Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-01-14 / 1. szám
I 1 NEWYORKI FIGvELO Tájékoztató Vili. évf. 1. szám - 1983 január 14. - Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja A SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG Jeane J. Kirkpatrick amerikai fődelegátus újabb megnyilvánulásai ismét energiát tükröznek, ami bíztató jel a jövőre az Egy esült Államok diplomáciai magatartását illetően. A nem tűlmagas erkölcsi szabályoktól vezérelt amerikai sajtó igyekezett a kitűnő fődelegátusnő és Shultz külügyminiszter közé éket verni és többek között az előkelő Newsweek is felröppentette a kettejük között fennálló, állítólagos ellentétek hírét, ami a jóslások szerint Kirkpatrick lemondására fog vezetni. Nem állítjuk, hogy ez nem következhetik be. hiszen lassan megszokottá válik, hogy ami jó van külpolitikánkban, azt a hangadók jelentős része megváltoztatni igyekszik. A sajtó ezt szenzációhajhászásból, a kormányban szerepet játszók pedig ellentétes érdekek befolyása alatt halásznak a zavarosban. Legújabban a New York Times U.N. tudósítója verte félre a harangokat, hogy Kirkpatrick és az Egyesült Nemzetek ismét csatároznak egymással. Szinte fájdalommal említi a tudósító, hogy a fődelegátusnő megenyhültnek. kipihentnek mutatkozik, sőt minden kertelés nélkül kijelentette, hogy jelenleg nem szándékozik hivatalát elhagyni, mert kitűnően megérteti magát Shultz külügyminiszterrel. A jeles tudósító cikkjének hangjából őszinte fájdalom tükröződik, mert a professzomő hivatalban maradása a „fúrás" balsikerét jelenti. A magunk részéről azonban nyugtalanító tünetnek tartjuk, hogy Kirkpatrick azt is elmondta, hogy két könyvön dolgozik. Az egyik közülük az UNO-val foglalkozik, amely erőteljes kritikát tartalmaz a világszervezettel szemben. A könyvírás nem aktiv diplomaták, hanem inkább visszavonult politikusok megnyilvánulása szokott lenni. Reméljük, hogy ez a baljóslatú sejtésünk nem válik valóra és Amerika, de az egész emhens^g érdekében sem kerül sor a nagyszerű fődelegátus leváltására. .*****^***Jf ******************* ** A ZSIDÓSÁG VÉDELMÉBEN Schneier Arthur főrabbi, az Appeal of Conscience Foundation elnöke legutóbb a Szovjetuniót látogatta meg. Képünk a főrabbitfközépen) Shayevich Adolf moszkvai rabbi (balról) és Gramm Boris hitközségi elnök (jobbról) társaságában, a moszkvai központi zsinagógában ábrázolja. Ismeretes, hogy Shayevich rabbi tanulmányait a budapesti Rabbiszemináriumban végezte,ahova két további hallgatót engedélyezett a szovjet kormány, a már ott tanuló három szovjet rabbijelölt mellé. & $ PÖSIAGtl: 0^' ist ¥?-h- 17 • ; \ J jts k i^ ‘ ; XJV.N-/PÖ.6!äSi; L isrÄ5r"rfL“9 177 SO'jíéHSET UR. P.°,B. csq03 K£* 8ROKb*CK N- -Minden látszat ellenére, a közelkeleti kérdés megoldására irányuló diplomáciai tárgyalások nem kerültek kátyúba. Az eljárás lassúsága azonban megérdemli, hogy közelebbről megvizsgáljuk annak okait. Jelenleg a következő tárgyalások vannak folyamatban: 1. Az amerikai kormány legfontosabb feladatának tartja, hogy Husszein királyt bevonja a béketárgyalásokba. Erre a kis király - aki mellesleg azt hiszi magáról, hogy nagyon ravasz, pedig távolról sem az — csak akkor volna hajlandó nyíltan, ha Szaudi Arábia megadná hozzájárulását és egyben anyagi támogatást is adna Jordániának, amire Husszeinnek nagyon nagy szüksége van. A Jordán király - bármennyire is vágyik titokban arra, hogy bekapcsolódjék a közelkeleti tárgyalásokba, - úgy véli, hogy a PLO-tól valamiféle hozzájárulást vagy legalább is tiltakozás mellőzését kellene elnyernie. 2. Paul E. Tsongas, Massachusetts demokrata szenátora közvetlenül tárgyalt Husszeinnel. Washingtonba való visszatérése után kijelentette, hogy a jordán király, mielőtt megtenné a döntő lépést, valamiféle bizalmat keltő lépést vár Izrael részéről, így például a települések ideiglenes befagyasztását. 3. Az izraeli-lebanoni, folyamatban levő tárgyalások egyelőre nem lendülnek ki a diplomáciai holtpontból. Habib, az amerikai különmegbízott most odautazott, hogy az amerikai kormány e kérdésben tanúsított optimizmusát tényekre váltsa át. A tárgyalások bökkenője az, hogy Gemayelék - állandósult arab szokás szerint - saját bőrüket féltik az Izraellel való béke megkötésétől, bármennyire is hőn óhajtják legalább a diplomáciai viszony normalizálását azzal az állammal, amely ismét megteremtette a lehetőségét annak, hogy Lebanon független állammá váljék. 4. Az Arab Liga diplomáciai tárgyalásai során küldöttséget küld Angliába. Ez lesz az utolsó megbeszélés, mielőtt a Liga dönt a Jordániának adandó, legalább is hallgatag hozzájárulás kérdésében. 5. A palesztinai Nemzeti Tanács, amely a palesztin csoportok tetőszerve, február 14-én ül össze. Az Egyesült Államok reméli, hogy ezen az értekezleten végre megadják a hallgatólagos hozzájárulást Husszeinnek, hogy csatlakozzék a béketárgyalásokhoz. 6. Az izraeli álláspont ismeretesen energiát tükröz és kristálytiszta felfogást mutat: Ha Izraelnek biztonságát biztosítják és létét fenntartás nélkül elismerik, akkor csapatait azonnal kivonja Lebanonból és minden, a diplomáciai viszony normalizását eredményező megállaodást hajlandó létesíteni. Begin találkozása Reagan-nel, amely különböző okoknál fogva hosszabb késedelmet szenvedett, mégis valószínűleg rövidesen megvalósul. Beginnek erős ütőkártyák vannak kezében. Bizonyára hajlandó lesz a települések folytatását ideiglenesen, a tárgyalások idejére és azok eredményétől függően, felfüggeszteni. Reagan elnök nyilván belátja, hogy az egyetlen tényező, amely a tárgyalások sikerét előidézheti, az energikus fellépés a jogtalan arab követelésekkel szemben. Reagan maga sem akar palesztin államot, hanem Jordánia vezetése alatt államszövetséget a nyugati partvidéken. Az amerikai elnök abban is osztja Izrael felfogását, hogy a Szíriái és palesztin fegyveres erők jelenléte Lebanonban csak a szovjet befolyás erősödésére vezethet a térségben. Azt is jól tudja, hogy az erős Izrael Amerika jelenlétének eglnagyobb biztosítéka és ma már az arab olajzsarolás a fogatlan oroszlán fenyegetődzése csupán. Valljuk, hogy az idő Izraelnek dolgozik és a malmok, ha lassan is, de pozitív irányban őrölnek... • «•.•«•••••••••••a* ••••*»••• ••••••• •»»••* • •• ••••• OLVASÓINKHOZ ! Előző számunkban bejelentettük, hogy ezévi első számunktól kezdőleg egyes számaink ára 60 cent, az évi előfizetési díj pedig 15 dollár lesz. Most újabb közléssel kell olvasóink elé lépnünk: Közkívánatra gyakrabban kell megjelennünk. Olvasóink a NEWYORKI FIGYELÖ-t gyakrabban akaiják olvasni. Ezért az oldalszámot és a megjelenési időközt csökkenteni kellett. Előfizetőinket éspéldányonkinti olvasóinkat nem károsodás, de előny éri, mert az oldalszám évi viszonylatban magasabb lesz. Meggyőződésünk, hogy a NEWYORKI FIGYELŐ hivatást teljesít. Azok, akik a magyar irodalmat és ezen belül a magyar-zsidó kultúrát élő értéknek tekintik, osztani fogják véleményünket és olvasóközönségünk a maga részéről is mindent megtesz majd a lap fejlesztése érdekében. Bízunk olvasótáborunk megértésében és támogatásában ! Diplomáciai figyelő UNITED NATIONS I EGYESÜLJ NEMZETEK DIPLOMÁCIAI KÖTÉLHÚZÁS KÖZELKELETEN
