Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-12-24 / 14. szám
•v-NEWYORKI FIGVFLÓ Tájékoztató VII. évf. 14. szám — 1982 december 24. — Ára 50 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK VÉGÉTÉRT A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Az Egyesült Nemzetek ülésszaka, amely Hollai Imre, a magyar elnök vezetése alatt folyt le és így magyar szempontból messzemenő jelentőségű volt, - bezárult. Hollai elnök az újságíróknak adott nyilatkozatában abban foglalta össze az ülésszak eredményét, hogy elősegítette a tárgyalási szellemet a nagyhatalmak között. Jelentősnek találta továbbá azokat a határozatokat, amelyek a nukleáris fegyverviselés korlátozását célozták. Ezeket a határozatokat az Egyesült Államok és a NATO-tagnemzetei ellenezték azzal a megokolással, hogy jelentős előnyt biztosítanak a varsói paktum tagjainak az atomfegyverek használata tekintetében. Hollai Imrét meg is kérdezték az újságírók, miben látja ebben a vonatkozásban a tárgyalási szellem elősegítését. A magyar diplomata azt válaszolta, hogy az első elutasítás nem jelenti a végső álláspontot ebben a kérdésben. Jeane J. Kirkpatrick professzomő, az Egyesült Államok fődelegátusa szintén sajtókonferenciát tartott, amelyen kifejtett állásfoglalása merőben elütött eddigi nyilatkozataitól, amely utóbbiakban folyamatosan bírálta a szónoklatokkal előidézett ellentéteket és az emberi jogok korlátozásának megtörését az általa páriáknak minősített államokban. Kirkpatrick fődelegátus hivatkozott azokra a határozatokra, amelyek az Egyesült Államok győzelmét tükrözték, mint Izrael kiűzésének megakadályozása, valamint Puerto Rico gyarmattá minősítésének elutasítása. Talán — tette hozzá — az Egyesült Nemzetek elősegítette, hogy a világ kevésbbé lett veszélyes... A közgyűlésnek voltak humoros megnyilvánulásai is, amelyek a cirkuszi légkört kabarévá változtatták. Kiemelkedett a szórakoztató jelenetek között Columbus Kristóf tevékenységének megvizsgálása, amely dühös vitát váltott ki a delegátusokból. A napirenden ugyanis Amerika felfedezése szerepelt programmpontként, amelynek célkitűzése az volt, hogy 1992 évet Columbus-évnek minősítsék, Amerika Columbus által történt felfedezésének ötszázadik évfordulóján. A határozati javaslat olyan halálos ellenségeket hozott össze, mint Amerika, Kuba és Nicaragua. Ezzel szemben a skandináv államok hevesen ellenezték, mondván, hogy Amerikát nem Columbus, hanem egy izlandi származású norvég fedezte fel, jóval Columbus előtt. Ezután lépett a porondra az ir delegátus, aki hangos kacajt váltott ki azzal a követeléssel, hogy az Újvilágot az írek védőszentje fedezte fel valójában. Abban egyhangú volt a tiszteletreméltó delegátusok véleménye, hogy Columbus me^átása, miszerint a Föld gömbölyű, az helyes álláspont és ennek a ténynek leszögezése valóban Columbustól származik. Végül is úgy határoztak, hogy Columbus sorsát a közgyűlés legközelebbi ülésszakára bízzák. Jó érzés, hogy a komoly diplomatáknak - úgy látszik - nincs más gondjuk... list CESTIW ' N CGfiS. ! PROF. AUGUST ttO— 177 SOMERSET DR. P.Q.B. 1084 K£» saOKSfCK N.-l. 08903 EL NEM MONDOTT GYÁSZBESZÉD Nagyon nehéz felocsúdni a szörnyű hír hallatára, hogy Geiger László nincs többé: chilei útja során halálos repülőszerencsétlenség érte. Minden szó, amelyet dicséretére, magasztalására ejtünk ki. közhelynek hangzik. Emberi nagyságát, kivételes egyéniségét talán azzal a kísérteties jelenséggel lehet megvilágítani, hogy elmúlása a Chanuka ünnepének beállta napján következett be. Geiger László volt a magyar-zsidó erkölcsi örökség utolsó Makkabeusa. Közéletünkben senki sem fogta fel kultúránk megőrzésének és a következő nemzedékek számára való átmentésének szükségességét, mint ő. Fanatikusa volt a magyar zsidóság újjászületése eszméjének. Számtalan sikertelen próbálkozás ellenére tovább buzdította harcostársait az egység megteremtésére irányuló küzdelemre. Szerte a világon, utazásai során testvéreit kereste, akikkel együtt akarta megtalálni az utat a magyar-zsidó ág újra-virágzása felé. Miként a bibliai József mondotta eheti szakaszunkban: tcjjö? "3lR fi# riK Testvéreimet keresem ! Saját maga részére nem kívánt és nem tűrt semmiféle elismerést. Ünnepi köszöntései a pjagyar-zsidó sajtóban EGY JÓBARÁT aláírással jelentek meg, amivel nevének hirdetését akarta elkerülni. S valóban. Geiger László jóbarát, minden becsületesen gondolkozó testvérének jóbarátja volt. Végzetes útja előtti napon tett irodájában ígéretet, hogy visszatérése után megbeszélést tart, amelyen kialakítani fogjuk a magyar zsidóság szervezetének jövőbeli terveit. Geiger László Makkabeusként a maradék olajat kereste, amely látszólag csak egy napra volt elegendő, de amely a Gondviselés akaratából az egész ünnepen világított. Ekként akarta a maroknyi lelkes csoport összefogása útján az újjáépítést megvalósítani. Nem volt olyan kultúrális megnyilvánulása a magyar zsidóságnak, amely mellé nem állott volna segítő lélekkel, anyagi hozzájárulással. Szülővárosában, Győrben, a vészkorszak emlékére rendezett mártirünnepélyek állandó szónokaként emlékeztetett és lelkesített. Nem szabad felejteni, kötelességünk emlékezni, de ez egymagában nem elegendő: tevőleges munkával, áldozatokkal kell hozzájárulni az újjászületés és a kegyelet eszméjének ébrentartásához. Ezt a nemes gondolatot nálánál plasztikusabban senki sem fejezte ki. Reá-volt szükségünk, hogy ez az eszme közérthetően kifejezésre jusson. Amint a költő mondja: Hol vagyon, aki merész ajkát hadidalnak eresztvén, A riadó vak mélységet felveije szavával ? Ez volt Geiger László, aki rettenthetetlen őszinteséggel figyelmeztetett és — áldozott. Mi őt a mai maroknyi magyar-zsidó Makkabeusok. hősi halottjának tekintjük. A magyar-zsidó közösség akkor lesz méltó dicső múltjához, önmagához, ha jövőjét Geiger László szellemében alakítja ki, - abban a szellemben, amelyet évekkel ezelőtt kidolgozott, tíz lapra terjedő tervében kifejtett és amelyet közösségünk - elfelejtett megvalósítani. Kegyeletének fenntartását akkor fogjuk legméltóbban szolgálni, ha tervét felújítjuk és közösségünk jövő útját annak megfelelően fogjuk kialakítani. Legyen Geiger László szószólója az Egek Uránál a magyar-zsidó közösségnek, amelyet annyira szeretett. Farkas Ervin dr. I Geiger László
