Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-01-04 / 1. szám

1982 január 4.

NEWYORKI FIGYELŐ

15

JACK HAHN:

A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ

— Lenne szíves megfordulni, — kérte Erzsi Nalit. Amikor Nali visszafordult, Erzsi már az ágyban volt, nyakig betakarva. Mindketten meztelenül feküdtek az ágyban anélkül, hogy testük érintette volna egymást.

— Fél? - kérdezte Nali pár perc múlva s cigarettára evuitott.

— Nem, természetesen nem. Miért félnék ? —

— Erzsi, bizonyos, hogy nem bánta meg, hogy idejött? -— Nem. —

— Ez nem nagyon meggyőző. S ha tényleg megbánta, akkor menjünk el innen s esküszöm, nem fogok megsértődni vagy haragudni. —

Erzsi Nali felé fordult, átölelte s így szólt:

— Maga édes, aranyos fiú. — Nali ajkát kereste és hevesen csókolni kezdte. Erzsi fiatal volt, forró, kielégítetlen. — Éhes valamire, - gondolta Nali, — talán szerelemre, szenvedélyre, vagy talán csak tiszta, emberséges érzésre... —

Nali részére az egész ügy nem volt más, mint egy érdekes kísérlet egy 22 éves zsidó fiú és egy 32 éves keresztény nő között, akinek férje gazdag, sikeres ügyvéd.

Ügy látszott, Erzsi nem bánt meg semmit, mert sokkal vidámabb volt és szabadabban beszélt, mint első találkozásukkor.

— Mindezt el fogja mondani a papnak a legközelebbigyónáskor ? -— Maga szörnyű alak, - válaszolta Erzsi.

— Maga vallásos ? — kérdezte Nali.

— Mi a vallás ? Ha szeretem a pápát, zeretem felebarátaimat, akkor jó katholikus vagyok ? —

— Az esküvőmön megeddidtem a pap előtt, hogy halálomig hű lesek férjemhez. Ezt máig betartottam. —

Erzsi gyorsan kezdett beszélni, mint aki nem akarja, hogy megszakítsák. Ki kellett öntenie zivét.

— Ezt természetesen nem akartam megmondani, mert úgyis tudom, hogy hazugságnak hangzik. Most nem is fontos, hogy mit gondol, de tegyük fel, hogy igaz s én tényleg először csalom meg a férjemet. Ez azt jelenti, hogy mától kezdve nem vagyok jó katholikus asszony ? Mit gondol ? - kérdezte, mint egy ártatlan kideány, aki jónak s becsületesnek érzi magát, de nem bizonyos abban, hogy a felnőtteknek is ez a véleményük.

— Ha azt akarja, hogy segítsek, akkor csak egyetlen tanácsot adhatok: tiztelje az önmaga által felállított Íratlan törvényeket, mert a pap zerint, a Mamája ítélete alapján bűnt követett el, de talán senki sem tudja, hogy szenved a férje oldalán. Talán impotens, talán megcsalja Magát. Mindezt nem akarom tudni, mert ha Maga bűnös, amit nem hiszek, - sén segitek kifogást találni, akkor én is bűnös lezek. -Apró könnycsepp jelentkezett Erzsi zemében, amikor halkan ezt mondta:

Oh Istenem, mennyire megkönnyebbültem. —

XXX

Kedves levél érkezett Sugár Iréntől, ami által Nali részére új távlatok nyíltak. Erzsit, akivel csak a bérlet lakásban találkozott, Nali sohasem hívta fel, csak Erzsi telefonált az üzletbe Nalinak. Még csak kávéra sem ültek le egy kávéházban. Amikor kijöttek a zobából, Nali ment előre. Lassan cigarettára gyújtott, ami azt jelentette,hogy minden rendben vanjnajd továbbment, mint aki egyedül jött ki a házból. Tehát Erzsi volt a „vizony", amire minden fiatalembernek züksége van. Ha azonban Erzsi egy ízben azt mondta volna, hogy „Na, ez volt az utolsó öszszejövetelünk", Nali megcsókolta volna Erzsi homlokát, amint azt zentimentális filmekben látta, megközönte volna mindazt, amit Erzsi együttlétük alkalmával nyújtott neki - spár héten belül elfelejtette volna az egészet, mintha sohasem történt volna semmi Erzsivel.

Sugár Irén levelében volt valami érdekes, izgató, gyermekes, naiv s mégis intelligens. Levelei gyakran jöttek, - minden harmadik nap s mindig hoszabbak, mind melegebbek voltak. Nali sem volt lusta, mert az ismeretlen Sugár Irén volt az a közeg, akihez írt. Nali zeretett olvasni, gondolkodni s ezáltal természetesen írni.

Weil Ali, Schön Sanyi is írt. Mindketten írhattak, mert iskolába jártak, jómódú zülők gyermekei voltak. Nalinak azonban dolgoznia kellett, de Irénhez írt levelei fontosak voltak zámára. Leveleiben bezélt, mint aki nem fél bezélni. Nem végzett egyetemet, nem olvasott fiozófiai könyveket, nem elemezte Shakespeare-t, Goethét, Heinét s a klasszikusokat. Nem félt írni, mert arra gondolt, hogy Irén, aki okos, modern, intelligens, - nem tudja, hogy Nali 22 éves s egész nap dolgozik a poztóüzletben, aztán késő éjjelig olvas, - olvas és ir...

TIZENHARMADIK FEJEZET

Az ördög kicsi, gyönge és gyáva. Csak akkor válik erőssé és veszélyessé, ha te megengeded neki

Nali három hétig nem látta Erzsit, mert férjével Berlinbe utazott.

— Berlinbe ? - kérdezte Nali Rezsitől. - 1936 - ban? —

Schön Sanyi Brüszelbe utazott, Roth Imre, a sarki zöldségesfia Paleztinába vándorolt a BETÁR cionista csoporttal. Nali mindig tudta, mit jelent antizemitizmus ami most Németorzágból jött villám-tempóban, - de a cionizmusról csak annyit tudott, hogy a zsidósággal van valami kapcsolatban. Ez volt műiden. Ezért elment a könyvtárba, ahol a lexikonból ezeket olvasta:

— Cionizmus annak a mozgalomnak a neve, amely zsidó nemzeti államot kíván felállítani Paleztina nevű ősi orzágukban. A Cion elnevezés a Jeruzsálem feletti dombról való, amelyen David királyi palotája állott. A cionizmust formailag a bécsi Herzl Tivadar alapította. A cionisták zámos zsidót buzdítottak a Paleztinába való költözésre. Az első telepesek Orozorzágból jöttek, valamint Romániából és Lengyelorzágból, ahol az antiszemitizmus áldozatai voltak. —

Nali összezavarodott. Hetek, hónapok múltak s életében előzör nem tervezett. Az életet úgy vette, ahogy volt, anélkül, hogy cserélni vagy javítani próbálta volna. Lelke mélyén azonban valami jóleső, furcsa érzés lett úrrá. Az érzés homályos volt, de nagyon jó. Olyan jó, hogy lassankint mindent háttérbe zorított: a nehéz, gyűlölt munkát az üzletben, Aladárt, akit, ha reggelenkint megpillantott, keze ökölbe zorult. Az Erzsivel való találkozásokat is, amelyek nem voltak már izgalmasak, bár Erzsi a Berlinből való hazatérése után megváltozott. Nali, ígéretéhez híven, nem kérdezősködött. Várta, hogy Erzsi bezélni kezd.

Irén sűrű levelezése jól illett Nali furcsa érzéséhez. Egy napon rövid, de velős levél érkezett: - Eddig próbáltam játzani a nagyot, de most már elég: látnom kell, találkozni akarok Magával. Kérem ! -— Irén, drága, — válazolt Nali azonnal, - nagyon örülök, higy látni akar. Sokzor nekem is az az érzésem, de higyje el, két barát levelezési vizonya olyan zép, hogy oktalan volna megváltoztatni. —

Egy hideg, havas decemberi estén találkoztak a Nemzeti Bank előtt, a Szabadság téren. Piros könyv Irén kezében volt az ismertetőjel. Nali, aki percekkel előbb jött a megbeszélt időpontnál, messziről látta a piros könyvet: Irén már várta. Nali elég közel volt, hogy megállapíthassa: Irén csúnya volt. Vannak csúnya lányok, akik mosolygósak, zemük csillog s mert fiatalok, nem látzanak csúnyának. Irén azonban, ha nyugodtan, keresetlenül beszélt, de ha mosolygott is, — mindenképpen csúnya volt.

Nali úgy üdvözölte, mintha régi ismerősök lettek volna. Egy közeli cukrázdába mentek, ahol két óra hosszat bezélgettek, jobban mondva Irén bezélt, aki boldog volt.

— Mikor láthatom újra ? — kérdezte Nali, amikor Irént a villamos megállóhoz kísérte.

Irén boldogan, mint még sohasem életében, - válaszolta: - Jövő héten, ugyanabban a cukrászdában. -— Milyen volt a találkozás Sugár Irénnel? - kérdezte másnap reggel, kíváncsian Laci.- Nagyon kellemes volt, — felelte Nali.- Na és azon kívül ? —- Semmi. Cukrázdában voltunk, bezélgettünk. A gesztenyepüré isteni volt. —- Nali, ha te geztenyepüréről adz kritikát, akkor valami nincs rendben. Irén zép ? —- Nem, csúnya, — volt Nali válasza.

Laci témát cserélt:- Hallottad, minden üzletnek, vállalatnak fel kell venni kereztény alkalmazottat, az új rendelet értelmében. —- Olvastam valamit, - mondotta Nali sújra lelkére telepedett az a furcsa érzés. Egész nap Schön Sanyira meg Roth Imrére gondolt, aki Paleztinába vándorolt.- Valami változás következik, - érezte Nali, - talán jó, talán rósz, de változás. —

Erzsi telefonált.- Láthatómmá? —kérdezte.- Sajnos, ma nem lehet. —- Színházba megy ? —- Nem, — felelt Nali röviden.- Találkozója van egy zép kislánnyal, aki zebb és fiatalabb, mint én ? —- Erzsi, kérem ! —- Hát akkor miért nem akar találkozni ? -- Nincs pénzem a zobára. —- De nekem van és én fogom fizetni boldogan. -- Rendben van, de akkor sohasem fog velem találkozni. —

Másnap találkoztak.

Sokáig feküdtek a sötét zobában. Cigarettáztak.-Miért olyan csendes? — kérdezte Nali.- S miért csendes Maga ? - kérdezte visza Erzsi.- Én csendes vagyok,1 de nem zomorú. Vízont Maga fáradtnak és levertnek látzik. —

Erzsi nem válazolt azonnal. Eloltotta a cigarettát, fejét Nali mellére hajtotta s csendesen ezt mondta:- Sokat sírtam, - de nem folytatta.

Nali nem kérdezett tovább. Bizonyos volt benne, hogy a félje miatt zomorú, de erről Nali nem akart beszélni.

Nali megtudta, hogy a Berlinből visszatért dr. Kollár Dezső sok pénzt keresett hivatalos kapcsolatai rév ón, amelyek segítségével sok lengyel zsidónak a bevándorlását intézte el, valamint régen itt élő zsidóknak magyar állampolgárságági ügyét is. A zsidók jól fizettek.

— Nali, miért nem vándorol ki ? - kérdezte Erzsi pár perc múlva, minden átmenet nélkül.

— Nem akar látni, tehát próbál rábezélni, hogy vándoroljak ki. —

— Nalikám, komolyan... —

— Miért ? —

— Rettenetes dolgokat tapaztaltam Németországban. - Elhallgatott, majd amikor folytatta, őszinte remegés volt hangjában. - Gonosz dolgok irányulnak Magyarország felé s ezért fiatal zsidó fiúknak, mint Maga, ki kell vándorolniok. -Erzsi hangja a szokottnál hangosabb, zinte hisztérikus lett.

— Nyugodjék meg, kedves, - mondta Nali zeliden s magához zorította. Csókolni kezdte. Csókolta, amíg ki nem merültek. Erzsi meleg volt, zép, emberibb, mint valaha, de mindketten tudták, hogy ez volt utolsó találkozásuk.

Erzsi még öltözködés közben, régi, bársonyos hangján ezt mondta:-ígérje meg, hogy gondolkozni fog a kivándorláson.

— Megígérem, de Maga is Ígérje meg, ha megérkezésem után megírom címemet, azonnal válazolni fog. -Erzsi nem válazolt. Nali megismételte a kérdést.

— Talán.— '

— Talán ? — csodálkozott Nali. — Remélem, jó barátokként fogunk elbúcsúzni egymástól. -— Természetesen, - válazolt Erzsi hevesen.

— Hát akkor miért nehéz megigérnijiogy írni fog? -(Folytatása következik)

'