Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-10-15 / 12. szám

14 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 október 15. — Professzor úr kétségtelenül a kortárs magyar zsidóság ki­emelkedő személyisége, ha fogal­mazhatok így: zsidóbb minden általam ismert zsidónál. Ugyan­akkor magyarabb megannyi ma­gyarnál. Az átlagos olvasó azon­ban csupán az irodalmi folyóira­tokban, az Ésben, Új Tükörben közzétett publikációi, okos kiegé­szítései révén Ismeri, s nem is sej­ti, hogy személyében világszerte ismert Geniza-kutatót is tisztel­hetne. Hogyan lakozik egy lélek­ben ez a kettősség? — Bennem ez a kettő soha­sem ütközött. Sosem tagadtam meg a zsidóságomat, mert az természetes volt neveltetésem­nél, családi leszármazásomnál fogva. Az érdeklődésem azonban egyenértékűen volt hebraiszti­­kus és magyar. A magyar irodal­mat, a magyar nyelvet tanul­mányoztam, de emellett ismer­tem jól a héber nyelvet és a zsidó irodalmat is. Szerintem, aki két területnek adekvát ismerője, tud újat találni és produkálni. Ebből a kettős érdeklődésből és ismeretből származik az én tudományos munkásságom ered­ménye. — Mondana valamit a Genizó­­ról? — A szó maga annyit jelent, hogy elrejtés és kincs. Ha egy héber könyv — vagy korábban kézirat — elrongyolódott, hasz­­nálhatatatlanná vált, megőriz­ték, részint könyvszeretetből, részint azért, mert Isten neve előfordulhatott benne, és nem akarták profanizálni azzal, hogy elpusztítják. Általában a zsina­gógákban gyűjtötték ezeket, és egy Idő után eltemették. Ó-Kai­­róban volt egy zsinagóga, ame­lyet a kopt keresztényektől vá­sároltak a zsidók, s itt — nem tudni, miért —, nem temették KERTÉSZ PÉTER INTERJÚJA DR. SCHEIBER SÁNDORRAL (F oly tatás all. oldalról) el az összegyűlt iratokat. Talán azért, mert Kairó kereskedelmi átmenő állomás volt Kelet és Nyugat között, s egy archívu­mot alakítottak ki ebben a templomban, ahol az eredeti ok­iratokat vagy azok másolatát he­lyezték el. Több századon át gyűlt az anyag a padlástérben elzárva. Később valahogy meg­feledkeztek róla. A XVIII. szá­zad végétől van híradásunk arról hogy rengeteg poros, piszkos irat halmozódik itt, aminek sen­ki se tudja az értékét. Később szemfüles utazók vásárolgattak belőlük, így kerültek egyes kéz­iratok a világ nagy könyvtárai­ba. A teljes felfedezés 1896-ra esett, amikor S. Schechter, a cambridge-i egyetemen a poszt­biblikus irodalom professzora Angliába hozta nagy hajóládák­ban az egész anyagot. Hozzáve­tőlegesen negyedmillió kézira­tot és kézirattöredéket. Ebből úgy kétszázezer Cambridge-ben van, a többi szétszóródott nagy könyvtárakba. Párizsban, Lon­donban, Oxfordban, New York­ban, Cincinnatiben és Budapes­ten található ilyen kézirat. Ka­ufmann Dávid meg akarta sze­rezni nagy könyv- és kézirat­gyűjteményéhez a kairói Geni­­zát is, de a végelárusításhoz ér­kezett, és körülbelül csak ezer darabot sikerült szereznie. A robbanásszerű felfedezés akkor következett be, amikor Schech­ter megtalálta a Genizában a Ben Szira könyvnek az eredeti­jét, illetve annak töredékét. Ezt a könyvet valamikor még a szentírás egyik könyvének te­kintették. A Talmud még így idézi. Valamilyen okból később ez a héber gnóma-gyűjtemény kimaradt a Bibliából. Ben Szira — az üst fia — az időszámítá­sunk előtti 2. században írta munkáját. Bölcs mondásokat tar­talmaz, mint a Példabeszédek könyve, amely megmaradt a Biblia könyvei között. I. e. száz­harminc körül unokája lefordí­totta nagyapja művét görögre, a hellenisztikus világ számára. A fordító nem tudott elég jól görögül (vagy héberül). Később a héber szöveg feledésbe merült, mint minden indexre került könyvé. A XI. században élt Nissim ben Jakob látta Kairuán­­ban az eredeti héber szöveget utoljára. Azután csak fordítá­sokban élvezték a Ben Szirát. Schechter felismerte a töredék­ben a görög fordítás eredetijét. El lehet képzelni, milyen jól meg kellett tanulnia görögül és héberül egyaránt, hogy egy tö­redékes lapról csalhatatlanul fel­ismerje: ez az eredeti héber