Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-07-16 / 8. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1982július 16. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában ADY BIZALMASÁBÓL SIR KORDA FÖMUNKATÁRSA Július elején a Channel 5 népszerű Mérv Griffin Show-ján nem először szerepelt Michael Korda — meglehetősen hosszú interjú keretében. A film történetében már életében legendává magasztosult Sir Alexander Korda öccse, Vincent (Vince) Londonban született fia, aki arckifejezésben teljesen az angol báróságra emelt nagybátyjára üt, évek óta híres író. Korábbi művei mintájára egycsapásra best-seller-ré vált CHARMING LIVES (Varázsos életek, a három Korda-fivér pszichológiailag megvilágított regényes életrajza) szerzőjének legújabb, szintén best-seller művét ismertette. A címe: WORDLY GODS. A hetekkel ezelőtt sajtó alól kikerült Földi isten ek két amerikai mammut-vállalat teljhatalmú urai között való, életre-halálra menő vetélkedés regényesített harcában jóval többet vázol, mint a sikereiktől elkábított pénzügyi nagymogulok ádáz háborúskodását. KORDÁÉK CSILLAGA MÉG FÉNYESEN RAGYOG A Korda-név varázsos hangzását fenntartó híres író, aki egyébként évek óta a neves Simon and Schuster könyvkiadó vállalat főszerkesztő-alelnöke, mind legújabb művével, mind a televízión való szereplésével terelte figyelmemet a pusztatúrpásztói kunyhóból a londoni és amerikai palotákig feljutott Sir Alexander Korda legsikeresebb filmjei forgatókönyv-szerzője felé. Neve a magyar irodalom ismerői körében kitűnően cseng: BÍRÓ LAJOS. Az Encyclopedia Judaica szerint Bécsben született és Magyarországon nevelkedett. Ott futott be igen jelentős újság- és szépírói karriert. A valóság az, hogy Blau Lajos először Hevesen látta meg a napvilágot, 1880-ban. A századforduló körül riportereskedett több vidéki szerkesztőségben, majd a nagyváradi Szabadság napilap szerkesztőjeként kitűnt írásaival. A nála csak három évvel idősebb Ady Endre meghitt, bizalmas baráti köréhez tartozott. Azonos elveket vallottak, gondolkodásuk nem sokban tért el egymástól. Sokat csatangoltak, szórakoztak együtt - és nélkülöztek is. ADY ENDRE KEBELBARÁTJA A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ÉLÉN Pár évvel később Bíró felkerült a fővárosba s hírneves újságíró lett: A Budapesti Napló és Az Újság munkatársa. A közírók első sorába lendült. Megválasztották a Magyarországi Hírlapírók Egyesülete alelnökévé is. Egy ideig, 1914-ben való bevonulásáig a radikálisnak minősített A VILÁG munkatársa, rövid ideig főszerkesztője, valamint a Huszadik S z á z a d szociológiai folyóirat köré gyülekezett politikusok egyike. Az első világháború alatt a tüzérséghez vonultatták be tiszti rangban. A frontról is folytatta újságírói hivatását — haditudósítóként. Jelentéseit, hírmagyarázatait több napilap közölte. A FORRADALOM KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁRA ÉSZBEKAP Az 1918 évi októberi forradalom idején a Huszadik Század köré csoportosult politikusok közül többen kerültek be a kormányba. Bíró Lajos a külügyminisztérium államtitkára lett, de még a Károlyikormánynál is rövidebb ideig maradt hatalmon: Lemondott és idejében külföldre menekült. Erre az egyre vésztjóslóbban megnyilatkozó antiszemita hangulat késztette. Egy ideig Bécsben, majd Berlinben élt, ezután Londonba jutott. Ott az akkor már világhírű Korda Sándor karolta fel és - nem fizetett rá. Bíró Lajos állandó közeli munkatársa, alvezére lett Sir Winston Churchill kebelbarátjának.Amerikában is együtt voltak. Akkor is, amikor Churchill miniszterelnök Korda Sándort a maga személyes, bizalmi embereként, a második világháború alatt New Yorkba vezényelte. Bíró Lajosnak szerep jutott a Korda Sándor elnöklete alatt létrehozott LONDON FILM PRODUCTION CO. megalapításában, amely tudvalevőleg megmentette a teljes hanyatlástól, sőt élre lendítette az angol filmipart. Bíró Lajos 1948-ban bekövetkezett haláláig ügyvezető igazgatója maradt a vállalatnak. VÁLTOZATOS, SIKERES IRODALMI TEVÉKENYSÉG A Heves megyei községből elindult Blau-Bíró Lajos szapora és magasszintű irodalmi tevékenysége, vidéki hírlapírói kezdetétől a nemzetközi színmű-és filmírói sikerekig széles skálájú. Szépirodalmi munkásságát húsz éves korában kezdte meg a sok magyar-zsidó hírességeiről neves Kőrösparti Párizsban: Nagyváradon. Előbb BÁLVÁNYIMÁDÓK című műve keltett nagy sikert, majd a 30 NOVELLA, amit a 21 NOVELLA című gyűjtemény követett. A sikersorozat után nem kisebb feltűnést keltett a MARIE ÉS MÁS ASSZONYOK, ELBESZÉLÉSEK, A CSÁSZÁR ÉS MÁS FÉRFIAK,VÍZÖZÖN, GLÓRIA,A FEKETE OSTOR, KÚNSZÁLLÁSI EMBEREK című elbeszélés-gyűjtemények. Szilágyi Géza dr., ismert irodalmár az 1929-ben Budapesten megjelent