Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)
1981-08-27 / 10. szám
14 NEW YORK I FIGYELŐ 1981 augusztus 27. i\ magyar-zsidó irodalom múltjából SEREGI J. BILL: EMLÉKEIMBŐL Magyar ■ zsidó karrierek Néhai Halmi Józsefnak a buenosairesi Hatikvában 1955 április 1.-én megjelent cikkét dr. Kertész Pál barátunk, az izraeli Magyar Zsidók Világszövetsége volt elnöke, jelenleg Elnöki Tanácsának tagja, a magyar-zsidó album kezdeményezője és lelkes propagálója küldte be azzal, hogy 1942 június 17. - a cikkben szereplő fontos dátum - után eltelt 40 év végén, 1982 június 17.-én mégis napvilágot fog látni a mű. **ég alig vertem le kopott ruhámról az athliti angol * rabszolga-láger sárga porát, amikor kecskeftlnak nevezett tel-avivi hónaposszobámba levelet hozott a postás. Patai József professzor, a „Múlt és Jövő“ főszerkesztője irta a levelet, 1942 junius 17.-ére jeruzsálemi lakására invitál ,.fontos értekezletre“. Néhai barátomat, Patai József professzort akkor éppen harminc esztendeje nem láttam, a megtisztelő meghíváson kívül azért is örültem levelének, hogy végre annyi idő után megszoríthatom a kezét és köszönetét mondhatok neki azért az előlegért, amelyet közvetlen emigrációba vonulásom előtt utalt ki számomra, amelyet azonban nem volt alkalmam 25 esztendeig megszolgálni lapjában, ahová különben soha nem Írtam egy betűt se. Az értekezleten még nyolcán voltunk jelen, magyarul beszélő vagy magyarnyelven író Írók, aujságirók, művészek, zenészek, rabbik és tanárok, a magyar-zsidó jisuv jelesei, akik közül többet először Patai József házában ismertem meg. Az értekezlet tárgya annak a könyvnek megírása es kiadatása volt, amely megismerteti az ferec jiszraeli jisuwal és a külföldi zsidó és nem-zsidó olvasóval a magyarnyelvű zsidóság élő és holt értékeit, európaihirü és világhírű magyar-zsidókat, akik a tudományért, művészetért, civilizációért és szabadságért maradandót alkottak, de akikről az erec jiszraeli jisuvban, főleg azonban a külföldön nem is tudják, hogy magyar nyelvterületen születtek, anyanyelvűk magyar volt és Magyarországról repítette hírnevüket világgá könyv, szó vagy újság. Patai József dr. rögtön ki is osztotta az egyes fejezetek leendő szerkesztői között a munkát, ellátva őket okos, bölcs, szakszerű tanácsokkal. Rámutatott az egyik urra: a közgazdaságtan, szociológia és szociálpolitika tudományának világhírű magyar-zsidó tudósairól ön fog Írni. Ott vannak: Acsádi Ignác, Körösy József, Fenyő Miksa, Somló Bodog, Pikier Gyula, Horn Ede, Jászi Oszkár, Bakonyi Kálmán, Heitai Ferenc, volt budapesti főpolgármester és a többiek, sokan, nagyon sokan, akik mind zsidók, magyarok és nagynevű tudósok. Ezután jöttek az orvostudomány nagyjai. Patai József azt mondta, hogy ezekről majd egy tel-avivi magyar orvos ad számot a könyvben. Bizonyára ismeri ő a miskolci származású Neumann Henrik professzor, a világhírű fülspecialista életét és működését, tudja, hogy ld volt a Nobel-dijas Bárány professzor, upsalai tanár, Onódy Adolf laringológus, Herezel Manó sebésztanár, Grosz Emil, a világhírű szemész, Donáth Gyula, az ideggyógyászat professzora, Ferenczy Sándor pszichoanalitikus, Ranschburg Pál és Révész Géza professzorok, Stricker Salamon bécsi magyar biológus. Vészi Gyula bonni anatómus és Zuckerbandel patológus, mind, mind magyarnyelvű zsidók, tudósok, világhírre szert tett kapacitások. Ott tilt az aszúinál az az or, akinek a magyar-zsidó Írókról, képzőművészekről és alkotásaikról kell majd nagy febnetet Imi a könwbe. Meeenveaték a tortádománv magyar-zsidó kiválóságait, akiknek neve a külföldön sem ismeretlen: Fayer László, Lőw Tóbiás és Tivadar, Csentegi Károly, a halhatatlan kodlíikátor, Szász-Schwarcz Gusztáv egyetemi tanár, Földes Béla, Pikier Gyula szociológus és' jogtudós. A magyarországi cionizmus nagyjairól, a rabbinikus irodalom kiválóságairól, nagy rabbikról, talmndtudósokról, akik mind-mind Magyarországon születtek és magyar-raidóknak számítanak és hírük-n_evük bejárta s világot, mi» és más kiváló és hozzáértő fog hatalmas fejezetet Írni a tervezett könyvbe — mondta Patai dr: A végén kiderült, hogy. tizenkét hatalmas fejezetből fog állni a tervezett mü. tizenkét magyar-zsidó kiválóság Írja az alkotás egy-egy fejezetét, héber, angol és magyar nyelven nyomatják ki, hat hónapon belül, mert ezalatt minden fejezet Írója bizonyára készen lesz a rábízott munkájával. Magam is szépnek, nagynak,, sőt hatalmasnak találtam az ötletet, csak nem értettem, hogy engem mltd hívtak meg az értekezletre, amikor a magyar-zSidó újság, -ó nagyságok élettörténetének megírását is másra biztt Patai dr„ a tervezett könyv szerkesztője, ügy éreztem n agam, mint a vízfejű gyerek, akit társai kihagytak a társa: játékból és most bámul, mit keres az okosok, az egészségesek, a nemhülyék között? őszinte sértődöttségemet már avval akartam kifejezni, hogy tüntetőleg ott-hagyom az okosok és nagyok értekezletét, amikor egyik értekező kollégám felállt és két javaslatot tett. Az egyik az volt, hogy a sok professzor, világhírű orvostanár, Ulmudtudós és cionista úttörő munkásságának és életének megírásán kívül, meg kell Írni és a könyvbe kell iktatni „különleges“ magyar-zsidók életét és karrierjét is. Vannak rendkívüli magyar-zsidó karrierek — mondta — ezeknek sem szabad hiányozni a kötetből. Kollégám felémfordult, rám-muUtatt: „Ezt az Irodalmi munkát majd ő végzi el. A másik pro pozícióm pedig — mondta — hogy nem száraz adatok felhalmozása a cd, ne lexikonmnnkát végezzünk, hanem az egyes emberek élettörténetét novellisztika» stílusban Írjuk meg. Fabula, mese... satöbbi, satöbbi, satöbbi..— mondta barátom és leült. Patai József helyeselte az ötleteket: érdekes és „rendkívüli“ magyar-zsidók élettörténete és karrierje csak színesíti a müvet, a novellisztika* stílus is fontos, — hozzájárult, hogy ennek a munkának az elvégzését rám bízzák. Világosn él emléke inben az 1918 októberi,.fehér rózsás' forradalom, amely az első világháború végét jelentette sKárolyi Mihály grófot tette meg a köztársaság első elnökének. Vele kerültek élre az össes szélső baloldali pártok - közöttük a kommun ista párt - vezetői. Zűrzavar uralkodott. A viszatérő katonák fegyvereik segítségével nem ritkán fenyegették a közbetonságot, sbeony sok helyütt raboltak Is Különösen a vidéki falvakban főleg a zsbó üzleteket, házakat rabolták ki és gyújtották fél, csak egy-két órát hagyva a bennélő emberek, gyermekek menekülésére. Akiknek sikerült bőbenkiaökniök a házból, azok, serencsére, életüket mentették meg. Sok jóindulatú keresztény zomszéd bujtatta a szerencsétleneket, kockázatot vállalva, amíg az éjtzaka leple alatt vonatra jutottak, hogy Budapestre kerüljenek. 15 éves voltam akkor. Azért tudom ilyen pontoan a történteket, mert drága Édesanyám öccse feleségével és öt kisgyermekével (2-9 évesek), igazán váratlanul, beállítottak hozzánk, elmondva a fentieket. Ők egy felvidéki, többségben tót lakosságú kis/áro&ól menekültek, ahol nagybátyámnak zállodája és vendéglője volt. Közvetlen zomszédjuk, jóltevőjük dr. Sz.J. orzággyűlési képviselő volt, aki nagybátyámmal zívélyes, jó vizo nyt tartott fenn. A városka híres volt majdnem két zázéve spier ista gimnáziumáról, templomáról és kolostoráról. Majdnem minden délután ellátogatott a vendéglőbe dr. Szigeti piarista paptanár samikor zabad Ságomat ott töltöttem, nagybátyámmal hármaátan, — a pap reverendástul - alsóst játzottunk. A magyar középoztály tehát barát ságo s zellemben élt együtt. A forradalomban z irrte kizárólag az elsökött smég mindg fegyveres zlovák katonák vettek részt, — rabolva, rombolva, kegyetlenül. Budapesti lakásunkban nekem külön zobám volt, amit átadtunk rokore inkrak, hozzáadva megfelelő zámú pótágyat. Lakásunk aroklakás volt a másod k emeleten, deazért egy k este valamilyen csellengő katore, - talán részeg volt, talán nem,-belőtt a zobába. Szerencsére csak az ablakot lyukaztotta ki amberben nem tett kárt. Rósz bő járt mindenképpen, mert akkor ütötte fel fejét az orzágos panyol-nátha járvány. Mind a hét rokonunk megkapta. Ápoltuk, gondoztuk menekültjeinket. Gyógyulásuk lasan ment, de végre is rendbejöttek. Nagybátyám levelezésben állt dr. Sz. képviselővel stavazra, annak bíztatására, viszatértek otthonukba. Talán 15 évvel később a zlovák a nt izem it emus elsőkként hurcolta az égés caládot - egyleánygyérmék kivételével - Auschwitzba, a birtóspusztulásba. Közben Budapesten 1919 március busán, mint a Horánszky utcai főreáliskola növendékei sok más középiskolással együtt, felvonultunk Petőfi zobrához, ahol hangos zónokok dicsőítették a forradalmat, nagy éljenzés és lelkespolgárellenesordítozások kíséretében Négy reppal ezután költötték ki a proletárd ktaturát, mivelhogy Károlyi Mihály, a „vörösgróf" átadta aranytálcán a hatalmat a Kun Béla vezérelte kommunista pártnál., A Teréz körúti Britannia Szálló oldalán kivilágított betűk TERROR-t hirdettek, amit először nem tudtam megérteni Csak később tudtam meg. hogy a zállodában van a LENIN-FIÚK főhadizállása, ahonnan felsőbb parancsra mennek ártatlan embereket öszezedni elhurcolni esetig megölni Mindenki rémületben élt, meg volt félelmítve. Gyárakat, vállalatokat megzálltak, semmiféle tulajdonjogot nem vettek figyelembe. Édesapámnak aranyműves mühelyevolt, amelyet néhány reppal a kommunizmus kitörése után három tagú „zakmai beottság zállt meg s felzólította apámat, zedjen ősze minden nemesfémből készült éksert vagy nyer sa nyagot, tegye néhány fémdobozba, zárja >e, ha akarja s hozza el a ,,b eottság'i-gal a Magyar ÁltalánosH itelba nk páncéltarnébe, ahol eliinervényt adnak róla. Én vittem el a dobozokat, amikor láttam, hogy drága Édesapám milyen kétségbeesett. Valóban a Hitelbankba vittük a dobozokat s kaptam is elismervényt, amelyet gondosan megőriztünk abban a halvány reményben, hogy talán valamikor viszakapjuk az értékeket... Magyarorzág kínlódott, szenvedett a d iktatura alatt, ami gyűlöletet, zervezett lázadást zült. Délvidéken zervezett „fehér hadsereg* harcolt a „vörös hadsereg* ellen, amely egyre jobban viszavonulásra kényserült. Amikor a hurok zorult a kommunista vezetők körül, lökést határoztak el azzal, hogy minden értéket, amit lehet, magukkal viznek. Természetesen tüstént a Hitelbank páncéltermére gondoltak. Itt meg kell állnom néhány percre, mert emléket akarok állítani volt kollégámnak, a mindig vidám, jóindulatú, kedves Rózsa Jakabnak, aki hoszú éveken át vezette az ékzerés munkások zakzervezetét. Becsülettel zolgálta a munkások érdekeit, de úgy, hogy jóvisonyt tartott fenn a műhelyek tulajdonossal, akik legtöbb zör elfogadták gazságos indítványait. A szociáldemokrata pártnak zakadatlanul tagja volt. Amikor megtudta, hogy a kommunista pártvezérek ellopni kívánják a kisparosok életen át gyűjtött, egyetlen vagyonkáját, s bizonyára Bécsbe vagy Orozorzágba fognak zokni, több éjtzakai álmatlan töprengés után elhatározta, hogy felkeresi a Budapesten zékelő olaz miszió fejét, Romanelli ezredest. Nála volt a páncélterem kulcsa. Elmondta, hogy kisiparos kollégáinak minden vagyona ott van. Kérte az ezredest, őrizze meg a nála lévő kulcsot (amiről senki sem tudott) s legyen gondja, hogy a kommunisták bukása után mindenki viszakapja tulajdonát. Ő maga azonnal Bécsbe zökik, nehogy őt Itt találják sa kulcsot elvegyék tőle. Hála Rózsa Jakabnak és Romanelli ezredesnek, mindenki vissakapta aját értékeit a kommunzmus félévi uralmának megbukása után. Rettenetes csapásként nehezedett a magyar zsidóságra, hogy a kommunista vezérek között sok zsidó származású volt. A „fehér hadsereg" élén bevonuló Horthy Miklós nem tudta a Prónay s egyéb „különítmények" zsidógyilkos vérboszúját megfékezni Magyarorzág zsidósága immár 61 évvel ezelőtt ismerte meg a pogromok magyar változatát. (Folytatjuk) ] J. BARAL, MD. BŐRGYÓGYÁSZ Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja Bőr és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés — Bőrrák operáció 245 East 63rd St. New York N.Y. 10021 Telefon: (212) 355-2828 * Csak előzetes jelentkezésre Medicare-t elfogadunk ♦ Meghatott a kitüntetés, közelebb húztam a székemet újból as értekező asztalhoz, vízfejű, hülye gyerekből egyszerre értelmes, okos fiúvá változtam, aki egyenrangú pártner a társasjátékban. . . .. , Az értekezlet után egyelőre csak jegyzeteket készítettéin a megírandó fejezethez. Húsz „rendkívüli“ világhírű magyar-zsidó karrierjét kartam megírni s jegyietek alap. ján. Trebitsch-Lincoln, Tarcall Lajos, Strassnoff Ignác, a miskolezi Kohn-Kovács, volt albániai fohadseged, Freystadtler Jenő pasa, Pulitzer József, Szterényi kereskedelmi miniszter, Hazai Samu báró, a romaszombati születésű volt honvédelmi miniszter, a ricset Czukor Adolf és más magyar-zsidó hírességek életútját. A jegyzeteken szerepelt Tolnai Simon neve is. Ha már a Patai professor által annyi szeretettel es lelkesedéssel tervezett könyv, az izraeli magyar jisuv indolenciája folytán, nem jelenhetett meg, a HÁTIKVA hasábjain adok közre jegyzeteim alapján néhány élettörténetet abból a könyvfejezetből, amelynek megírását egykor boldogan vállaltam.
