Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)
1981-06-01 / 6. szám
1981 június 1. NEW YORK I FIGYELŐ DR. FABIAN SÁNDOR: AZ ELSŐ ANTISZEMITA SAJTÓPER SZÁZESZTENDŐS ÉVFORDULÓJA ISTÓCZY GYŐZŐ A VÁDLOTTAK PADJÁN KORRAJZ II. KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE... Istóczyék sötét korszakában Kossuth Lajos, a magyar polgári szabadság és jogegyenlőség legendás hőse Turinban élt száműzetésben. Arany János ekként méltatta a turini remetét: S távol hol citrom és narancs virulnak Honán kívül él a legnagyobb magyar. Hozzá is eljutottak a magyar hazában dühöngő katasztrófális események zívbemarkoló hírei. Kossuth azúttal sem maradt tétlen. Felemelte bölcs szavát. A PESTI HÍRLAP első oldalán közölte a messzeharsogó szózatot:- A zsidógyűlölet a középkor sötétségének a hagyománya. A nép érzi a nyomort, de nem tud magának okairól beszámolni. Ekkor előugrik az úszító, a lázító és azt rikácsolja:megmondom én neked, mi a te nyomorod oka: a zsidó! S természetesen az a visszhang kél: üssük a zsidót ! Kemény kézzel le kell számolni azzal a gyáva, lázító bűnösséggel, amely a haza szent szimbólumát tartja maga elé védőpajzsul s amikor bűnt követ el, akkor a hazaszeretet köntösébe öltözik, hazafias felbuzdulásból bujtogat és gyújtogat. Az antiszemitizmus vezérei csak addig látnak, ameddig egyiknek a szenvedélye, másiknak személyes érdeke, harmadiknak szereplési vágya terjed. Nem akarják észrevenni, hogy akár a fajt, akár a vallást üldözik a zsidóban: a rádobott kővel az egész nemzetet sújtják. Mulasztással is lehet bűnt elkövetni. Ha a kormányzat nem lép fel azonnal és határozottan a gyújtogatókkal, az izgatókkal szemben: helyrehozhatatlan bűnbe esik. A messzi távolból aggódó lélekkel üzenem az ősi római igét: PERICULUM IN MÓRA, magyarán: VESZEDELEM A KÉSEDELMBEN. A TÁRGYALÁS Tisza Kálmán ült ekkor a miniszterelnöki székben. Megszívlelte Kossuth intelmét. Előző cikkemben azt is megírtam, hogy statáriumot hirdetett és utasította az igazságügyminisztert, hogy a főkolompost, Istóczy Győzőt ültesse a vádlottak padjára. A régi Pest ósdi TÖRVÉNYHÁZÁ- nak legterjedelmesebb helyiségébe tűzték ki az esküdtszéki tárgyalást „Istóczy Győző vádlott ellen sajtó útján elkövetett izgatás bűncselekménye miatt." A termet zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Szemmel láthatóan nagyobb részt Istóczy hívei és követői. A közönség egy része a folyosóra szorult. Rengetegen maradtak az utcán és az épület előtt harsányan, hangosan tüntettek Istóczy mellett és a zsidók ellen. A tanácselnöki székben az ősz Térffy Béla ült, A vádat Fekete Ödön főügyészhelyettes képviselte. Istóczy védelmét Patay Endre látta el. PATAY ENDRE ! Ha nem csal az emlékezetem: a tiszaeszlári bűnügy nyíregyházai tárgyalásán ugyanez a Patay Endre képviselte Solymosi Eszter anyját. És még egy emlék... Lévai Jenőnek, a magyar zsidók szenvedéseiről írt FEKETE KÖNYVÉBEN olvastam, hogy a hírhedt terrorista bombás Patay Endrének a Toldi Ferenc elemi iskolába telepített különítményénél zajlottak le a legborzalmasabb rémtettek. « Hja! Nincsenek véletlenek. Az együvé tartozó szálak összefutnak. AZ ESKÜDTEK KISORSOLÁSA Mielőtt a tárgyalásról beszámolnék, a tisztánlátás érdekében előre kell bocsájtanom a fontos körülményt: miként alakul meg az esküdtbíróság? Az esküdtek lajstromából sorshúzás útján