Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-02-23 / 3. szám
I 1983 február 23. NEWYORKI FIGYELŐ 5 I Diplomáciai figyelő | AZ AMERIKAI SAJTÓ REAKCIÓJA AZ IZRAELI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSAIRA Ezen rovatunknak mai számunkban való megjelenését Roboz Ottó washingtoni tudósítónknak, kedves barátunknak köszönhetjük, aki közfeltűnést keltett írásában, amely lapunk egyik eló'ző számában jelent meg, még jóval az izraeli vizsgálóbizottság határozata előtt, hangot adott azon nézetének, hogy az amerikai zsidóságnak nincsen erkölcsi jogosultsága Izrael Államának vagy a Begin-kormánynak vonalvezetését kifogásolni. Tudósítónk most beküldte a The Washington Post február 9-i és 13-i számaiban napvilágot látott szerkesztőségi cikkeket, amelyek az álszenteskedés és szemforgatás iskolapéldái. Nem fogynak ki e cikkek Izrael demokratikus rendszerének magasztaiásából. Megállapítják, hogy a vizsgálóbizottság jelentése annál inkább kiemelkedő jelentőségű, mert a világ legtöbb, még demokratikusnak is tartott állama sem lett volna képes ilyen demokratikus eredményt produkálni, hiszen a lebanoniak a valódi bűntetteseket sem kísérlik meg üldözni, stb., stb. Ennél a pontnál azonban a Washington Post neves cikkírói megállnak, Megindul a szemforgatás az ellenkező irányban: sajnálják Izraelt, mert megpróbáltatásai ezzel nem érnek véget, hiszen ki kell vonulnia Lebanonból, el kell mennie a félútig a palesztin állam követelése terén, hallgatnia kell a külföldről jövő' jó szóra - egyszóval: az eddigi rossz politikát meg kell változtatnia, a kormányban maradó Sáront félre kell állítania és próbáljon meg a jövőben jó kisfiú lenni. Sajnos, ha az amerikai zsidó vezetők többségének álláspontját figyeljük, félni kell valóban, hogy az a kártékony szellem, amely a sajtót hatalmába kerítette, a Reagan-kormányt is megfertőzte és az amerikai zsidóságot is az önrombolás irányába vezeti, tovább fog garázdálkodni a nemzetközi és amerikai politikában. A iiiagvar-zsidó irodalom múltjából GABRIEL D. HACKETT Gabriel D. Hackett (azelőtti írói nevén: Keér Dezső), a kiváló irodalmár és fotóművész, nemrégiben feltűnést keltő előadást tartott a Fészek Clubban, amelynek a Magyar Hírek egyik legutóbbi száma is helyt adott. Következő számunktól kezdve az előadást folytatólagosan közölni fogjuk. Ezúttal bemutatjuk az író fivérének deportálása kapcsán írt, megrázó versét. BANDI Dr. Hacker András orvo.« emlékére. Élt 33 ( ./ Látom a szemét: rám tekint. Ott áll a teherkocsiban. A semmibe néz, de rám tekint. A hullák is állnak, nyitott szemmel. Az élők félig csukott szemmel. Tapintgatva az életet. Négy napja nem ettek és december van. 1944 december. Bandit viszik Németországba. Látom a szemét: - a semmit nézi. A semmit nézi, de a felhőt látja. Ó fényes felhők, langyos napsütés! Libegő szoknyák, valahol messze-messze! Ó fényes felhők, lobbanó hitek, Lobogó eszmék, fenn a tornyokon! ,Émberiség!" ..ordít fel valaki. De csak hó van..Hóhér és halál. Látom a szemét: ..hív vele. Hív és kérdez a messzeségen át. „..És lesz valami értelme is ennek? „Lesz majd benne távoli elégtétel? „..Igen, igen: a Dialektika. „..De nem lehetne elrohanni innen? „Segítségért sikoltani..Anyám!" A vonat lassít És megáll a hóban Türingiában. Látom a szemét: rám tekint. Remény nélkül, értelmesen. , fi eked volt igazad", súgja. Hallom a hangját, ha hó ropog. Az éveken, a távolságon át. A tehetetlen düh jégfalán keresztül, S nem tudom, kinek volt igaza ? Az öcsém volt. Megölték az országúton, Karácsonykor, Berga és Dachau között. Egy jó német, ki még senkit sem ölt meg, Arra jött és lehúzta a kabátját. De bennhagyott a dermedt szivkamrában Néhány vérbefúlt illúziót Civilizációról, És emberi szolidaritásról. Bandi. FORRAI ESZTER Forrai Eszter, a kiváló magyar-zsidó költőnő itt közölt verse megjelent a Faágak tánca című verseskötetében, majd a MIOK 1979/80 évi Évkönyvében is. A költőnő verseskötetei megrendelhetők lapunk kiadóhivatalában. Apám emlékére Imád halottakért égig hangzott válaszul örökcsendet adtak sirtalan apám siratlanul temettettél ismeretlen földbe. I KÖNYVSZEMLE! ŐRANGYALOK A VÉSZKORSZAKBAN A kiket őrangyaluk nem hagyott cserben. Eckstein Sándor. Tel Aviv, 1982. Intellektuellek társaságában megszokott téma, hogy a nyomdaipar fejlődéséről beszélgetnek, dicsérik a tegnapelőtt még hihetetlennek tűnt nyomdatechnikát, stb. Ez a téma merült fel e sorok írójában is — igaz, hogy fordított előjellel —, amikor a fenti könyvecske kezébe került. A 134 oldalra terjedő, fűzött könyv nem jelentéktelen ajánlással került kezünkbe: az izraeli csehszlovák származású zsidók szövetsége kért fel bennünket annak ismertetésére és a levél végén egy a szemünkbe könnyeket csalt baráti írás ismételte meg e kérést: egy több, mint négy évtizeddel ezelőtt megismert barát jelentkezett ugyanezen kéréssel. A levél jelezte, hogy a mű útban van. Sosem kaptam meg, viszont Kahan Kálmán, lapunk kedves munkatársa saját példányát bocsájtotta rendelkezésre. Ennyit az előzményekről s most térjünk át magára a műre. Ez a könyv testesíti magában mindazt, amit egy modern kiállítású könyvről nem lehet elmondani. Formája egyszerű, a szerző stílusa is, de van benne valami közvetlenség, ami megragadja az olvasó, aki valóban nem tudja elolvasat- Janul letenni. A vészkorszak túlélőinek, akik pláne Dl? KATZ JÓZSEF: NEGYVEN EVVEL EZELŐTT azelőtt is az írás és újságírás mesterségét űzték, nem nehéz témát találni a szörnyű múltból. Eckstein Sándor, a szerző azonban írásának tárgyát is - éppenúgy, mint a nyomdatechnika figyelembevételének mellőzését — ellenkező oldalról ragadja meg. Minden eddigi vészkorszakbeli munka szinte kizárólag a világtörténelem e legszömyűbb korszakáról a legsötétebb pesszimista stílusban ír, halmozza az átélt szörnyűségeket és így gondoskodik arról, hogy az EMLÉKEZZÉL ÉS NE FELEJTS bibliai parancsát teljesítse. Ritkaságok közé tartozik, ha valamelyik szerző vakmerő, emberséges jócselekedetekről emlékezik meg. Jelen esetben a szerző az őrangyalokról ír, akik kétségtelenül aktiv szerepet játszottak egyes üldözöttek megmenekülésében. A téma ilyen megközelítése újszerű és egyben igen hasznos is, mert az elképzelhetetlennek tartott borzalmak jobban válnak hihetővé, ha egyes csodaszerű megmenekülések még élesebben rávilágítanak a szörnyűségekre. Eckstein Sándornak ez az írása figyelemreméltó adalék a magyar származású zsidóság vészkorszak-irodalmában. Meg kell írnunk a hűség kedvéért azt is, hogy a könyv nem minden adata alapul történetírói pontosságon, ez azonban annak értékén semmit nem változtat. Egyetlen tényező a lényeges: jelentősen hozzájárul az emlékezés ébrentartásához. Megrendelést szerkesztőségünk készséggel továbbit Izraelbe. A német győzelem maszlagjára jellemző ez a történet: Lövészárkokat ástunk egy hegytetőn, amikor hozzánk-tépett az őrmester: — Na, nemsokára vége a háborúnak — kezdte. — Mi hazamegyünk, de veletek mi lesz? - Szótlanul hallgattunk. Ő így folytatta: — Most már bevetik a németek a titkos csodafegyvert. Kampec az angoloknak és amerikaiaknak. — Várta a hatást. Ekként hatott a német mese a csodafegyverekről. Nemcsak a németek, a magyarok is bevették. Az általunk ásott lövészárkokból egyetlen lövés sem dördült el. Az oroszok megkerülték a helyet 1944 augusztus végén. A románok okosan otthagyték a németeket, ők nem bíztak a csodafegyverben. A magyarok kitartottak végig. A világban évezredek óta a bajt a vallás, a politika, a faj és a bőr színe is okozza. Évszázadok során új vallásalapítók jöttek, új vallások i Vetkeztek. A vallásháborúk során az emberised nagy száma pusztult el. A rómaiak idejében a keresztényeket dobták az arénában a vadália-Másfél év óta használt ZENITH televíziós készülék, antennával, remote control felszereléssel és hozzá tartozó asztallal.vala mint egy velencei csiszolt nagy tükör és egy Fedders 71/2 air conditioner olcsón eladó. Érdeklődés telefonon: (212) 871-7469, reggel 6-9 és este 8-11 között. tok elé. Később Konstanin császár tette meg e vallást államvallássá. Napjainkban szemtanúi vagyunk, hogy Lebanonban keresztények és mohamedánok gyilkolják egymást, de ugyanígy a sziita ésszunita mohamedánok is. A másik bajokozó a politika. Amerikában Lincoln idejében, az orosz forradalomban milliók pusztultak el. A nemzeti szocializmus politikája fajtánkból hatmillió áldozatot követelt. Ha nem történt volna meg a sztálingrádi győzelem, vájjon hogyan alakult volna a háború? Amerika lassan mozdult. Vájjon létrejött volna-e Izrael Állama ? 1945-ben Afrika négy független országegységből állott. Azóta 50 országra bomlott szét. Sztálingrád óta a földrész két tömbre tagolódott. Egyik a másik terjeszkedését igyekszik gátolni. A háborúban szövetségesek voltak, a háború után útjaik elváltak. A gyanúsítás, egymással szembeni bizalmatlanság uralkodik. A mai főtörekvés a váratlan támadás által előálló meglepetés elhárítása. Örülnék, ha az olvasók a felvetett kérdé sekhcz hozzászólnának. A.-4-A.A A*«»««--*»** RlffVwWtWWWWWtfWWtttttwt KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HKDRTMNKST TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LÁPUNKKÁ RANDOLPH L. BRAHAM ÚJ KÖNYVE Perspectives on the Holocaust Edited by Randolph L. Braham, New York, 1983. A Jack P. Eisner Institute for Holocaust Studies, amely tudvalevőleg a City University of New York kebelében fejti ki tudományos tevékenységét, a Kluwer-Nijhoff nemzetközi kiadó céggel való együttműködésben most adta ki Braham piofeszszor legújabb művének első kötetét, amely a vészkorszak kutatásával foglalkozó, igen fontos tudományos sorozat bevezető kötete A műben nyilvánosságra hozott cikkek a vészkorszak .túlélőinek személyes emlékezéseit tartalmazza és azt a célt szolgálja, hogy az emberiség történetének e szörnyű korszakát gondosan kiválogatott okmányanyaggal támasszák alá. A mű a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában megrendelhető 20 dollár áron, amelyhez 1 dollár postaköltség járul.
