Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-06-30 / 7. szám

12 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 június 30. ^«íjtószemle E I KELET „BŰNCSELEKMÉNY HIÁNYÁBAN” (2) EGY «CIONISTA» RABBI IZRAEL ELLENSÉGEINEK SZOLGÁLATÁBAN Ä Eerend-ügyet alaposan ta­nulmányozva, az irathalmazból, aminek oroszlánrészét maga a volt szigetvári rabbi produkálta, egy kétarcú ember képe bonuiko Zik ki', aki még közel negyven év­vel az események után sem tud megnyugodni; nincs megeléged­ve a felmentő, rehabilitáló Ítélet­tel és újabb meg újabb, kétes és fölösleges érvek felsorakoztatá­sával felkorbácsolja — önmaga «llen — a kedélyeket. A tények, egész röviden: 1945- ben, a felszahadulää után. a ma­gyar rendőrség letartóztatta Dr. Bér end Bélát. & zsidótanács tag­ját. Népbirósági tárgyaláson, a­­hol háborús és népellenea bű­nökkel vádolták, több vádpont­ban bizonyítékok hiányában fel­mentették. de egyéb vádpontok­ban elmarasztalták és 10 évi fegyházra, valamint további tiz évi politikai jogvesztésre ítélték. Es 1946 'november 23-án tör­tént. A perben felvonult sok ter­helő tanú (köztük volt rabbi-tár­­sai is), de megjelentek mentő ta nuk is, akik a pesti- gettóban ki­fejtett tevékenységét méltatták. Egyik fő vádpont az 1944 nya­rán. a „Harc” című uszító náci lapnak adott Berend-interiu volt. meiyben Bereuet — a íiiia­­eha érveire hivatkozva! — kikelt a kikeresztelkedetteknek nyúj­tott kedvezmények ellen. Elmé­letileg a cikk minden tétele he­lyes volt 8 ha békeidőben jelenik meg, a Zsidó Újság hasábjain, semmi feltűnést nem keltett vol­na. Az adott időpontban — a kortársak árulást láttak benne. Állítólag több más, „Harc”-ban megjelent irományról rebesget­­.iík..airlmr. hoev .azok Dr. Be­rend elmefuttatásai, ő azonban : cáfolta ezt. A „Vádirat a náciz­mus ellen’’ cimü háromkötetes dokumentációs mű (Budapest, 1958, 1960, 1967» «szerkesztők. Harsai Elek és Dr. Benosofsky Ilona) második kötetének beve­zetőjében Dr. Benosofsky, a zsi­dó tanács különböző tagjainak működését ismertetve, a követ-: kezőket írja: «....Akadt olyan (tanácstag) is — és évven arabbi tanácstaa — aki néhány kollégájának tel­jes mentességet ígért, ha azok hajlandók népszerű tudományos cikkeket írni a „Harc” című uszí­tó propagandalapba, amely szive sen venné, hogy zsidóellenes cik­keinek a zsidó tudományokból merített idézetekben bővelkedő tudományos látszatot tudna ad­ni1’. (45 oldal). ffA GESTAPÓ BEÉPÍTETT EMBERE” A szigetvári deportálásból ki­emelt és Pestre felhozott rabbit elejétől fogva gyanakvással fo­gadták nem csak a hitközség-¥■ Amikor a Jád Vásém megköszöni Dr. Beltonnak a Be rend Ügyről beküldött anyagot, anélkül, hogy tud­ná, ki a feladó ■. -•¥• Amikor még Lévai Jenő „kibérelt pennája” mese­­könyv-író volt, s miként vált — Dr. Berend szemé­ben— a vészborszak egyetlen szakavatott szakértő­jévé . 4 < ■¥■ IVBért vesztett el eddig Dr. Berend minden pert, amit indított és miért nem perelte be Jóéi Páléit, a -Jád Vásémet, a Máárivot?-¥■ Miért félt Dr. Berend attól, hogy Izráelben Dr. Kaszt­­ner sorsára jut? Irta: NA FT ALI KRAÜSZ „plutokrata” vezetői, hanem sa­ját rabbi kollegái is. Idekíván­kozik a fentemlített dokumen­tum harmadik kötetében szerep­lő jegyzőkönyv (335—336 oldal) mely,a pesti izr. hitközség rabbi­­sága 1944 augusztus 2-iki ülé­séről számol be, közölvén a szer­tartási elöljáró levelét, melyben azt kéri, hogy Dr. Berend aug. 5-én a Dohány templomban pré­dikálhasson, mivel „szónoklatá­nak mielőbbi megtartása sürgős politikai okokból kívánatos”. A Rabbiság az engedélyt megadja, miután Berend egy korábbi kö­vetelését. hogy Tisá Beávkor szónokolhasson, elutasította (U. O.) Akkor még úgy látszik- nem volt szó „sürgős politikai okról”. Az említett jegvzőkönvv láb­jegyzetében a két szerkesztő­ié—sai és Benosofszky megálla­pítja; ,.B <-cn'l Béla működése utólag súlyos kritikákat váltott ki, az­zal gyanúsították, hogy a ma­gyar belügyi szerveknek és a Gestapónak volt beépített embe­re a Zsidó Tanácsban. A máso­dik világháború befejezése után a népügyészség vádat is emelt el­lene, ügye évekig húzódott, így azután 19^8-ban (elírás: helye­sen 19^7-ben — N. K.) a Nép bíróságok Országos Tanácsa fel­mentette az ellene emelt vádak alól”. Valóban, Dr. Berend megfel­lebbezte a tiz éves íegyházat és a népbíróságok országos tanácsa (NOT) 1947 április 11-én meg­semmisítette az előbbi ítéletet és Dr. Berend Bélát bűncselek­mény hiányában felmentette. In­dokolásában a Not Szabó — ta­nács megállapítja, hogy nDr. Berend Béla... 19h4 vé­ben és 1945 január havában a 70 ezer főt kitévő gettóban min­dig bátorsággal látta el papi tisz tét... az éhezők helyzetén éle­lemmel segített... többeket buj­tatott, a németek és nyilasok el­len szánokolt. Ezek a bizonyított tények mind arra mutatnak, hogy Bt. Berend Béla elgondo­lásai és cselekvései — mégha ezek néha tekervényes utakon is vezettek — végső céljukban azo­nosak voltak: segíteni üldözött testvérein... nem vonta ki ma­gát a közösség sorsa piál, nem bujt el a veszély idején, hanem sokszor életveszélynek is hitébe magát, bátran■ helytállt... KIJÁRT KÖZBEN? A felmentő ítélet egyértelmű. Születésének körülményei — an­nál kevésbé. Mái* 47-ben rebesget ték Pesten, hogy magasrangu zsidó tisztviselők, rabbik, stb. „el jártak”, hogy a kollaborálással vádolt rabbit tisztára mossák, mert a vészkorszak történetében nem volt ;példa arra, hogy egy zsidót áiDlás vádjával elítélje­nek. CEz így nem egészen pon­tos: Hollandiában elitéltek egy nácikkal együttműködő zsi­dót — N". K.) Néhai Dr. Hersko­­vits Fábián, aki a felszabadulás után a pesti zsidóság életében, alijjázásáig, vezető szerepet ját­szott. mondotta e sorok íróiának, hogy a pesti rabbikar ..mindent megmozgatott, hogy Berendel felmentsék. Az eset ugyanis nagy port vert fel és a nemzsidó közvélemény joggal mondhatta, hogy mit akarnak a nem-zsidó antiszemitáktól, ha egv zsidó rabbi egvüttmüködöft az üldözők kel. A Svamban élő mies ma­­gvar-7sídó történész. Dr. Oosz­­tonv Péter, véleménve szerint „csak azért mentették fel- mer+ furcsa lett volna, ha 44-el kan­­csolatban nvilas-zsídó kollaborá­­ciót a nvilvánosság elé hoztak volna. Az 1945 utáni néphírósá­­ei anyagok még mindig zároltak Budapesten. Ehhez nem lehet hozzájutni.”1 Mindenesetre míndiárt a reha­bilitáció ut^n Berend elhagyta ■Magvarországot (állítólag ez elő feltétele volt a felmentésnek) és ...Izráeibe a 1 átázott? Nem. Be­rend Amerikába vette útiát, ott nevet változtatott: felvette Al­bert Bruce Belton nevet és — egvelőre — eltűnt a new-yorki süllyesztőben. De csak egyelő­?*■■■ Arra a kérdésre, hogy miért hagyta el Magyarországot leg­jobb tudomásom szerint ezidáig Berend-Belton nem válaszolt. Egy feltétel-nélküli hivének azon kérdésére, miért nem jött Izráel­­be, cionista áljainak földjére, azt válaszolta Dr. Belton: attól tartott, hogy így jár, mint Dr. Kasztner: meg; gyilkolják. A névváltozás: illetőleg Berend számos önéletrajzában azt állítja, hogy a2 az amerikai ál­lampolgárság felvétele kapcsán történt. Ez azenban gyermeteg magyarázat. EGY „KÉM" ÚTNAK NDUL... Az első észszerű feltevés, az, hogy Dr. Berend két pere után szabadulni akart nem egesZen jó csengésű nevétől. Ez azenban mindjárt elesik, ha figyelembe vesszük, hogy nem sokkal Ame­rikába érkezése után megkezdte az azóta is lankadatlanul folyta­tott körlevél-háborút eredeti ne­ve tisztára mosásara. Feltehető, hojy a Belton név alkalmat adott Berendnek az ön­kéntes — és ör kényes — önre­­habilnációs eija ’as lebonyolítása ra. anélkül, hogy az érdekeltek közül sokan tudnák, hogy Be­rend és Beiton egy és ugyan­azon személy, fezemben van'a Jád Vásém arch vum igazgatójá­nak, Dr. J. Kerciisznek, 1959. 8. 31-én Íródott és Dr. Albert B. Beltonhoz intézett köszönő leve­le, melyben a Jád Vásém megkö­szöni az adományozott dokumen tumokati „concerning the activi­ty of Dr. Bela Bjrend. chief-rab­bi of Hungarian Jewry (Sic!) at the time of the holocaust, which you were kind enough to send to Yad-Vasém ...” Az alábbiakban Dr. Kermisz részletes listát ad az átvett iratokról és közli az „adományozó” Dr. Beltonnal, hogy az anyagól 99/59 szám alatt iktatták. Nagyon valószínű, hogv „Dr. Belton” hasonlóképpen járt el több hasonló irattárra}, Izrael­ben és a nagyvilágban, melyek hálásan köszönték az adományo zott — gondosan válogatott — anvagot- anélkül, hogy tudnának a Belton-Berend között fennálló azonosságról... (KRAUSZ NAFTALI CIKKÉNEK FOLY­TATÁSA KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN) «rnrv» KAST, | VEGYEN FLORIDÁBAN ÖRÖKLAKA, magyar-zsidó kolóniában 60,000 dollárért már bútorozva is! Garantáltan gyönyörű helyen! Felvilágosításért hívjon COLLECT reggel 7-8 óra között: 1-305-392-5071 VIOLA KONDOR Sands of Gold Realty ügynöke

Next

/
Thumbnails
Contents