Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-02-04 / 2. szám
1983 február 4. NEWYORKI FIGYELŐ 7 DR. FÁBIÁN SÁNDOR: BAD GASTEIN, Ausztria -— ... Vasárnap reggel úgy határoztunk, hogy átsétálunk a “GRÜNER BAUM” kiránduló helyre, ötnegyedórás út. A “KAISER WILHELM” promenádon megyünk a fenyőerdő szélén. Ideális séta. Nem is lehet szebbet elképzelni. Alattunk HOFGASTEIN festői képe. Körös-körül a havasokat csodáljuk.A völgy: virágos kert. Aranyos mókusokkal szórakozunk. Csendes patak csörgedezése, madarak csicsergése édesiti utunkat. Ha a promenádról belépünk az erdőbe: marékszámra szedhetjük a mézédes szamócát. ...A “GRÜNEiR BAUM” parkjának közepén lévő uszodában leússzuk a napi adagunkat. Megebédelünk. Kényelmes nyugágyakban pihenünk. Aztán ugyancsak a promenádon keresztül visszatérünk a városba. “A Themze hullái” a címe a mozi műsoron lévő darabjának. Edgar Wallace bűnügyi műve az ismert recept szerint. Edith kedveli az ilyesfajta, kémkedéssel spékelt horror filmeket. Nekem azonban borzalomból már egész életemre elegem van. Megbeszéljük, hogy Edith a moziba megy a négy órai előadásra, én meg a mozival hatáos Weismayr Hotel terraszán uzsonázom és onnan élvezem a szemben lévő magaslaton játszó szabadtéri koncert muzsikáját. így történt. A hangverseny ugyancsak négy órakor kezdődik. Előző cikkemben említettem, hogy negyedhat körül kitört, az égi háború. A hirtelen zivatar nem szokatlan a hegyek között. Amilyen váratlanul jön, olyan gyorsan távozik. Negyed-, félóránál ritkán tart hosszabb ideig. Úgy kalkulálom, hogy hat órakor, amikor Edith kijön a moziból, már nyoma se lesz a viharnak. Tévedtem. Súlyosan tévedtem. Az égi háború pillanatról-pillanatra erősödik. A koncertet azonnal abbahagyták. A szembeniévé magaslatról, ahol a zenekar emelvénye van: őrült robajjal ömlik a hegyekről hömpölygő viz. Villámlik. Mennydörög. A terraszon nem maradhattunk. Be kellett húzódnunk a kávéház belső helységébe, ahonnan a hatalmas ablakokon át figyeltük: mi történik odakint?- EGY TÚRISTA NAPLÓJÁBÓL Mi történt? A Fő utcát, ahol a kávéház is fekszik, ellepte az áradat. A terraszra az utcáról felvezető öt lépcsőt egymás után önti el a viz. Jégeső dübörög. Félhat. Percenként, másodpercenként lesem az óra alig cammogó mutatóját. Talán nem is jár. Talán megállt. Pillanatok múlva hat óra. Megmerevedett a percmutató. Rázom az órát. Bíztatom. Rázom. A földhöz vágom. Dögölj meg. Hogyan fog hazajönni Edith a moziból? Az egyetlen kijáraton, az alagsorból az utcára vezető harminchét lépcsőn. A “Niagara vízesés” félelmetes erővel, fülsiketítő zsivajlyal dübörög a mélységbe. Emberfia ezen az úton nem juthat ki. Az áradat vasdarabokat; épületállványokat ; deszkákat; villanypóznákat; kitépett fákat sodor magával és őrült sebességgel görget, hömpö*lyögtet a lépcsőkön át egyenesen a moziba. Jóságos Istenem! Mi lesz? Ne hagyj el bennünket. Hat óra elmúlt. Az előadást már befejezték. A kávéházi ablakhoz tapasztom a fejemet és kiugró szemekkel lesem: feljön-e valaki a moziból? Senki. Egyetlen élőlényt se látok. A Fő utca dühös, háborgó folyóvá változott. ... Mi a Weismayr Hotelben lakunk. Ekként sok az ismerősünk a kávéházban. Tudják, hogy Edith a moziban rekedt. Látják emberfeletti izgalmamat. Ismerős hölgy lép hozzám és azzal vígasztal, hogy az ő férje is a moziban maradt. Nem tudom, hogy igaz-e ez vagy sem és csupán meg akar nyugtatni. Nem érdekel. Önző kutya vagyok. Egyáltalán nem törődöm az ő férjével. Edith léte: a főbenjáró kérdés. Mit tegyek? Mit tehetek? Hogyan segíthetek, hiszen alig pár lépésnyire állok a mozitól. ...Megkeresem a szálloda soffőrjét. Herkules, erejű atléta. Magas dollár jutalmat kínálok: — Hozza ki a moziból a feleségemet. — Szívesen .megtenném — válaszolja. De Istenkísértés lenne acélsisak nélkül az utcára lépni, hiszen a jégeső agyonverne. A moziba még lehetetlen bejutni, mert már az első lépcsőről lesodorna a gyilkos árvíz és halálra zúznám magam. Aber... es Wird schon gehen. Meg kell őrülni... “Es wird schon gehen.” Fog az menni. Fog az menni ... Hogyan? Mikor? Az áradat nem csökken. Sőt. Megnyíltak az ég összes csatornái. Minden víz, jég a földre hullik. ... A telefonhoz hívnak. Edith drága hangja a mélységből : — Csak azért telefonálok, hogy megnyugtassalak. A nézők és a személyzet mind együtt van. Kinyitották a nézőtér ajtajait és a viz most a nézőtér hatalmas helyiségébe tódul. Valamennyien felhúzódtunk a balkonra. Odáig még nem emelkedett a víz. A pénztárosnő telefonált a tűzoltóknak és közölte a válságos helyzetet Azt válaszolták, hogy előbb még két-három veszélyes helyre kell menniök, aztán jönnek a mozihoz. Magamba szívtam Edith szavait és csak ezt feleltem: — Az Isten legyen velünk. ... A villám percről-percre becsap valahova. A tűzoltóknak se híre, se hamva. Most érkezik egy óriási autó. Mi ez? Kinyújtja az elején a hólapátolót és a vizet elnyomja maga elől. Persze a viz nem engedelmeskedik. Azonnal visszatódul. Ez az egyetlen mentési művelet?! Meg kell őrülni. Újból telefonhoz hívnak. Edith beszél: — Csak azért telefonálok újból, mert a viz már elérte a balkont is, áz irodát is. Derékig ér a jéghideg vúz. Felkapaszkodtunk a gépházba, ahonnan a filmeket vetítik. Többet már nem tudok telefonálni. Most utoljára telefonáltak a tűzoltókért. ígérték, hogy azonnal indulnak. ... Kialudt a villany. Irgalmatlan sötétség. Már a neonfény betűi se cikkáznak. Vak sötétségben maradtak a moziban is. Közben mérhetetlen mennyiségben nyomul be a lépcsőkön a gleccserekről áramló kegyetlen víz. ... Az ambulancia autója éktelenül süvít: Jaj! Megállnak a mozi előtt. Lenéznek a lépcsőkön a mélységbe. Senki se száll ki. Várnak. Mit várnak? Mire várnak? ők tudják. Óriási vörös autó érkezik a mozi elé. Megjöttek a tűzoltók! Istenem! Istenem! A legutolsó szalmaszál. Nyolc ember ugrik ki az autóból, Fejükön acélsisak. Tetőtől-talpig bőröltözetben vannak, mint a búvárok. Lenéznek a lépcsőkön. Aztán oldalt eltűnnek. Mind a nyolcán. Mi történik? Mit látok? Két tűzoltó karján Edith lépeget. Csupa lucsok, csupa iszap. Mezítláb van. Cipői beleragadtak a moszatba. ... A lift nem működik. Gyertyapislákolás mellett felbotorkálunk a negyedik emeleti szobánkba. Edith beszél: — A viz már a gépházba is behatolt. A mozi vészkijárata használhatatlan. Nem adódott menekülési lehetőség. Az utolsó pillanatban érkezett a s&ídtség. A tűzoltók a mozi oldalán lévő szellőztető nyílást csákánnyal kiszélesítették. Egymás vállára állva kettő becsúszott a gépházba, másik kettő a nyílás alatt a térdig érő vízben állt és megvárta, mig egyenként kézrőlkézre adva kiemelnek minket a nyíláson. így szabadultam. MAGYAR FOGORVOS Dr. Gerő Judith 240 Central Park South 2 G. cím alatt rendel hétköznap este 5.30—9-lg szombaton egész nap. Áraim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért Hívjon appolntmentért (212) PL 7-2882 T *+•*****************#* ***.-♦*»« ************* ****** RESTAURANT 43f Eta 7Jtfc Street N«w Yertt City (2121 7I4-4WJ (Yort és First Avenue MeötO TERJESSZE LAPUNKAT! EDITH A HALÁL TORKÁBAN M««UU(llT)(eér tM»