állítják össze az ítélkező bíróságot. Az ügyészt és a védőt „visszavetési jog" illeti meg. Amikor a tanácselnök egy-egy nevet felolvas, a védő és az ügyész minden kommentár nélkül nyilatkoznak: „elfogadom", „visszautasítom." Harminc név kisorsolása után akként szelektálnak, hogy összesen tizenkettő maradjon. Ez az összeállítás életbevágóan döntő jelentőségű. Az ügyész is, a védő is ugyanis arra törekszenek, hogy a véleményük szerint nekik kedvező személyek kerüljenek az esküdtek székébe. Világosabb a kép, ha megemlítem, hogy Patay Endre védő például visszautasította a nagytudású Bókay Árpád egyetemi tanárt meg a tekintélyes Rákosi Jenőt, de fajvédő szíve minden melegével elfogadta Spett Vincét, Haunstaedter Adolfot meg Breschmayer Gottfriedet s hasonlóan csengő, sokatmondó nevek viselőit. Szavazategyenlőség esetén a tanácselnök szavazata billenti helyre a mérleget. BOTRÁNYOS JELENET A tárgyalás megnyitása után a tanácselnök számbaveszi a megjelenteket. Felolvassa a vádiratot, mely szerint tstóczy-egyebeken kívül- TIZENKÉT RÖPIRAT című folyóiratában lázított a zsidók ellen. Felsorolta a cikkek rekriminált részeit:- Kárhozatos karakterrel lopta be magát a zsidóság népünk közé Felhasználja a magyarságot hazánk végpusztulásához vezető átkos manipulációiban. Közéletünkben nyomor, szegénység honol mindenfelé az őslakosságnál. Csak a zsidó gyarapszik a mi jólétünk, verejtékünk, életünk árán. -A tanácselnök a vádirat ismertetése után Istóczyt szólítja és felteszi a a perrendtartásbn előírt két kérdést:- Megértette a vádiratot?- Bűnösnek érzi-e magát ? Istóczy monoton fahangon válaszol:- A vádiratot megértettem. Majd felemeli a hangját s — mintha valamelyik községben a Piac téren hordó tetején állva, mellét döngetve, szédítené hallgatóit, — ekként felel a második kérdésre: 7- Nem érzem magam bűnösnek, addig fogom ökölbe szorított kézzel izzón gyűlölni a zsidót, míg magyar szívem utolsót dobban. — Ebben a pillanatban fülsiketítő lárma robban ki. A hallgatóság nagyobbik része felugrik helyéről. Ütemesen tapsolnak, viharosan tombolnak és üvöltenek, ordítanak: ÉLJEN ISTÓCZY! ÉLJEN ISTÓCZY! KI A ZSIDÓKKAL! A tanácselnök felpattan. Mérgesen, élesen, hosszan csenget, míg rendet teremt. Érces, érdes hangon keményen kinyilatkoztatja: — Nem tűröm a legcsekélyebb rendzavarást. Nem tűröm, hogy egyesek maga tartásukkal befolyásolni akarják az esküdteket. Nem tűröm a tetszés, nemtetszés nyilvánítását. Még egy ilyen jelenet sazonnal kiüríttetem a termet. -— Most folytatjuk a tárgyalást. Átadom a szót az ügyész úrnak. — Fekete Ödön főügyészhelyettes, a vád képviselője felemelkedik helyéről és vádbeszédet mond: — Nincs a gúnynak, kárhoztatásnak, gyalázásnak, megvetésnek az a kifejezése, melyben a zsidóságnak az utóbbi időkben része ne lett volna, — kezdi felszólalását. — De amit Istóczy írt, azt ő jellemezte a legjobban, amikor a képviselő házban azt mondta: C'EST LA GUERRE I Ez már igazán harc, az izgatás legmagasabb foka. — — Magyarországon a múltban ismeretlen volt az antizemitizmus. Mi azt a hazaszeretet akarjuk ebben az országban győzelemre vinni, amely minden magyarnak egyenlő jogot, testvériséget, szeretetet hirdet tekintet nélkül arra, hogy melyik templomban imádkozik az Istenhez. — — Ebben az első antiszemita sajtóperben most hozandó ítéletnek olyan szigorúnak kell