Zsidó Lexikonban Bíró Lajost méltatva, megállapítja, hogy novelláiban elsősorban a téma megkapó újszerűségére törekszik és ezzel mindig felkelti az olvasónak szinte izgatott érdeklődését. Gyors, szaggatott előadása drámaivá fokozza a történet menetét. Eleinte jórészt erotikus kérdések foglalkoztatták (amivel legalább 6-7 évtizeddel megelőzte a mai irodalmat.k.k.). Később mind gyakrabban társadalmi kérdéseket vont be érdeklődési körébe. Regényeiben is fellelhetők novelláinak erényei: a mindig friss téma, a cél felé igyekvés, a megfigyelések frissessége és a mondanivaló merészsége. A legkitűnőbbek: A DIADALMAS ASZSZONY, a női lélek megváltó nemességének megkapó himnusza, ÁMOR ÉS PSYCHE, MOLITOR-HÁZ, DON JUAN HÁROM ÉJSZAKÁJA, A SERPOLETTE. SZENTLÉLEK LOVAGJA, TOINETTE, A KACÉRSÁG ISKOLÁJA. Valamennyien nagy példányszámot értek el, legtöbbjét világnyelvekre is lefordították. Bíró Lajos műveiben sokat foglalkozott zsidó problémákkal is. Leghíresebb ezek közül bécsi tartózkodása idején,1921- ben megjelent A BAZINI ZSIDÓK című történelmi regénye, amelyben a szörnyű bazini vérvád történetét írja le.(1529 május 27-én, a Pozsony megyei város piacán máglyára vetettek 52 zsidót, korra és nemre való tekintet nélkül, mesterségesen kieszelt és szított vérvád-rágalom következtében, mert — egy zsidóknál eladósodott grófszörnyeteg szabadulni kívánt hitelezőitől.) Ugyancsak 1921-ben jelent meg A ZSIDÓK ÚTJA című műve, amelyben sem az asszimilációt, sem pedig a nacionalista (cionista) megoldási módot nem találja célravezetőnek. Egyszerűen megoldhatatlannak minősíti a zsidókérdést, de hisz a zsidó nép fennmaradásában. A FILM - ÉS SZÍNMŰ ÍRÁS NAGYMESTERE Színműveiben Bíró Lajos francia módszerű ügyességgel elsősorban a hatásra törekszik, darabjainak szerkesztésében és felépítésében elsőrendű színpadtechnikát produkál. Ezek nagy része a külföldet, — így Amerikát is — diadalmasan megjárta. Nem hiányoznak belőlük az irodalmi értékek. A legsikeresebbek: FÉRFIAK,SÁRGA LILIOM, A CSALÁDI TŰZHELY, TAVASZI ÜNNEP, FRANCIA NÉGYES, RABLÓLOVAG, UTOLSÓ CSÓK, HOTEL IMPERIAL, HÁZASSÁGTÖRÉS ISKOLÁJA, A FEKETE SZŰZ, AZ UTOLSÓ PARANCS. A CÁRNŐ című filmjét Lengyel Menyhérttel együtt írta.Ez volt egyike a hasonló címen Hollywood-ban, a Paramount vállalat által filmesített színműveinek. Bíró ugyanis éveken keresztül az akkor fénykorát élt Paramount vállalat szerződtetett és igen sikeres dramaturgja volt. A fenti színművek közül több mást is filmre vittek. Bíró Lajos volt a dramaturgja a huszas években, Emil Jannings-szal a főszerepben oly hatalmas sikert aratott ELSODORT EMBER című megrázó német filmalkotásnak. Valószínűleg sokunknak gyűlnek könnyek a szemébe, ha a gyermekkorukban látott, felejthetetlen hatású filmre visszagondolunk. Bíró Lajos írta a Kordáék által óriási anyagi befektetésekkel megvalósított és évekig tartó világsikert aratott THE PRIVATE LIFE OF HENRY Vili (1933),CATHERINE THE GREAT (1934), majd a KNIGHT WITHOUT ARMOUR (1937) című film szövegkönyvét is. * * * Az amerikai film és színműalkotás terén is kiemelkedő és általában irodalmi tevékenységében oly termékeny és sokoldalú híres magyar-zsidó író halálának harmincötödik évfordulója a következő évben lesz. Hatvannyolc évet élt. Deutsch Ervin kitűnő barátunk, az Uj Kelet kiváló munkatársa és newyorki levelezője levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben közli, hogy Kahán Kálmánnak a MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN című érdekes rovatát mindig érdeklődéssel olvassa. A Friedrich Schorról való és június 8-án megjelent számunkban hozott beszámolójába néhány hiba csúszott amelyeket az alábbiakban kíván helyesbbíteni: (1) A cikk azon megállapításához, hogy a newyorki Metropolitan Opera és általában az amerikai zenekultúra dicsőségének gyarapításához a magyar zsidó törzs járult és több egészen kiemelkedő hangművész is tetézte a glóriát, - megjegyzi, hogy Carellin kívül Székely Mihály és Ernszter Dezső valóban többször lépett fel a Met-ben, de Svéd (Schweiger) Sándor, a világhírű magyar baritonista nem volt zsidó. (2) Furcsa és — enyhén szólva — egyéni véleménynek tulajdonítja Kahan Kálmán azon megállapítását, hogy Richard Wagner minden idők legnagyobb operaköltője volt, mert hiszen létezett Mozart, Verdi, Rossini, Puccini, hogy csak a leghíresebbeket említse. Minden idők legnagyobb operaköltőjének Wagnert Adolf Hitler tartotta, akinek a hírhedt antiszemita Richard Wagner volt kedvenc zeneszerzője. (3) Schorr nem alakíthatta a Siegfried címszerepét, mert az tenor-szerep, amit a „pótolhatatlan bariton" természetesen sohasem énekelhetett. Kahan Kálmán válaszát jelen számunk 11. oldalán közöljük. Fizessen elő lapunkra ! HOZZÁSZÓLÁS
