Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-04-06 / 4. szám
1982 április 6. NEWYORKI FIGYELŐ 11 KAHAN KALMAN TARKA SZÍNFOLTOK KORAI ÚJSÁGÍRÓI EMLÉKEIMBŐL SZIGETEN MÉG A VILÁGHÍRŰ KÖTÉLTÁNCOS IS LEBUKIK... IV. Bearr körülmények, paradoxnak tűnő jelenségek és nem utolsó sorban, kinagasió személyiségek révén főleg a zsidó világban nevezetes zülővárosomat nemcsak földrajzi, de néprajzi adott ágok is avatták tényleges zigetté: északnyugaton a Tiza és fca folyók öszefolyása, keleten pedig a Rónának az Izába torkolása. Ami azonban még a közelmúltban is el z igetelte a megyeszékhelyt „hinterland'-jától, az a zinte áthidalhatatlan nyelvi sorompó terhére írandó. Máramarosziget még egy emberöltővel ezlőtt is magyarajkú zigetet képezett a valóságos román tenger közepén. Néhány zláv (ruszin) és félkéz ujja inál iskevesebb, izolált magyar zigetecke tarkította csak az „oláh" zínteret. KULTÚRTÖRTÉNETI ANOMÁLIÁK A többévszázados történeti rendellenesség egyk fonák következményeként Máramaro ±>a na város és a falu között i differenciálódás, olykor antagonizmus összehasonlíthatatlanul erősebb, kirívóbb volt, mint általában bárhol másutt. Személyes vonatkozásban azt is eredményezte, hogy a helyi napilap nem terjezkedhetett a környék felé. Keárólagosan a város lakosságára kényzerült korlátozni példányzámát. Az öt történelmi máramarosi „koronaváros" egyke — Hoszúmező — s esetleg Akna-Sugatag, valamint Rónazék sóbányázati falvak képeztek jelentéktelen kivételt. A város kültelkeinek lakosága is főleg a fal-( vakból bezívárgó, gyér zámú s nem magyarajkú zsidó családokkal bővült. A máramarosi város-falu közötti differenciálódás érdekes, grotezk megnyilvánulásokat mutat fel. A budapesti kormányzatnak magyarosítási törekvése a múlt zázad derekától kezdve nagy jelentőséget tulajdonított a monarchia legnagyobb kiterjedésű, de idegen nyelvöszetételű megyéje zékhelyének. E tekintetben méltán zámíthatott az emancipált zsidóság haladóbb felfogású elemeire. Máramaroszigeten jogakadémia létesült, ahova jónevű tanárokat neveztek ki. Katolikus és református fiú líceum, az alsófokú leány-középiskola sem zárta el kapuit a „mózes-hitű magyarok" elől. Nem csak a zsidó középoztály, de az alsóbb rétegekből is sokan hazafias kötelességüknek tekintették gyermekeik iskoláztatását. Az első időktől kezdve, Trianonig, kitűnő zsidó ifjak, majd idővel a falvakból is érkező,tanulni vágyó fiúk lettek diákjai a maga szintű nevelő intézeteknek. Ez nem vonatkozik a lányokra .akiket mamáik zok.nyájuk mellett tartottak, erényük megvédése céljából. Ezek az ifjak, tanulmányaik befejeztével,elmagyarosodva, csak kivételes esetekben tértek vissza fatornyos környezetükbe: városi elemekké váltak, gyermekeik már ritkán értették meg a nagyszülők román vagy jiddis bezédét. A magyar kultúrintézmények. könyvtárak látogatói, a budapesti és helyi lapok olvasói lettek. Jónéhányan a fővárosán értek el karriert. A falusi zsidó ifjak közül, akik nem engedhették meg maguknak a városi tanulást, a vállalkozóbb zelleműeket csábította az„úriházaknál" kínálkozó verdégkozt is,a jesivák felé indultak útnak. Sokan mesterség tanulására, világi művelődésre vettek irányt. Jónéhányan Csernovicban, mások Erdély nagyvárosaiban kötöttek ki, de a legtöbben nem álltak meg Amerikáig. Nincs olyan máramarosi falu, amelynek száz évvel ezelőtt ne lett volna népes segélyegylete New Yorkban. A harmincas években megírtam, hogy kevés ország van Európában, ahova annyi dollárral bélelt levél érkezett volna, mint egyetlen máramarosi községbe. AHOL A MAGYAR SZÓ - A MŰVELTSÉG JELKÉPE Tény az, hogy a zázadforduló évtizedeiben a zigeti zsidó ifjúság zöme magyarajkú volt. A falusiak, — ahol a zülők jósokáig a kötelező állami elemi iskolába sem engedték gyermekeiket, iskolájuk a chéder maradt — megmaradtak jiddis anyanyelvűknél. A legtöbben a helyi lakosság ruztikus bezédét is alig sajátították el. Lassan azonban a haladásra'törekvő leány-ifjúságban tudatalatti pzichozis alakult ki, amely a két világháború közötti időzakban, sőt Auschwitz után is fennmaradt A magyar bezédet, a városiak nyelvét a műveltség kifejezésének tartották. Nyilvánosan gúnyolták az iskolában zerzett műveltséget s a gyakorlatiasságot helyezték előtérbe, de bezédüket, modorukat igyekezték utánozni. BÁNYÁSZ TIBOR SZŰCS Divatos szőrmebundák, jacketek méret után és raktáron Átszabások, alakítások, gondosan kezelt szőrme megóvás, tisztítás. SZAKSZERŰ KISZOLGÁLÁS SZOLID ÁRAK 345 Seventh Ave. 6. emelet (29- 30 Utcák között) TELEFON: (212) 564-0836 ____________________ Lakás: 762-0454 Strohschneider, a híres kötéltáncos, miután egéz Romániában si kert-sikerre halmozott bámulatos produkcióival, - heteket át Szigeten is sokezres nézőközönséget kápráztatott el. Turnéja vége felé egy túlmeréz mutatványa közben — lezuhant. Nem halt ugyan zörnyet, de további fellépésekre gondolnia sem lehetett. Azidőtájt a harmincas évek elején — több más állomáshelye után - egy aprótermetű román ókirályságbeli pénzügyigazgatója volt Szigetnek. Gardo volt a vezetékneve s egyesek szerint zsidó származású. A kereskedők, iparosok s általában is rettegtek zigorúságától és — zsarolásaitól. Több ízben csináltam vele interjút s felvetettem előtte, mi a közvélemény álláspontja róla. Röviddel a kötéltáncos tragédiája után lapom Rövid, de velős-rovatában a „kicsi de hümm" pénzügy igazgatóra célozva, képletesen ezt írtam: - Szigeten Strohschneider sem kerülte el sorsát. A híres kötéltáncos is — lebukott. Nem sokkal később Gardot elhelyezték. Talán sajátmaga kérésére. Tudom, hogy folyt ellene vizsgálat, de már nem emlékszem kimenetelére. Hasonló esetekben szólásmondássá vált, hogy Szigeten még Strohschneider is lebukik, — ha túlfezíti a kötelet. Elhelyeztek Szigetről akkor ban egy vámhivatalnokot is, aki - mint jónéhány kollégája - határzolgálata során milliomos lett. Romániából főleg élelmizert csempésztek a Tizán át Csehzlovákiába, onnan ruházati s más ipari cikkeket mihozzánk. A kereskedők és megbízottaik, a rendőrség, vámhivatalnokok s besúgóik meggazdagodtak. Caragata vámos úr többek előtt hangoztatta, ha kell, egész vagyonát rááldozza, hogy visszahelyezzék. Az én megjegyzésem csupán ez volt:- Nyilvánvalóan kifizetődik... -BÖRTÖN - A MUNKANÉLKÜLIEK PÉNZÉNEK SZÁMONKÉRÉSÉÉRT Persze sokan fenyegettek veréssel — és sajtóperrel. Volt, amikor nem kerültem el. A legelső, nagy port felvert „állam elleni izgatási" perben, még a napilap megindulása évében dr. Lazar Vasile prefektus (főispán), az uralmon levő nemzeti paraztpárt máramarosi pártzervezete hírhedt főnökének.dr. Ilié Lázárnak öccse volt a felperes. Csehországba való átkelés céljából a helyi lakosság részére határátlépési igazolványokat állítottak ki. Törvény zerint díjtalanok, de a megyei hivatal 40 lejes illetéket zedett utánuk — a munkanélküliek javára. Megtudtam, hogy ezen összegekből soha egyetlen munkanélküli egy fillért sem kapott. Évek alatt hatalmas öszegre rúgott fel a „somer taxa". A kiállított igazolványok nyilvántartott sorzáma ezt igazolta, de a lapban közzétett nyílt levélben kért felszólításra sem volt hajlandó a prefektus elzámolni.Dr. Lazar Vasile is a magyar kultúra emlőin nevelkedett. A vidéki román ember azt is kifogásolta, miért zólítottam Önnek s nem Méltóságos Urnák (Romániában tilos minden hasonló megzólítás. A lapban nevetség tárgyává tettem a „Méltóságoa Urat", mire utasította az ügyézséget, hogy „államellenes izgatás’ címén indítson ellenem eljárást, a röviddel azelőtt hozott rémhírterjeztési törvény alapján. A tárgyaláson néhány tucat munkanélküli is megjelent. Kértem, hallgassák ki őket, kaptak-e ők vagy bárki más akár egy vasat is ? A vádlottak padjáról iselzámolást kértem, amelynek hitelessége esetére vállaltam a ki zabandó büntetést — fellebbezés nélkül. A bíróság elhalaztotta az ítélet kihirdetését. Két hét múlva a tanácselnök irodájába idéztek - ott hirdették ki a felmentő ítéletet. Az elnök azonban értésemre adta, hogy ha megismétlek hasonló bűnzegést, — Nem úzom meg I A tanácselnök állta a zavát. Nem telt bele két hónap s egy másik lapból átvettünk egy hírt, amely zerint a hadsereg két évfolyamot mozgósított a Prahova petroleum vidéken kitört zavargások megfékezésére. (Folytatása 16. oldalon) Vicclapba illő, de hiteles a kis történet, amelyet lapomban annakidején ki is gúnyoltam:- Schneider Fáni egy közeli rokona Szigetre ment férjhez, gyermekei már magyarul bezélnek. Fáni gyakran vendégük, jómaga is törte már a városi nyelvet. Igaz, hogy dupla hangzók helyett rendzerint a magánhangzókat kettőzte — például eetem ettem helyett — Megfigyelte, hogy kis unokahúga tiltakozott a kinőtt ruhácska viselése ellen, mert - úgymond - abból mindenem kilátszik. - Fáni arra a következtetésre jutott, hogy a városiaknál „minden" az elnevezése annak, aminak egy lánynál nem zabad kilátszania. Másnap, otthon a barátnői előtt dicsekzik: - a városban a kerékpár öszenyomta a - mindenemet -MAGYAR FOGORVOSOK QUEENSBEN DR T. FARKAS általános szájsebész DR A B. FARKAS cosmetic dentistry újabb irodájukat nyitották meg 98-76 Queens Blvd. N.Y. 11374 Tel: (212) 897-3400 BY APPOINTMENT MOSfcS L£b U5 OVT Of E6-YPT. &OT OUK OTHCÍL TAAVet AftAÁfO&efMeNTs A*Ae MA«t>L.eO &Y KOVÁCS TRAVEuUvf^ tl-0S ftitOAtwW | ELMHURST, NY- MS'1! / M ^COgfl Egyéni, csoportot utarátok a világ minden.részébe.Cíürterek Európába, Izraelbe. APEX-,caoportos utak a legolcsóbb árakon. Teljes megelégedését biztosi tjük I jCfcVKSl A vlág önzés repülő és hajóstársaságainak hivatalos a ódája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, megbízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra. hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra ajegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN is kaphatók! TELEFONI 212 • bSt-EIAH