lennie, — fejezte be a főügyészhelyettes vádbeszédét, - hogy elrettentse, elriassza a hernyókat: ne rágcsálják le az emberi élet fájáról a leveleket, virágokat és gyümölcsöket. — A tanácselnök szünetet rendelt el, majd Patay Endrét hívta fel védőbezéde megtartására. LAGYMATAG VÉDELEM Patay Endre gyenge ügyvéd, gyatra szónok. Nyilván sajátmaga istiztában van fogyatékos képsességeivel. Édeskeveset nyújt önmagából. Inkább papagály módjára zolgalelkűen zajkózza a zsidókérdés hírhedt zerzőit. Elcsépelt aforizmákat, üres frázisokat, zázzor megdöntött adatokat melegít fel. Elsőnek Josephus Flaviusnak Istóczy által magyarra fordított könyveiből idéz. Apron alexandriai író műveiből citál „gyöngyzemeket.'" Nem feledkezik meg a Miphalot Elochim meg a Zion Bölcsei közismert zsidógyalázó rágalmairól sem. Amikor már megelégelte a zemétdombról öszekapirgált közhelyeket, az esküdtek felé fordul s emelt hangon ekként zónokol: — Hitem és meggyőződésem, hogy az igazság győzedelmeskedni fog a hamisság felett. Istóczy nem követte el a vádbeii j bűncselekményt. Nem izgatott, nem lází' tott. A színtiszta igazat írta. Már pedig i ezért senki se büntethető.- Kérem az esküdteket, hogy hallgas- J sanak a lelki ismeretükre s verdiktjükben I a feltett kérdésre adják meg az egyetlen becsületes választ: nem bűnös. — AZ UTOLSÓ SZÓ A perrendtartás előírásai szerint még egy felszólalás következik. Utolsóként a vádlottnak jogában áll előterjeszteni saját védelmét. Istóczy felemelkedik, színészi pózba vágja magát, karjait átfonja mellén s így szaval:- Nem tagadom, nem szégyelem, hogy az én politikám a zsidóság elleni izzó gyűlölet. A jövőben is minden tőlem telhetőt el fogok követni, hogy szabaduljunk a zsidóktól. -- Esküdt urak, az vessen rám követ, aki az én helyemen nem lenne antiszemita.A VERDIKT A tanácselnök az esküdtekhez fordul. Közli velük, hogy arra kell felelniük:- Bűnösnek találják-e Istóczy Győzőt izgatás bűntettében? Igen vagy nem ? Az esküdtek visszavonulnak. Rövid tanácskozás után visszatértek s elnökük harsány hangon bejelentette, hogy Istóczy Győzőt „nem bűnösnek" nyilvánítják. Az esküdtek döntése következtében a bíróság azonnal kihirdette az ítéletet:- Istóczy Győzőt a vád és következményeinek terhe elől felmenti. A hallgatóság egyemberként ugrott fel a helyéről. Hatalmas tapssal fogadták a verdiktet és éljenezték Istóczyt. NINCS ÚJ A NAP ALATT # így festett a Tisza Kálmán által beha rangozott „elrettentő" ítélet. Száz év után nem változott semmi. Ma is antiszemitizmus dühöng az égé2 világon. Ma is ígérik, szajkózzák, hogy kemény kézzel letörik a terrort. S végeredményben a pipogya kormányok — Izrael kivételével — világszerte meghúnyászkodnak. AZ UTOLSÓ KÖZSZEREPLÉS 1923 július 26.-án, amikor a parlamentben a fajvédőkről vitatkoztak, Vázsonyi Vilmos beszédében megemlítette azokat az úttörőket, akik Magyarországon elsőkként hirdették az antiszemitizmust s akik belepusztultak ebbe. Geiger Miklós papképviselő közbekiáltott:- Istóczyt koldulni hagyták ! — xxx így történt. Élete végén a hóna alatt cipelt saját kiadású könyveivel házalt. 1915-ben halt meg Budapesten. Még egy kóbor kutya se kísérte koporsóját a temetőbe. #★★★***■**★★★★*★★★★★★*?*★* A ********* i |Red SFulip RESTAURANT 439 East 75th Street New York City (York és First Avenue között) Rezerválás: (212) 734-4193
