Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-07-16 / 8. szám
1982 július 16. NEWYORKl FIGYELŐ 11 KAHÁN KALMAN TARKA SZÍNFOLTOK KORAI ÚJSÁGÍRÓI EMLÉKEIMBŐL vili. A mai napig fülemben dörög a stentori hang:- Remélem, végre kijózanodtatok a leckéből: rájöttetek, kik a magyarok. Azok után, amit veletek műveltek, te is sutba dobod végre a magyar nyelvet. Te és a magadhoz hasonlók, akik átvészeltétek a nagy chorbánt! — Aki e fulmináns szavakat harsogta felém két héttel felszabadulásom után, 1944 november 7-én, Bukarestben s a héber CHORBAN (pusztulás) kifejezést használta, nem volt zsidó ember, habár a máramarosi egyszerű zsidók ELYE LE IZE R néven ismerték és nagyon sokan tisztelték. Csaknem olyan folyékonyan beszélte a jiddis nyelvet, mint jómagam. Dr. Ilié Lazár volt a valódi neve. A máramarosi román faluban szülte egy kisbirtokos paraszt asszony a múlt század kilencvenes évei elején. Tudtommal Lázár Illés a szigeti jogakadémián szerezte jogi diplomáját, akárcsak öccse, Laci, azaz Vasile, egy ideig szigeti főispán. 1918 decemberében Lázár Illés volt az a délceg román főhadnagy, aki a bocskoros, lerongyolódott katonai egység élén diadalmasan bevonult Máramarosszigetre... A két világháború között Máramaros megye legnépszerűbb politikusa volt. Annak ellenére, hogy állandó lakása nem a saját vármegyéjében volt, hanem a közeli Kápolnokmonostoron, - gyönyörű élettársa, Mara, szintén ügyvédnő -, birtokán, ideje nagy részét a fővárosban töltötte, mivel Nagyrománia kikiáltása óta a bécsi döntésig Máramarost megszakítás nélkül képviselte a bukaresti parlamentben. Rengeteg személyes kapcsolat fűzött hozzá, - kellemes és nagyon kellemetlen... Forgassuk visszafelé az emlékezések filmjét. A MANIU-GÁRDÁK FŐPARANCSNOKÁNAK CSALÁDI TRAGÉDIÁJA Bukaresti találkozásunk idejében a híres s egyben hírhedt Maniu-gárdák országos főparancsnoka volt. Ezek voltak hivatva a szélsőbaloldali forradalmi alakulatok tettlegességeivel szemben megvédeni a „badacsonyi remetét" és alvezéreit. Mint előzőleg már megírtam, a romániai, főleg az erdélyi néptömegek szinte félistenként bálványozott vezére nem sokkal később a szigeti fegyintézetben lehelte ki lelkét s rabtartói ismeretlen helyen földelték el — a hamis demokrácia álszent nevében. Dr. Lázár Illés szülőfaluja, Gyulafalva (Giulesti) - tizenhat kilométer távolságra fekszik Szigettől. Évente többször ellátogatott választókerületébe s sohasem mulasztotta el özvegy édesanyját is felkeresni, amíg - a harmincas évek közepén - elmezavarodott bátyja rohamában kaszával halálraszúrta szülőjét. Előbb egy tehenet s egy más háziállatot koncolt fel, majd amikor édesanyja felelősségre vonta, vele is végzett. Jelen voltam a temetésen. Akkor még jó viszonyban voltunk. Mármint Ilié és a kezdő újságíró, akit ő igyekezett a fővárosba csalni, fűt-fát ígérve azon esetre, ha vezére és ideálja, Maniu Gyula által megígért belügyi államtitkári posztot megkapja. A titkos O.P. alapból jelentős összeget helyezett kilátásba — berendezkedésre. AHOL A ZSIDÓK KIZÁRÓLAG ZSIDÓK VOLTAK Nem lesz érdektelen az olvasó számára felidézni, hogy a két világháború közötti időszakban Máramaros volt Románia egyetlen vármegyéje, ahol a zsidó lakosság sem román, sem magyar nem volt, hanem kifejezetten -zsidó. Erdélyben, beleértve a Bánságot is, a magyar hazafias szellemben nevelődött zsidó értelmiség és a középosztály a Magyar Párt színeiben szerepelt, lapot olvasott,sőt szerkesztett is, valamint a Párt képviselőjelöltjeit támogatta. A máramarosi zsidóság testületileg a Zsidó Párt köré tömörült, egy-két elmagyarosodott személyiségen kívül, akik nyilvánosan nem vallotak színt. A Lázár Illés vezette nemzeti parasztpárt szélesebb körű végrehajtóbizottságának volt ugyan egyetlen zsidó tagja is — Fried Rezsőnek hívták, egyébként Tabák László, az tíj Kelet illusztris belső munka-*■ " ■ ■ ■■■■ ' — vufWi 4 | NEWYORKl FIGYELMŰ. Egy évi *Wfl**té* $10 diját □ csekkben mellék elem Q kérem számlázni >:<**................................................................ Ckn társának nagybátyja.Fia, aki jónevű orvos, szabra feleségével és családjával Long Islandon él. A Zsidó Párt és a nemzeti parasztpárt között állandó jellegű választási egyezmény állt fenn: nem vetélkedtek egymással. Hadd említsem meg azt is, hogy a liberális pártnak is volt Máramarosban egy prominens zsidó vezető tagja: Szmuck Mihály, szarvasmarha exportőr, hitközségi elöljáró, egy ízben elnök is, akit a harmincas évek elején képviselőnek is megválasztottak. A gyakorlat szerint a négy máramarosi képviselő közül rendszerint az első három kormánypárti, a negyedik ellenzéki volt. Más szavakkal, a választásokat vezető pártnak csaknem mindig három mandátum jutt. Lázár Illés sohasem maradt ki,mint ahogy, ha a nemzeti parasztpárt volt kormányon, a liberális listavezető, Urdea Jonel is bejutott a román parlamentbe. HIRDESSEN LAPUNKBA* t i #«»********************1 KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA ************************ VALLOMÁS KICSIKARÁSA A MEDVEKETRECBEN Mielőtt a Lázár Illésre, kontroverzális személyes kapcsolatainkra, a „zsidókérdés megoldására" vonatkozó sajátságos módszerére, valamint a már említett, hírhedt Skoda-botrányban viselt szerepére rátérnék, hadd meséljem el a medvetáncoltató állambiztonsági főnök, majd parlamenti képviselő Urdea Jonel történetét. A huszas évek elején egy túlméretezett ambíciójú fiatalember állott a szigeti S iguranta (állambiztonsági rendőrség) élén. Sajátságos módszerrel bírta vallomásra a gyanúsítottakat: hatalmas termetű medve ketrecébe záratta őket. Bevezetésként egy kis medvetáncoltatást rendezett és felingerelte Mackó komát. Én még elem ista voltam akkortájt, de később e műsor többi szereplőjével is volt alkalmam beszélni. Urdeát sohasem vonták felelősségre. Közben Urdea egy másik bravúrral is híressé vált: egyéni, gangszter-módszerrel nősült, egy mesés vagyon örökösét vette el. HOGYAN LEHETSÉGES DÚSGAZDAG, SZÉP ARÁT SZEREZNI ? Pap Simon, a századelei Máramaros visói járásának legendáshírű főszolgabírája krőzusi vagyont harácsolt össze még a régi jó ferenc-józsefi időkben. A helyi kiskirály nem válogatott eszközökben és nyilvánvalóan egy-egy felettesével is „leben und leben lassen "-viszonyban volt. Nos, Urdea, aki arra a vidékre való volt, eszményképe — jövendő apósa — módszereit igyekezett követni :özvegyére, helyesebben leányára vetett szemet: addig zsarolta, fenyegette őket, amíg a visói kiskirály vagyonának örököse arája, majd hitvese lett...Most már nyitva állott előtte az út a politikai karrier felé. Népszerűségre sohasem emelkedett. Lázár Ilié annál populárisabb volt. Mindenkivel saját nyelvén tudott beszélni. Jelképes értelemben is. Amikor kíséretével feltűnt a szigeti főtéren, nagy tömeg gyülekezett köréje. Az impozáns, színészi megjelenésű, hatalmas szál ember mindenkivel lekezelt, csaknem mindenkit név szerint ismert. Első útja a Korona-kávéházba vezetett. Amint a zenekar megpillantotta, félbeszakította műsorát és rázendített egyik „kedvenc" jiddis népdalára: Hat a Jid a Wabele, hat er mit ir curesz... JIDDIS NÉPDALOK A FAJROMÁN KÉPVISELŐ AJKÁN Nem egyszer láttam, amint kikapja a hegedűt a prímás kezéből és cigányzenész módjára, jobbra-balra hajlongva énekelte: — Vi zenen meine ziehen gite Juhr..— vagy pedig a legnépszerűbb máramarosi dalt, amelyet annak idején még a vasúti kerekek is a fülembe zakatoltak: — Catu-i Mara-mure-su/Nu-i oras ca Sighetu... (Amilyen nagy Máramaros/Nincs Sziget-szerű város....) Aztán italt rendelt alaposan megnőtt asztaltársasága részére. A dalolás sokáig folytatódott. Nem egyszer leült velem pár percre külön asztalhoz is, amikor politikai szenzációkat sikerült belőle kiszedni a másnapi lapszám részére. (Folytatása 16. oldalon) KAHÁN KÁLMÁN VÁLASZA DEUTSCH ERVIN HOZZÁSZÓLÁSÁRA (Folytatása 4. oldalról) Mindig szívesen vettem a rovatommal kapcsolatos hozzászólásokat, kiegészítéseket, észrevételeket vagy javaslatokat és a tárgyilagos bírálatot is, hiszen — Seneca szavaival élve - tévedni emberi dolog. Még a kevésbbé boldog emlékű Sztálinnak is talán legbölcsebb mondása az volt, hogy csak az nem téved, aki semmit sem csinál. Deutsch (AskenáziJ Ervin észrevételei helytállóak s bírálata tárgyilagos. Sorban: ad (1): Valóban a Met-nek az általam felsoroltakon kívül más magyar-zsidó hangművészei is voltak. Ami Svéd Sándort illeti, felekezetileg valóban nem volt zsidó. Bizonyára vérségileg sem 100 %-ban. Viszont szerepel a kifejezetten zsidó Bloch Publishing Co. kiadásában, 1949-ben megjelent FAMOUS MUSICIANS OF JEWISH ORIGIN című kötetben, amelynek szerzője az ismert nevű Gdal Salesky. Pontosan a 626. oldalon, a híres énekesek között. A Halacha értelmében Svéd természetesen nem minősül zsidónak. Svéddel különben is nem külön közleményben foglalkoztam. Mellékesen említettem nevét. ad (2): Richard Wagnert illetően, sajnálatos módon kimaradt a minden idők legnagyobb operaköltője - megállapítás előtt az egyik szócska. így talán már nem lett volna egyéni vélemény. A bírálat tehát helytálló. Én nem kívántam fajpolitikát belekeverni a művészetbe. Éppen azt az irónikus helyzetet igyekeztem kidomborítani, hogy a wagneri német faji felsőbbrendűséget, jóval Hitler előtt;kifejezni kívánó zenét éppen egy nem-árja művész volt képes a legnagyszerűbben énekelni. Deutsch Ervin pótolta azt, amit Wagner kapcsán nekem kellett volna a méltatáshoz hozzáfűznöm. Ad (3): E pontban a bírálónak tökéletesen igaza van. Csúnya elírás történt, amit a szerkesztő is elnézett. Schorr, magától értetődően, - Wotan bariton szerepét énekelte. Lapunk hasábjain szívesen helyt adunk közérdekű vagy érdekes írásoknak. Nem közölt kéziratokat nem küldőnk viaaza. Minden cikkért írója felel:
