Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-02-23 / 3. szám
NEWYORKI FIGvcLO , T á j é k o z t a t ó Vili. évf. 3. szám - 1983 február 23. - Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK GYŐZÖTT A DEMOKRÁCIA - MEGBUKOTT A JÓZAN ÉSZ Ennek az írásnak látszólag semmi köze sincsen az Egyesült Nemzetek rovatához. Sajnos, ez nem így van. Ma a világ nemzetei Izrael elleni támadásokban egyesülnek. Semmiben sem értik meg egymást - egyetlen kivétellel, s ez Izrael Államának a bírálata barátok és rágalmazása ellenségek részéről. Ezért kerül e cikk ebbe a rovatba. A nemzetközi zsidó közélet jelenlegi legégetőbb problémája, hogyan viszonyuljon a diaszpóra zsidósága Izrael kormányának vonalvezetéséhez, a kormány és ellenzéke nézeteltéréséihez ? Ez a kérdés foglalkoztatta, többek között, jelentős mértékben a zsidó világkongresszus február elején összeült igazgatóságát. Az ülés keretében Mose Arens, Izrael washingtoni nagykövete és Edgar Bronfman, a zsidó világkongresszus elnöke nem rejtették véka alá véleményük ellentétes voltát. A Bnai Zion országos végrehajtóbizottsága február 9-én tartott ülést, amelynek középpontjában Raymond M. Patt jogtanácsos, az amerikai cionista szövetség újonnan megválasztott elnöke nyitotta meg a vitát az alábbi címen: Az amerikai zsidó közösség eltérő véleménye - nyilvánosan vagy magánúton hangoztassa-e ? A zsidó világkongresszus kiemelkedő vezetőinek nagyobb része élesen ellene fordult a Begin-kormány irányvonalának és a demokrácia megsértésének minősítette, hogy bárki meggátolja az ellentétes álláspont nyilvánosságra hozatalát. A Bnai Zion vitájában a felszólalók jó része azt hangoztatta, hogy a politikát azoknak kell csinálni, akik ott élnek és vérüket adják az Államért. Az amerikai zsidóság viszont abban a kényelmes helyzetben van, hogy csak pénzt kell áldoznia a zsidó állam javára, tehát ne kritizáljon, hanem adjon - s adjon többet, mint eddig adott. A heves vitákat az izraeli állami nyomozóbizottság írásműve koronázta meg, amely megállapította az állami és katonai vezetők felelősségét a lebanoni menekülttáborokban történt mészárlásban elkövetett hanyagságukért, ami Sáron hadügyminiszter elbocsájtására vezetett. Megdörzsöljük szemünket és nem tudjuk, ébren vagyunk-e vagy álmodunk ? Ami ma a diaszpóra zsidóságának életében történik, vészesen emlékeztet a korai 40-es évek Amerikájára, amikor annak zsidósága — a most már letagadhatatlan ténymegállapítások szerint - legalább is „lassú" volt az európai zsidóság sorsának felmérésében és azoknak a lépéseknek megtételében, amelyek európai testvéreik mentését célozták. A Bnai Zion vitájában a kérdés nem jó fogalmazásban tétetett fel. A World Jewish Congress Begin-ellenes szószólói olyanok, mint a sanda mészáros: nem oda vágnak, ahova céloznak. Ma már ugyanis, minden tréfa nélkül, egyszerűbb kérdést lehet felvetni: Ki nagyobb amerikai hazafi : Ariel Sáron vagy Caspar Weinberger ? Hogy ezt az amerikai zsidó vezetők nagy részének megbotránkoztató kérdést alátámasszuk, foglalkoznunk kell az állami nyomozóbizottság jelentésével. Csodálatos, hogy senki sem gondolt eddig arra: a bizottság felállításának nem volt jogi alapja ! A józan ész ugyanis nem ellenezheti, hogy tömegbűncselekmény elkövetése esetén a tettesek mellett azokat is felelősségre vonják, akik a szükséges előrelátást vagy felügyeletet el-Brlve hl J-0890^ A MAGYAR-ZSIDÓ KÖZÖSSÉG ÚTJA Irta: GÁTI N. NORMAN a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai elnöke A Magyar Zsidók Világszövetségének amerikai tagozata új vezetőséget választott. Közhelynek tűnik annak hangúlyozása, hogy a megtisztelő' megbízatást közéleti kötelességeink fokozásának tekintjük, pedig ezt őszintén így érezzük. Közéletünket súlyos személyi problémák zavarták meg. Első feladatunk ennélfogva az egyetemes magyar-zsidóság egységének és békéjének helyreállítási. Minden régi és új vezető személyiségnek be kell látnia, hogy a közélet elsősorban szolgálatot jelent és csak másodsorban dicsőséget, ami attól függ, milyen eredményes volt az önzetlen szolgálat. A Világszövetség több, mint három évtizeddel ezelőtt a magyar-zsidóság érdekeinek képviseletére és megvédésére alakult. Ezen érdekek körébe tartozik erkölcsi örökségünk átmentése a jövő nemzedékek számára. Változatlanul valljuk, hogy mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely ezt a feladatot megoldani képes. Gyermekeink, unokáink már nem lesznek ennek a szent hagyatéknak birtokában. Ezért támogatjuk teljes erőnkből a magyar-zsidó katasztrófa 40. évfordulóján, 1984-ben megnyitandó magyar-zsidó kiállítást a Diaszpóra Házában és ezért törekszünk a kiemelkedő tudósaink közreműködését megnyerni az előkészület stádiumában. A közéleti ellentétek elsimítására irányuló folyamat fontos megnyilvánulása az, hogy izraeli tagozatunk visszaállította alapszabályainkban meghatározott egységes szervezetét és kimondotta azt is, hogy újabb világkonferencia megvalósításáig régi alapszabályaink maradnak érvényben, beleértve azt is, hogy a Magyar Zsidók Világszövetsége központja továbbra is New Yorkban van. Ez a döntés fokozza teendőinket azzal, hogy közösségünk egészére vonatkozó határozataink csakis valamennyi tagozat hozzájárulásával, egységesen szülét hetik meg. A múlténál erőteljesebben kell reagálnunk a fejét ismét felütő és világszerte jelentkező antiszemitizmus ellen. Elejét kell vennünk azoknak a szemrehányásoknak, amelyek leszármazottaink részéről érhetnek bennünket, ha ezirányú kötelességeinket elhanyagoljuk. (Folytatása a 2. oldalon) mulasztották, tehát hanyagságuk miatt nem bújhatnak ki a felelősség alól. De jelen esetben a sajtó fennen hirdeti, hogy az arab államok, elsősorban Lebanon reakciója - a mély hallgatás volt. Hogy miért ? A válasz egyszerű: attól tartanak, hogy egy ártatlan kisgyermek feltápászkodik járókájában és megkérdi: Tessék mondani, a hanyagokat megdádázták, de volt eljárás a gyilkos bácsik ellen is ? A csecsemő kérdése, bizony, kellemetlen lenne az arab vezéreknek, Mubarak elnököt is beleértve. Henry Kissinger, amikor az amerikai zsidó vezetőkkel összhangban ünnepelte a bizottság jelentését, mint ami a demokrácia diadala, amelyről az egész világ példát vehetne, — bizonyára nyilatkozatának megtétele alkalmával, nem fojtotta el mosolyát a demokrácia ezen diadala felett. Az amerikai zsidó vezetők pedig dicsérő jelzőikkel a zsidó önrombolás és titkos öngyilkossági komplexum tanújelét adták. A tudós professzor Adelson a Jewish Press hasábjain egyenes felhívást intéz az amerikai zsidósághoz a zsidó világkongresszus megreformálására. Ne legyen a kongresszus Izrael Államának vetélytársa a zsidók között és sohasem legyen Izrael ellensége ! - tanácsolja a tudós professzor. Mi pedig azt tanácsoljuk a zsidó vezetőknek: vitassák meg nyílt üléseken, mi szolgálja Amerika érdekeit és ne foglalkozzanak Izrael érdekeinek illetéktelen védelmével. Természetes, hogy joguk van kritizálni izraeli kormányintézkedéseket, mint ahogyan joguk van kritizálni más kormányok vonalvezetését, hogy mást ne említsünk: Kreisky PLO-barátságát, Olaf Palme svéd antiszemitizmusát, stb., stb., de elsősorban vizsgálják meg s a j á t kormányuk irányvonalát és azt lássák el dicsérő vagy korholó megjegyzésekkel. Vizsgálja meg Weinberger hadügyminiszterünk Izraelkomplexének jogosságát, hogy miért tartja fontosabbnak Izrael kivonulását Lebanonból, a Szíriáiénál és a PLO-énál, miért akaija terroristák helyett az izraeli telepesektől megszabadítani a nyugati partvidéket és miért nem emel kalapot a fenegyerek Sáron előtt, aki biztosította Amerika befolyását a közelkeleti térségben ? Ha az amerikai vezetők Izrael kormányának bírálata helyett saját kormányuk és önmaguk kritikájával foglalkoznának, hazafiasságukat senki sem vonhatná kétségbe... Farkas Ervin