Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)

1981-06-29 / 7. szám

1981 június 29. NEWYORKI FIGYELŐ PR. FÁBIÁN 8ANDOR: AZ ELMEGYÖGYASZ PROFESSZOR BONTÓPERE EGY PESTI ÜGYVÉD EMLÉKEI Fiatal hölgy ül az íróasztalom előtti karosszékben. — Gondolom, nem kell bemutatkoz­nom, — mondja — hiszen engem mindenki ismer az újságokban közölt számtalan fény­kép alapján. — — Természetesen, — válaszolom. Fő­városunk népszerű polgármesterének lányát senkivel sem téveszthetem össze. Miben állhatok rendelkezésére? — EXPRESS HÁZASSÁG — Súlyos szerencsétlenségbe kerül­tem, - kezdi. Alig néhány hónappal ezelőtt a Budapest-Párizs expressvonaton megis­merkedtem dr. Löffler Ottó elmegyógyász professzorral, a Szent Mihály közkórház elmeosztályának igazgató főorvosával. Nem akarok hosszadalmas lenni: öt nap múlva házasságot kötöttünk. Én szűzen lettem a felesége. Löfflernek ez volt az ötödik há­zassága. — Nászéjszakám a poklok-pokla, — folytatja rekedten a fiatal asszony. — Mi­voltomtól függetlenül természetesen telje­sen tisztában voltam a házasélettel s a szexuális kapcsolattal. De amit nekem kel­lett tapasztalnom a nászéjszakán, minden képzeletet felülmúlt. Férjem perverz, sza­dista, mazochista. Világosabban, érthetőb­ben szólva, férjem, az országos hírű elme­gyógyász egyetemi tanár közönséges őrült. — Mindezeken felül vagy talán ezek következményeként velem, saját magam­mal — szégyelem kimondani — olyan csúf­ság esett meg a kritikus pillanatban, ami csak fegyelmezetlen apró gyermeknél szo­kott előfordulni. Férjem ezt az emberi gyarlóságot sose bocsátotta meg. Orvos létére nem akarta megérteni s nap-nap után szememre vetette, gúnyolt, csúfolt. VÉRES INZULTUS — Reggelenkint a kórházba vagy az egyetemre távozása előtt könyvtárából kezembe nyomta a szexuálpatológia külön­böző köteteit. — Este kikérdezett, mint az iskolás gyerekeket szokták, a leckéből. Minden alkalommal hangsúlyozta, hogy az ő szexu­ális magatartása normális, hiszen a tudomá­nyos irodalomból olvashattam, mennyi hí­ve van ezeknek a szisztémáknak. — Ez persze ferde beállítása a tények­nek. Kijelentem, hogy az össze könyvekben együttvéve se találtam olyan fokú eltéve­lyedést, amiket férjem gyakorolt. — Egy éjszaka véresre korbácsolt, — folytatta könnyes szemekkel. Háló ingemre kaptam felsőkabátomat s lerohantam az ut­cára. Egyenesen a szolgálatot teljesítő rend­őrőrszemhez futottam. Kértem, foglalja jegyzőkönyvbe, amit rajtam lát. Azt is ő­­szintén lemondtam, hogy a véres ütések férjemtől származnak. — Alig fejeztem be, — ordítva köze­ledett a férjem. — Hazudik a feleségem, — üvöltötte. Hazudik, hazudik, ha azt állítja, hogy én vertem meg. Nem igaz ! A szekrény tetejé­ről akart valamit levenni, székre állt, leesett. Ennyi az egész. — Óriási erejű ember a férjem. Felka­pott engem s a karjaiban cipelt vissza. Ott­hon ledobott az ágyra s mint zsákmányára éhes fenevad, ott folytatta, ahol abbahagy­ta. — Három hónapig éltünk így együtt. Három hónap. Kilencven éjszaka. Kínok­­kínja. Már nem bírtam tovább. Ha maradok megőrülök. Tegnap visszaszöktem a szülé­imhez. — S miért nem hagyta ott már koráb­ban? - kérdeztem. Édesapám a főváros első polgára, — felelte. Magas hivatali pozíciójára tekintet­tel kerülni akartam a botrányt. De egyéb­ként is megérdemeltem a súlyos büntetést, mert szüleim leghatározottabb ellenzése ellenére léptem házasságra dr. Löffler Ottó­val. Elszédültem, elkábultam, elveszítettem a józan eszemet. — Most már késő...— — Nincs késő, - válaszolom. Maga egészen fiatal.Az élet még maga előtt áll. Meg fogjuk indítani a bontópert. Szeretnék azonban a legcsekélyebb részletre is kiter­jedő tényállást írásba foglalni. Mielőtt azonban én tenném fel a kérdéseket, sze­retném, ha elmondaná, hogy a nemi eltéve­lyedéseken kívül mire alapítja azt az előbbi kijelentését, hogy a férje közönséges őrült? BIZONYÍTÉKOK — Pár apróságot említek. A férjem például megköveteli, hogy reggel-este a szo­balány öltöztesse, vetkőztesse. Ezért s azért ami kapcsolatos az ilyesfajta öltöztetéssel, vetkőztetéssel: egyetlen szobalány se marad tovább nálam, mint pár napig. Megpróbál­tam, hogy nem vettem fel szobalányt. Ek­kor a szakácsnőt használta erre a célra. — Más eset. Férjem dúsgazdag. Budai villája, amelyben együtt laktunk, egyike a legszebbeknek. Mindezek ellenére olyan határtalanul fukar, hogy keresztény létére kikereste azt a vallást, amelyikben a legke­vesebb adót kell fizetni s ezt a vallást vette fel. IZGALMAS BONTÓPER Megszerkesztettem a tényállást.Utó­lag a törvényszéki irattárban áttanulmá­nyoztam a professzor négy válóperére vo­natkozó aktákat. Konzultáltam kiváló or­vosokkal, név említé Anélkül, előtárva az adatokat. Az egyik elmegyógyász ekként nyilatkozott: — Ne csodálkozzék, ügyvéd úr, sem­min. Közismert tény, hogy a medikusok közüL azok választják a speciális elmeorvo­si szakot, akik önmaguk is - legtöbbször tudat alatt - hajlamosak az elmebajra... — A szenzációs bontóper megindult. A tárgyaláson dr. Löffler Ottó, aki előtt nem ismeretlen a bírósági tárgyaló­terem légköre, hiszen hosszú évek óta a bí­róságok állandó hites elmeorvos szakértője, botrányosan viselkedett. Hiába intette a tanácselnök, hiába nyugtatta az ügyvédje. Lármázott, topozékolt, káromkodott. A bizonyítási eljárás során tanuk val­lomásával beigazolódott, hogy az alperes, az elmegyógyász professzor, egűik legna­gyobb közkórházunk elmeosztályának a vezetője: közönséges őrült. A bíróság a házasságot a férj vétkes­ségéből felbontotta s hatalmas összegű tartásdíj megfizetésére kötelezte. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! A MAI MAGYAR LABDARÚGÁS PROBLÉMÁI Csak üdvözölni lehet a Newyorki Figyelőt és Kőszegi Károly barátomat, hogy a fenti prob­lémának megnyitották a lap hasábjait. Vitaindító­nak útba bocsájtom az én cikkemet, amely hely­szűke miatt nem lehet teljes s csak részkérdések­ről lesz benne szó. Jól ismerem a magyar lőbdarúgást. Az a véleményem, hogy a nagyfokú visszaesésnek sportbeli és társadalmi okai vannak. Először: nin­csenek elismerten jó szakemberek, nevelő tréne­rek. Olyanok, mint Bukovi, Soós, Kiéber, Blum Z., Sebes G , Baróti L, Bányai N„ Jávor P., dr. Kalocsai G., Illovszky nem találhatók s ezek hi­ányoznak nevelői, oktatói vonalon. Nem kerül­nek fel tehát „új" Puskások, Kocsisok, Bozsikok, Grosicsok, Lantosok, Hidegkútik, Sándorok, Bu­dáik, nincs tehát NAGY csapatunk ma. A magyar futball szürke játékosokkal vegetál, ugyancsak szürke, nem képzett edzőkkel. A mai clubvezetők „elbújnak''1'a játékosok mögé, elnéznek nekik mindent s így saját anyagi helyzetüket is biztosítják. A mai NB l-játékosok nem treníroznak eleget, a gyakorlatok nagy részé­ről hiányoznak, hiszen nagy fizetésüket 20-30 ezer forint között a vezetők jóvoltából úgyis meg­kapják. Akár nyernek, akár veszítenek, nem érde­keltek a club sportbeli eredményeiben. A mai edzők rosszul vagy egyáltalán nem nevelik a játékosokat. Másként nem igen fordul­hatott volna elő, hogy a válogatott keretbe behí­vott játékosok, akik a csapatba be is kerülhettek volna, mint például Burcsa, Baranyi (Videoton), egészen egyszerűen lemondanak a kétes dicsőség­ről, mondván, hogy nem hagyják hetekre otthon családjukat az edzőtáborok miatt. Ezeket a játé­kosokat, de edzőiket és vezetőiket is, súlyosan meg kellett volna büntetni.de semmi bajuk sem történt. Jól képzett, szigorú edzőgárdát kell rend­szeresen nevelni. Tehetségek itt is vannak, lásd Temesváry Miklóst, a Nyíregyháza, Kovács F„ a a Debrecen NB I tehetséges edzőit. Olyan, új típusú vezetők kellenek, akik fizetés nélkül ve­zessék a klubokat, mégis szakszerűen és követke­zetesen. A közönség differenciálódása megbecsü­lése hiányából ered a játékosok részéről. Itt me­gint szülőföldemre, Nyíregyházára kell hivatkoz­nom, ahol például az FTC elleni mérkőzésen (NB I) 25 ezer néző volt jelen, az Újpest ellen 16 ezer, míg a 2-3 hét múlva a Népstadionban játszott válogatott mérkőzésken alig 5-6 ezer néző volt. A szégyenteljes állapotokon segíteni kell. Nem szabad engedni, hogy egy TorocsikdJj­­pest) nevű elkényeztetett és a pályán semmit sem mutató, ún. válogatott játékos, berúgva vezessen autót s a bíróság 20 ezer forintos büntetését va­laki, aki mindig akad, - kifizesse. Ilyen tények za­varják el a nézőket a sporttelepekről. A rossz egyesületi és szakmai vezetés pél­dája, hogy a 75 éves, világhírű MTK mindenkitől elhagyatva, az idén kiesik a NB ll-be. Másik pél­da az FTC volt elnöke, Harot János, akit leváltot­tak, csempészésért súlyosan elítéltek, a bíróság foszotta meg elnöki tisztétől. Az ilyen emberek­nek vezető pozícióba jutása romboló hatással van az egész futball-életre. Sokat lehetne még írni, de talán bevezetés­nek elég ennyi is. Másoknak is lesz sok megírni valója erről a fájó kérdésről. KRAMER FERENC XXX Kramer Ferenc, a kiváló játékvezető, FIFA tag, sportújságíró cikke a legteljesebb hozzáértés­ről tesz tanúságot. A futball sport szerelmesének írása tökéletes bírálat. Köszönjük hozzászólását és reméljük, hogy a jövőben is résztvesz sportro­vatunk szerkesztésében. Jó egészséget kívánunk neki. ____________________________7_ MÁR KAPHATÓK A HIRES MAGYAR BOROK ! Maciijar Uörös MAGYAR VÖRÖS BOR m EGY LITER TM £§3 Í3 a b ffiaipr Mni) ». - u oJ vLaáiJ’ «La MAGYAR FEHÉR BOR EGY LITER Most már naponta élvezheti a világhírű magyar borok ízét, — mér sékelt árakon ! Érdeklődjék helyi italüzletekben a MAGYAR BOROK után ! INTERNATIONAL VINTAGE WINE COMPANY 330 New Park Avenue, Hartford, Connecticut 06101 Tel.:(203)233-7531 iRed SFulip RESTAURANT 439 East 75th Street Rezervál ás: New York City (212) 734-4193 (York és First Avenue között) ?***★**'***★*★★*★★★** *********** *★★★**★*★★★★**** **** ■*** .i**j*** ********* 1 SPORTSAROK Szerkeszti: FONYÖ MÁRTON 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents