyel-házaspár testi-lelki jóba­rátságban élt Hollywoodban a felejthetet­len emlékű Zsoldos Andor költő-, író- és filmrendezővel, valamint méltó élettársával, Ilonkával. Barátságuk még Budapesten ke­letkezett. „Menyus* - barátai így szólítot­ták Lengyel Menyhértet — 90., Nápolyban ünnepelt születésnapja alkalmával. Zsoldos 1970-ben nem csak méltató, de biográfiai jellegű, nagyobb cikket írt. Menyus ezt sajátkezűleg írt, hálálkodó levélben köszön­te meg, amelyet Zsoldos Ilonka kegyelettel őriz. Négy évvel később, 1974-ben Zsoldos Andor már nekrológot írt MENYUS címen, a los-angelesi magyar újságba. Több ada­tunk ebből származik. Andor nem sejthet­te, hogy alig 3 esztendő múlva, jóval fiata­­labban, ő is követi a túlvilágra... Menyus élete utolsó éveit egy gyö­nyörű, Nápoly melletti szanatóriumban, amelyet barátainak valóságos paradicsom­ként írt le,»töltötte, szellemi frissességben. LENGYEL MENYHÉRT GAZDAG IRODALMI HAGYATÉKA Halkszavú, barátságos, de nem túl közvetlen természetű emberként, teljes harmóniában élt az őt két évvel túlélt Ll- DO-jával. Felesége a tökéletes ellentétes tí­pust személyesítette meg: bőbeszédű, élénk teremtés, egyébként nagyműveltségű, férjé­nek nemcsak odaadó hitvese, de titkára, gépírója és manager-e egyszerűéiyben. Az élet hálás volt hozzájuk. Lengyel Menyhért kétségtelenül sokat alkotott a magyar kultúra égisze alatt és Amerika szolgálatában is jelesre vizsgázott, bár mű­veit másoknak kellett angolra átültetni. A a szerzői dicsőség azonban természetesen a zsidó gyökerekből táplálkozott, Hajdú-me­gyei őstehetséget illette. szerepeiben egy-egy kiváló színésznek ér­dekes játéklehetőségre teremtett alkalmat. MÁRIA című színművében Ibsen Nórájá­nak korszerű változatát írta meg. KtWYOftKI FIGYELME. Egy évi előfizetés 15 dollár díját Q csekkben mellékelem Q kérem sűmtixai H*r................................................... Cím egyre nagyobb tért hódított filmirodalom művelőjévé vált. Amerika hadbalépése előtt 1915-ben járt először az Egyesült Államok­ban, ahol a színműírást, főleg a filmszcená­­rium készítésének problémáit is tanulmá­nyozta. Fő úticélját azonban AMERIKAI NAPLÓ című könyvéhez való adatgyűjtés képezte. Főleg a művészi világban és általá­ban a társadalmi élet terén szerzett tapasz­talatait, benyomásait írta meg. KARJUK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK, vásárlásaik alkalmával HIVATKOZZANAK LAPUNKRA TERJESSZE LAPUNKAT! *********** *★****★*******>**** ************* ****** | L_____ . i * if sí mini 4H Emi 7$tk Stowt New Yerk City (York és Fim Avenue kötött) <21» 7J4-4S9J ********************************************E AZ ELSŐ VILÁGSIKERŰ DARABOK - A TÁRSADALOM FERDE TÜKREI A TÁJFUN című drámájával Lengyel Menyhért a titokzatos japán lélek rejtélyeit kívánta kibogozni, egy 1910 körüli hazafi­as összeesküvés kapcsán. Ezzel érte el első jelentős világsikerét. Ugyanígy a PRÓFÉ­TA című színművével, amely a primitiv exotikus kultúrának az európaival való ösz­­szeütközését tárja a nagyközönség elé.Ha sonlóképpen a SANCHO PANZA KI­RÁLYSÁGÁBAN című is. A három évszá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents