Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-11-12 / 16. szám
NEWYORKI II FIGVSLO Tájékoztató VIII. évf. 16. szám — 1983 november 12. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szorgalmasan dolgozik. Az egyes bizottságok folyamatosan üléseznek. Az elhangzó felszólalások és határozatok természetesen kézzelfogható eredményt nem hoznak és csak azt szolgálják, hogy az eddig is jól ismert nézetek a világ közvéleménye elé kerüljenek. Az egyetlen határozat, amely lényeges, a Biztonsági Tanács egyes új tagjainak megválasztása volt. Az öt állandó tagon kívül tíz nem-állandó tag kerül - ötönkint felváltva - megválasztásra. Az új nem-állandó tagok közé Egyiptomot, Felső Voltát, Perut, Indiát és Ukrajnát választották meg. Egyiptom mellett az afrikai, a mérsékelt arab államok és az Egyesült Államok szavaztak. Lehetségesnek tartják, hogy az Izrael és Egyiptom között történt eltávolodás még erősebb lesz azáltal, hogy utóbbi a Biztonsági Tanács nem-állandó tagja lett. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy Kimche, az izraeli külügyminisztérium igazgatója most van Egyiptomban és tárgyalásokat folytat az egyiptomi külügyminiszterium legmagasabb tisztségviselőivel újabb közeledés érdekében. ELŐADÁS AZ AMERIKAI NÁCI HÁBORÚS BŰNÖSÖKRŐL Érdekes dialógusra került a sor a Park East Synagogue/Minskoff Cultural Center továbbképző intézetében rendezett előadássorozatban Schneier Arthur főrabbi és Allan A. Ryan, Jr., az amerikai igazságügy minisztérium különleges nyomozó osztályának lg izgat ója között, aki utóbbi a Klaus Barbie-ügy Idgutóbbi hivatalos nyomozását folytatta az Egyesült Államok kormányának megbízásából. Az összejövetelt a Center igazgatója, Maré Schneier rabbi nyitotta meg, majd Schneier Arthur főrabbi tartott bevezető előadást, amelynek során ismertette Ryan igazgató tevékenységét a Klaus Barbie-ügy legutóbbi fejleményei kapcsán, valamint az általa vezetett hivatal eljárását az Egyesült Államokban tartózkodó náci háborús bűnösök ellen folyó ügyekben. Közismert, hogy Ryan igazgató nyomozása, amely számos országra terjedt ki, arra leleplezésre vezetett, hogy az amerikai kormány a második világháború után Barbiet saját szolgálatára szerződtette, annak ellenére, hogy náci voltával tisztában volt és tudomással bírt franciaországi tömeggyilkos múltjáról. A háttér felderítése arra vezetett, hogy az amerikai kormány hivatalosan bocsánatot kért Franciaországtól ezen múltbeli eljárás miatt. Ryan leplezetlen nyíltsággal ismertette az ügyet és szólt az Amerikában lakó náci bűnösök elleni eljárásról. Előadását köve tőleg számos kérdést intéztek a hallgatóságból a nagy népszerűségnek örvendő kormányférfi felé, aki fáradhatatlanul adta meg válaszait a kérdezőknek. Az igen érdekes ülést a Center előcsarnokában fogadás követte. BELPOLITIKAI FIGYELŐ Az amerikai belpolitikában örvendetes tény, hogy a kormány belső berkeiben Schultz külügyminiszter ragadja magához az irányítást és egyidejűleg Jeane Kirkpatrick UNO-fó'delegátus helyzete is megerősödött. Schulz most a nyílt és szilárd izraeli szövetséget propagálja és nem rejti véka alá annak felismerését, hogy Szíria veszedelmet jelent a világ demokráciáira. Kirkpatrick az Egyesült Nemzetekben nem fukarkodik a megbélyegző szavakkal, amikor az álszenteskedés jelei ütköznek ki a felszólalók szavaiból. A grenadai akció is mutatja, hogy Reagan elnök Weinberger hadügyminiszter ellenkezése ellenére Schulz álláspontját tette magáévá. A külügyminiszter most már az Izraellel való szoros együttműködés és szövetség feltétlen híve lett, mert józanul belátja, hogy az arabokat engedékenységgel nem lehet tárgyalásokra rábírni. íísl CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CGRfc 205 EÄST S5tli STREET HEW YGRK,KEW YCTRK 10028 Diplomáciai figyelő | A diplomáciai helyzet legfontosabb jellemzője az, hogy Amerika ébredezni kezd Csipkerózsika-álmából és a hagyományos naiv vonalvezetés hívei helyett az energikus diplomácia korszakába fog lépni. Természetesen sajnálatos, hogy az ébredés eléggé későn és akkor következett be, amikor a Lebanonban gyanútlanul rendfenntartó szolgálatot tartott néhány száz tengerész terrorista bombatámadásnak esett áldozatul. Az ébredés jele elsősorban a grenadai akció volt, amelyet Reagan elnök minden teketóriázás nélkül rendelt el. Amire már az „alkotmányosan " gondolkodó és az emberijogokat féltő liberális erők észbekaptak és tiltakozni kezdtek, addigra az akció már be is fejeződött. A nyugati szövetségesek bárgyúságig menő naivitására talán legjobban az jellemző, hogy az angol kormányzati körök, Thatcher Margit miniszterelnökasszony vezetésével felháborodtak az akción, amivel ugyanúgy bizonyságát adták fogyatékos emlékezőtehetségüknek a falklandi akció terén, mint a grenadai megszállást természetesen szintén elítélő Szovjetunió Afganisztánt. George F. Will, akit - amint már megírtuk - Amerika legvilágosabb fejű és legkiválóbb újságírójának tartunk, a Newsweek november 7-i számában alaposan megleckézteti kollégáit, valamint Walter Mondale demokrata elnökjelöltet. Utóbbi nem átallotta nyíltan kijelenteni, hogy a grenadai invázió aláásta Amerika lehetőségét, hogy eredményesen bírálhatta a Szovjetunió afganisztáni akcióját. Az újságírók pedig — Will szerint — erkölcsi és alkotmányos jogot igényelnek a maguk részére — a felelőtlenségre. Will helyesen kifogásolja, hogy az amerikaiak mindig a jogszerűség kérdését teszik fel és ez a túlzott jogi alapon való nyugvás okozza, hogy a kormányzat energikus lépések megtételétől húzódozik. Az eléggé el nem ítélhető újságírói magatartás iskolapéldáit a New York Times két vezető tollnoka, a mindketten Lewis családi névre hallgató Anthony és Flora mutatják. Józan olvasók előtt megoldhatatlan rejtély, miért tanúsít ez a két zsurnaliszta kérlelhetetlen Izrael-ellenes álláspontot. Legutóbb például Flora Lewis Jeruzsálemből (!!!) kelt riportjának AN ACT OF WAR címet adta. A cikkben,amit büszkén lehetne arab terrorista iskolákban tankönyvi fejezetnek használni, az újságírónő megállapítja, hogy az amerikai és francia csapatok ellen elkövetett gyilkos merénylet nem terrorakció volt, hanem háborús lépés. Végkövetkeztetésében az újságírónő — miközben Jeruzsálem megszentelt levegőjét szívta — oda lyukad ki, hogy az egész ügy alfája az izraeli visszavonulás. Mindaddig pedig, amíg Izrael nem vonul vissza, nem valósítható meg az egyébként jogos izraeli követelés, hogy Lebanon déli határsávját semlegesíteni kelLF.z Izrael visszavonulása után (!) lenne — Flora Lewis szerint — elérhető azáltal, hogy a lebanoni haderőt az Egyesült Nemzetek egységei segítenék a semlegesítés létrehozásában. Ne keressen az olvasó egyetlen szót sem arról, hogy a tüzet szító Szíriának kellene visszavonulnia és a világ hatalmainak erre kellene a Lebanon beolvasztására törekvő Szíriát rákényszeríteni. Ez Flora asszony szerint bizonyára nem képez gyakorlatias megoldást. Flora Lewis beállítottsága egyébként az Egyesült Nemzetek többségére is rányomja bélyegét. Egy nyugati diplomata találóan jelentette ki, hogy Izrael lebanoni akciójának hatása alatt a Biztonsági Tanács számtalan elítélő határozatot hozott .Most, hogy az arabok különböző frakciói egymást ölik, az Egyesült Nemzetek nem látja szükségét, hogy összeüljön a világégéssel fenyegető háborúskodás megállítására. c3 August Molnár 177 Somerset Street aew Brunswick,JÍ.J.08903 Megh ívó Magyar Zsidók Világszövetsége 1983 november 19-én, szombaton este a HOTEL PIERRE (61st Street és Fifth Avenue sarkán) báltermében rendezendő NAGY BÁLJÁRA Részvételi díj 125 dollár személyenkint (adóból levonható) F ogadás 7 30 órakor Vacsora: 9 KK) órakor BENJI és zenekara. Meghívó- és jegyígénylés a Világszövetség irodájában UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK
