Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-06-30 / 7. szám
FIGUELÓ Tájékoztató VII. évf. 7. szám — 1982 június 30. — Ára 50 cent Az aaerikai magyar zsidóság kaagja üníted nations EGYESÜLT NEMZETEK Amikor Begin belépett az Egyesült Nemzetek üléstermébe, 94 állam képviselője — a tagállamok kétharmada — felállt és tüntetőleg kivonult. Begin nem zavartatta magát, hanem nagyon szép és figyelemreméltó beszédben a békéről szólt. Elmondta, Izrael nem akar egyetlen négyszög inch-et sem megtartani Lebanon földjéből, hanem csak egyet akar: Lebanon nyerje vissza függetlenségét, önálló kormányát és határozzon szabadon saját sorsa felett. A PLO terrorszervezetét végleg ki kell iktatni a nemzetközi politikából, hogy többé ne folytathasson terrorakciókat szerte a világon. Mi ellen tüntetett hát a 94 delegátus, Lebanon képviselőjét is beleértve? Nem ért vájjon egyet Beginnel abban, hogy a terrornak meg kell szűnnie a világon ? Nem ért-e egyet abban sem, hogy Lebanon — más államok példájára — nyerje vissza függetlenségét ? Ellene van annak, hogy Izrael nem akar Lebanonban maradni ? A kérdések tömege merül fel, de ezek folytatására okkal vádolnának bennünket naivitással. A delegátusok nem Begin érvei elől menekültek,hiszen Jasszir Arafát annak idején telt padsorok mellett fenyegetődzött a fegyverével és tapsviharban is részesült. A kivonulás egyszerű magyarázata az, hogy az államok képtelenek elviselni az igazságot, mert politikájukat a hazugságra építik. Jordán 1971-ben vérbefojtotta a PLO-t, - ez ellen senkinek sem volt kifogása. A baj ott van, hogy ma Izrael szolgáltatja a béke és biztonság előfeltételeit a világnak. A 94 állam azonban inkább elviseli a terrorcselekmények folytatását az egész világon, sem minthogy Izrael igaza mellé álljon. Izrael azonban mégsem marad egyedül. Mellette áll az örök emberi erkölcs^mely nem osztható meg fajok, vallások, világfelfogások között. Ha a szovjet blokk államai, Kina, egyes afrikai államok úgy érzik, hogy a terroristák megsemmisítésével csorba esett az emberi erkölcsön, a humánumon, - lelkűk rajta. Nem baj, ha nem sajnálkoznak Kirját Smoná ártatlan gyermekein, asszonyain, nem baj, ha elfelejtik a müncheni merényletet, vagy az olasz diplomata meggyilkolását, sőt a pápa elleni gyilkossági kísérletet, — az emberi erkölcs malmai, — ha lassan is, de őrölnek és talán még a mi nemzedékünk is meg fogja érni, hogy Hitler és a PLO után béke fog virradni a Földön... Haig lemondása rendkívüli jelentőségű az Egyesült Államok jövőbeli politikai és diplomáciai vonalvezetését illetően. A lemondás okáról való találgatások bő anyagot adnak a szenzációt hajhászó sajtónak, amely azonban - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - nagyon ritkán közelíti meg az igazságot. Könnyű természetesen a témára ráhúzni a vizes lepedőt és megállapítani, hogy Haig lemondása mögött a kormánynak Izraeltől való eltávolodása és az arabok álláspontjához való közeledése rejtőzik, amit alátámaszt az arabokkal üzleti kapcsolatban álló s arab-barátnak ismert George Schulz kinevezése. Az első pillantásra megalkotott ezen értékítélet következtében természetesen az arab államok örülnek és Izrael szomorú, hiszen Haig-gel szemben a szigorú kritikus Weinberger hadügyminiszter felfogása érvényesül a lemondás kierőszakolásában. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Arabbarát erők már régóta érvényesülnek a kormányzatban. Reagan elnök — minden ellenkező állítás ellenére — következetes külpolitikai vonalvezetést képvisel. Kétségtelen, hogy Amerika a Carter-kormány baklövései után Reagan elnök aktivitása folytán nemzetközi tekintélyét visszanyerte. Reagan nagyon jól tudja, hogy az arabok oldalára való átlendülés Amerika érdekeinek veszélyeztetésével jár. A nyugati szövetségesek, gyáva, oktalan módon, sorra beadják derekukat az arab propagandának és olajzsarolásnak. Amerika számos diplomáciai kérdésben egyedül marad a porondon. Erre keserű példa az Egyesült Nemzetekben lefolyt szavazás, amelynek során a nyugati szövetségeseknek nem jutott eszébe Izrael visszavonulásának követelése mellett ugyanezt a rendszabályt igényelni a PLO-tól is s így Amerika vétójával egyedül maradt. Ugyanígy, nyolc évi tárgyalások után a nemzetközi tengeri jogra vonatkozó szerződés szavazásra került az Egyesült Nemzetekben. 130 állam megszavazta, — köztük Franciaország, Canada és Japán is, — 17 állam tartózkodott a szavazástól és csak az Egyesült Államok, Törökország, Venezuela s Izrael szavazott ellene. A nyugati szövetségesek között uralkodó nézeteltérés; egyenetlenség és a sarkukra állástól való tartózkodás felett Amerika nem húnyhat szemet. Reagan elnök és környezete kétségtelenül tudatában van annak, hogy az eddigi vonalvezetés gyengülése Amerika érdekeinek súlyos sérelmét eredményezné. KRÓNIKA NEW YORK. - A JOINT százezer dollár segély nyújtását határozta el Lebanon részére. Goldman, a Joint ügyvezető alelnökének közlése szerint az akció követi a többi felekezet példáját Lebanon megsegítését illetően. JERUZSÁLEM. — Az országos rabbinátus a lebanoni Sidon városban, amelyben 20 évvel ezelőtt jelentős zsidó lakosság volt, ideiglenes jesivát állított fel. Az intézményben rabbik a zsidó vallási élet törvényeit fogják tanítani. VATIKÁNVÁROS. - A pápa készségét fejezte ki, hogy' bármikor hajlandó JERUZSÁLEM. - Izrael kormánya széleskörű segítő akciót szervez a lebanoni polgári lakosság megsegítésére. PÁRIZS. - Az európai gazdasági közösség tagállamai szankciókat terveztek Izrael ellen a lebanoni akció miatt. Az ülés résztvevői nem tudtak egységes álláspontot kialakítani. WASHINGTON. — Jól megy a dolgunk itt, Amerikában: a sajtó terjedelmesen emlékezik meg arról, hogy Reagan elnök új hajviseletben mutatkozott az utóbbi napokban. .>& f PROF. AUGUST 177 SOMERSET P.O.B. 50S4 BEI BBONSfCK WASHINGTON. - Donovan munkaügyi miniszter állítólagos megvesztegetési ügyében kinevezett külön ügyész befejezte a nyomozást és megállapította, hogy nincs bizonyíték a vádak alátámasztására. Mindazonáltal tartja magát a hír, hogy Reagan elnök Donovan lemondását fogja kívánni. GENF. — Megkezdődnek Amerika és a Szovjetunió leszerelési tárgyalásai. Megkezdésük előtt általános az a felfogás, hogy a felek véleménye igen távol van egymástól. BOSTON. - A demokrata konvenció során Kennedy és Mondale emelkedett ki, mint a párt 1984-es valószínű elnökjelöltjei-RIO DE JANEIRO. - A Brazíliában élő zsidók számát 118991-ben állapította meg a legutóbbi hivatalos népszámlálás.Ez a szám jóval alacsonyabb az előbb feltételezett 180 ezer főnél. LONDON. - Kombinált subway- és vasúti sztrájk megbénítja az angol főváros életét. BELPOLITIKAI FIGYELŐ Haig távozása súlyos nyomokat hagy nem csak az amerikai, de a világ közvéleményében is. Az első napok megrázkódtatásai után lehűlve, most már megkísérelhetjük a helyzet értékelését. Egyesek a változás okát Amerikának az arabok felé való tolódásában és Weinberger álláspontjának érvényesülésében keresik. Mások szerint Haig túl konzervatív, ismét mások szerint túl mérsékelt volt. A Falklands-ügyben túlzottan Anglia, a közelkeleti kérdésben pedig túlzottan Izrael mellett állt. Ellenezte a szovjet olajvezeték gazdasági támogatását s ezzel az európai szövetségesek álláspontját tette magáévá, szemben Reagan elnökével. Állandó ellentétei voltak Kirkpatrick professzornővel, az Egyesült Államok UN-fődelegátusával s még jónéhány érv került felszínre, amelyek azonban sem együttesen, sem külön-külön távolról sem meggyőzőek. Azt hisszük^ nagy jelentőségű esemény előidézője elsősorban Haig karaktere volt. Nem hagyott a maga dolgába beleszólni, éppúgy, amint Kissinger, előző főnöke is egyedül intézett mindent. Félreértés ne essék: a magunk részéről éppenúgy fájlaljuk Haig távozását, mint annak idején Kissingerét. Ha nem is állítjuk, hogy Haig minden idők legnagyobb amerikai külügyminisztere volt, amint ezt Kissingerröl hisszük, de kétségtelen, hogy igen nagy szakértőt vesztett az ország, sőt a világ, távozásával. Hogy Schultz hogyan fog szerepelni, azt egyelőre nem tudhatjuk, de bizonyos, hogy a régi mondás érvényesül: ritkán jön jobb... T Diplomáciai ügyelő
