Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-10-15 / 12. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 október 15. GALILI G. ERVIN: FÓRRA*ESZTER (PÁRIZS): PÁRIZSI LEVEL HOMMAGE Á BALASSAGYARMAT TIBÉRIÁS A LEGKÜLÖNBÖZŐBB KOROK (Balassagyarmat emlékére) TÜKRÉBEN... I. A tibériási kénes gyógyfürdőhöz érve az ember szeme önkéntelenül is keresi Pöstyén jelképét, ahogyan a reumától,isiásztól kigyógyult ember, térdére téve mankóit, összetöri azokat. Még ma is, 33 év távlatából - akkor voltam utoljára Pöstyénben - magam előtt látom ezt a képet. Itt is keressük a reklámot, amely a tibériási kénesfürdőt hirdeti. Úgy látszik azonban, hogy ez a sokarcú város megelőzi a nagy reklámot, mert maga mesél magáról. Meséli az utat, amelyet az elmúlt kétezer év alatt megtett. A sokarcú Tibériás, amely a különböző korokban, különböző hódítóknak, valamint szellemóriásoknak volt székhelye, sok mindenről tud beszélni. A polgári időszámítás 17-22. évei között Herodes Antipas helytartó a Genezáret tó (a keresztényeknek ezen a néven szent folyójuk a Kineret) nyugati partján, 208 méterre a tenger színe alatt építette s a római császár Tibériusról nevezte el Tibériásnak. A Heródes helytartó által épített várfal alapja mind a mai napig fennáll. A 66- 70 évi Róma elleni felkelés — amelynek központja Gus Chálávban (Giszkala) volt — majd a tizedik római légió júdeai hadjárata idején Tibériás már fontos hadászati pontja a Galilnak. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Josephus Flavius - Joszéf ben Matitjahu ZSIDÓ HÁBORÚ című művében többször találtunk utalást a város stratégiai fontosságára. Jeruzsálem eleste után Erec Jiszraél legfontosabb városa. Csillagának emelkedését a második században a Szanhedrinnek az alsó-galili Ciporiból való ideköltöztetésével érte el. A jeruzsálemi Talmudot is itt fejezték be a 400 körüli években. A hatalmas és örökérvényű mű befejezésével még nemzedékek sorára teszi meg szellemi központtá Tibériási. 614-ben a város zsidó segítséggel perzsa uralom alá kerül. Négyszáz évvel később, az 1099-beli keresztes hadjárat ismét a Galil központjává teszi, hogy utána az 1187 évi keresztes-muzulmán háborúban lerombolják. Az újjáépítés most már lassú tempóban halad. Szulejmán szultán 1560-ban odaajándékozza Don Joszéf Nászinak, a naxosi hercegnek és Ciprus királyánek, aki ott megalapította a rövidéletű Tibériás-i államot. Ennek a zsidó nagyúmak, Don Joszéf Nászinak életútját úgy is kezdhetnők, hogy hol volt, hol nem volt... Volt egyszer egy marannus zsidó, aki fellázadt a kereszt ellen, abban az időben, amikor annak „fényénél" a katolikus Európában máglyára kerültek testvéreinek tízezrei. A tizennyolcadik században a beduin Tahal El-Amar sejk hívta a galili zsidókat, hogy telepedjenek le Tibériáson. A felhívásnak előbb néhány szefárd, később pedig már áskenázi családok is eleget tettek. Az 1887-es nagyméretű földrengés lerombolta a várost, ellenben Tahar El-Amar védőfala, amelyet Heródes falainak alapjaira építtetett, ismét megmaradt. A Felszabadító Háború idején Tibériás volt az első város, amely 1948 május 6-án felszabadult. Tibériás egy újabb arcát a Kineret és a tenger felszíne fölé kapaszkodó dombon, az ún. Kiiját Smuélban láthatjuk. A Lord Herbert Sámuelről, a mandatárius Palesztina első (zsidó) kormányzójáról elnevezett kertváros európai nyaralónegyedet varázsol elénk. Cfát hegyeitől övezett festői panorámájához hasonlót Kiiját Smuélból láthatunk. A dombtetőről, Kiiját Smuél csúcsáról nézve a hegedűszerű Kineret egész más képet kap. A festő palettája sem örökítheti meg szebben a nap sugarainak a Kineretről való visszaverődését. Kiiját Smuél a technika haladásával is lépést tart. A huszadik század utolsó két évtizedének valamennyi technikai vívmánya képviselve van az ultramodern, európai színvonalú szállodákban. Ugyanez vonatkozik a Kineret-parti szállodákra is. Mozik, bárok és szórakozóhelyek egész sora válj a az ország télen is nyaralni vagy gyógyfürdőzni akaró polgárait.Ez a tétel viszont éppenúgy vonatkozik a külföldről - főleg az északi skandináv államokból érkező túristákra. Az illetékesektől megtudtuk, hogy a vendégek szórakoztatására nappali, valamint éjszakai propeller-kirándulásokat szerveznek a Kineret túlsó partján fekvő Éjn-Gevbe. A Jordán-völgyi táncegyüttes, a városba érkező színházak, valamint egynéhány festőművész galériája is hozzájárul a szórakozási lehetőségek bővüléséhez. A város egy további — újabb — arca két évezred találkozása a mával. Míg egyrészről még állanak Herodes falaiból a romok és míg a „csodatevő" Méir Báál Hánesz, a vértanú Rabbi Akiva, Rámbám és a többi szellemóriás sírhelyeitől alig pár méternyi szomszédságban, az új ipari negyedben dübörögnek a legmodernebb gépek, dolgoznak a szorgos zsidó kezek, megvalósul a kibuc galujot, egybefonódnak az ősi szefárd várossal az áskenáz kezek. Ez mind Tibériásnak, mind a nagy cionista műnek, a szórványok begyűjtésének a csodája. (Folytatása követtek/ Ezt a címet választottam Michel Gyarmathy, a Folies Bergére igazgatójának legújabb revüjéről szóló cikkemhez. Már nem először jártam a Folies Bergére-ben, de az idén, azt hiszem, a nagy tudású mester igazán kitett magáért: még szebbet, még jobbat nyújtott a közönségnek. Egyben az elhagyott szülőföld, a gyermekkor nosztalgiája ez a revüműsor, valamint a külön, 30 perccel kibővített „magyar kép", szinte sírásra készteti a nézőket. A revű minden képe, a csodálatos dekorációk, az ízléssel válogatott színek, bravúros világítás, magas nívójú táncprodukciók, mind megannyi gyöngyszemek az előadás gazdag koszorújában. S ha már koszorúról beszélünk, külön említést érdemel a magyar földhöz, a gyermekkorhoz címzett tableaux. A folklór s a hímzett matyó szoknyák, a piros csizmák, a „Borban az Igazság" dalai, mind külön szívderítő öröm a nézőknek. Gyarmathy már az idősebb generációhoz tartozik, de evvel az előadásával bebizonyította, hogy nem dőlt ki a nehéz csatában, az óriási konkurenciában állja a sarat. Könnybelábadt szemmel nézik a Magyarországról érkezett túristák, vagy a rég ittélő magyarok ezt a műsort. Az eddigi években hosszan láthattuk az Izraelnek szentelt tableaux-kát, hallhattuk a héber dalokat. Most új arcáról ismertük meg Gyarmathyt, aki nem tagadta meg zsidósága mellett azt sem, hogy Balassagyarmatról származik, s a párizsi éjtszakában messzehangzanak a szívünknek olyan kedves népdalok, Budapesttől Párizsig,vagy mondhatnám: Balassagyarmattól Párizsig. A szünet perceiben Michel Gyarmathy kedvesen kínálja üdítővel magyarajkú ismerőseit, akik bizony abban a kivételes kitüntetésben részesülnek, hogy a művész elbeszélget velük. Népszerűsége tetőfokán is megőrizve közvetlen, kedves modorát, szeretetreméltó egyénisége szinte fénypontja a párizsi művészeti életnek. «*•*****************#****>**«******************** IFulip lEmimi 439 East TStk Stmt New Ywk City (York és First Avsnue kdeötti (212) 724*4992 ***********4 ★★★★★★A************************* PALM BEACH (Fia.), egy-családos luxusvillába személyzetet keresek, lehetőleg házaspárt Kitűnő fizetés. Jelentkezés NEWYORKI telefonszámon: (212) 712-1412 MHk*4bMHk*#*************-*r****V •WWW******************* KARJOK OLVASÓINKAT, HOGY HRDET0INKST TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA 1