szöveg. Olyan szenzáció volt, mint 1947-ben a Holt-tenger parti tekercsek felfedezése. No­sza, mindenki nekilátott a keze alatt lévő Geniza-daraboknak, s újabb, eredeti héber lapokra bukkantak. Az ötvenes években újra átvizsgálták a cambridge-i egyetem régi épületében azokat a ládákat, amelyekben Schechter a szerinte értéktelen töredéket hagyta. A Héber Egyetem tudó­sainak egy csoportja ebből az öt­venes években hatalmas új gyűj­teményt alakított ki „N. S.”, TERJESSZE LAPUNKAT! „New Series”, a Geniza új soro­zata jelzettel. A gyűjtemény több tízezer darabból állt. Ezek között Schirmann professzor újabb lapokat talált a Ben Szirá­­ból, további részeket a már Is­mert kéziratokhoz. Néhány év­vel ezelőtt fiatal tudósok, főleg izraeliek, átvizsgálták azokat az kéziratokat, amelyeket az előt­tük Járók visszadobtak, mint tel­jesen értékteleneket, és kialakí­tották az „A. S.”-, „Additional Serles”-sorozatot, az úgyneve­zett kiegészítő darabokat. Eze­ket én Cambridge-ban immár másodszor néztem át, utoljára ez év februárjában. Kiderült, hogy az A. S.-sorozatban volt még egy lap a Ben Szirából. Én találtam rá. A Magyar Könyv­szemle idei második számában jelent meg képekkel, eredeti héber szöveggel, angol nyelvű bevezető tanulmánnyal. Schech­ter volt az első, én voltam az utolsó, Schechtertől Schelberig. Nem hiszem, hogy utánam még találna valaki. És most figyelj. Egy tudományos igazság elismer­tetése nem is olyan egyszerű, mint bárki gondolná. Amikor felfedezték a Ben Szirát, Bacher Vilmos, intézetünk halhatatlan tanára, az IMIT 1898-as Évköny­vében dolgozatot írt Egy feltá­madt régi héber író címmel. Ké­sőbb voltak tudósok, akik azt állították, hogy ez nem az ere­deti héber szöveg, csak a közép­korban fordították vissza a görög fordítást héberre. Éppen ezért Bacher szükségét érezte, hogy az IMIT 1900-as Évkönyvében újabb dolgozatot írjon, A hébei Szirach veszélyben címmel. Ez a vita azonban csak napjainkban dőlt el megnyugtatóan azzal. hogy feltárták Masszad a végvá­rát. Jeruzsálem eleste után a harcosok egy része ide mene­kült. Három évig tartották ma­gukat, 73-ig. Mikor a rómaiak betörtek, nem találtak élőt, csak holtat. Megkeseredett ajkukon az örömujjongás. Ez a masszadai ezer öngyilkos híres históriája, amint azt Josephus Flavius meg­írta. Yigael Yadin, a Héber Egye­tem nagy hírű, kivételes érdemű régész-professzora Masszadában talált egy bőrtekercset, rajta né­hány kolumnával, amely azonos volt a Genizában felfedezett Ben Szira szövegével. Ez pedig már 73 előtt ott volt Masszadá­ban, tehát nem lehet hamisít­vány. S ez nagyon fontos, mert a Biblia lezárása s a Misna héber törvénykönyv íratása közötti fél évezredből nincs héber irodalmi alkotásunk, legalábbis nem volt a Holt-tenger parti tekercsek felfedezéséig. Ez tehát egy tá­tongó űr fontos kitöltője, a hé­ber nyelv folytonosságának rop­pant értékes irodalmi bizonyí­téka. A rabbi képző réfi épülete Eva Newcomb I.ICKNHEI) KEAI. ESTATE BROKER cA/ioniictUo cfteaLty 132 Broadway MONTICKLLO. NEW YORK tS701 homos VACATION HOMES FARMS ACREAGE BUSINESS PROPERTIES Bl'NGAUlW COLONIES HOTELS. MOTELS ROOMING HOrSEB APARTMENT BLDG NS. 794-0201 INVEST IN LAND ! - LOW DOWN PAYMENT ! Summerhouse on 10 acres $ 7,990 MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 111 East 80th St., N«w York, N. Y. 10021 104-60 Queen« Bird., Forest Hills, N. Y. 11375 Telefon: (212) UN 1-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztmtm problémák * Htgyétí fertőzések * Vesekő * ás jUAüfdiiiutpft 34 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ ű MAR KAPHATOK A HIRES MAGYAR BOROK ! fllaggar MAGYAR VÖRÖS BOR EGY LITER ÍA.. Maggar Billing MAGYAR FEHÉR BOR EGY LITER F>l Most már naponta élvezheti a világhírű magyar borok ízét, - mér sékelt árakon 1 Érdeklődjék helyi italüzletekben a MAGYAR BOROK után ! INTERNATIONAL VINTAGE WINE COMPANY 330 New Park Avenue, Hartford, Connecticut 06101 Tel: (203) 233-7531

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents