Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)
1981-05-14 / 5. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1981 május 14. KAHAN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A VILÁGHÍRŰ HEGEDÚVIRTUÖZ ÉS ZENEPEDAGÓGUS Az instrumentál is zenével —a dal és a tánc mellett — a zsidó nép közel hat évezredes történetében, a legősibb korszakától, már Mózes öt könyvének legelején is találkozunk. A Szentírás hat hangszert sorol fel, közte a húros, k i n o r hegedűfajtát, valamint a hárfát, amelynek a zsoltáros Dávid király is híres művelője volt. A Biblia későbbi könyvei már további hangserekről is tudósítanak. A leviták feladatát képezte a Templom szolgálatában a sertartások zenekísérete is A zeneművészetnek tehát mély gyökerei vannak s igen jelentős serepet töltött be a zsidó nép vallási, nemzeti, kultúrálisés társadalmi életében. Nem csoda, ha a héber faj késői leszármazottai között is számarányukat jóval túlhaladóan tűntek ki a világviszonylatban is nagynevű zeneművészek. Nem tartozik tárgykörünkbe a történelmi példák idézése. Magyar-zsidó vonatkozásban visont rovatunkban eddig több, már a múlt zázadban a zenei Parnassus ormaira hágott, olyan virtuóz csodálatos pályafutását vázoltuk, akik Amerikában érték el karrierjük zenitjét. Nem isbeszélve a kortársakról, akik között sámos élvonalbelivel büskélkedhetünk. Világhírű zeneszerzők, karmesterek, hegedűsök, zongoristák s más hangserek virtuózai és nem utolsó sorban - a virtuózokat oktató, őstehetségükből a legmagasabb fokú művészetet kihozó, kiváló zenepedagógusok tartoznak e kategóriába. A MOSONI ELEMIBŐL A BÉCSI KONZERVATÓRIUMIG A Duna-Tisza közéről elindult, legendás hírnévre emelkedett zenei titánok között, akik Amerikát s az egész művelt világot elbűvölték istenáldotta tehetségükkel, a Mosonban — nagyközség Pozsony közelében - világrajött Flesch Károly tizteletre méltó helyet foglal el. Amint később látni fogjuk: úgyis, mint élvonalbeli koncerthegedűművész s talán még inkább, mint zenepedagógus. Születése napja: 1873 október 9. Középoztálybeli, műveltebb vidéki zsidó család gyermeke volt. Gyermekkorát a mosoni szülői házban s a helyi elemi iskolában töltötte el. Hat éves korában kezdett hegedülni, 3 évvel később a zenét zakszerűen tanulni Tehetsége korán kiütközött, de nem zerepelt csodagyermekként. Szülei nem turnéztak vele, nem haználták fel korán megmutatkozott képességeit - vajaskenyér megkeresésének céljaira. Ezzel szemben hozzásegítették ahhoz az elemi elvégzése után, hogy tíz éves korában a bécsi Conservatorum-ba jusson, ahol meghallgatása után tárt karokkal fogadták. A PÁRIZSI AKADÉMIA ELSŐDÍJAS HEGEDŰSE Öt év alatt végezte el a bécsi zenei konzervatóriumot, majd 1888 őszén Párizsba jutott, továbbképzése céljából. A francia fővárosban kiváló zenei reménységek voltak évfolyamtársai, mint George Enesco, Thibaud, Monteux, Fritz Kreisler s hírneves pedagógusok a mesterei. Kitüntetéssel, az első díj elnyerésével végezte el a párizsi Zenefőiskola utolsó évfolyamát 1894-ben. Felfigyeltek rá, a hírnév szárnyaira került. A kiválónak minősített hegedűművész előtt feltárultak a felsőfokú érvényesülés kapui. Legelső jelentős szereplése — több sikeres bécsi és berlini koncert után — a Balkánra, a román fővárosba vezette. Elisabeth (Carmen Sylv a), I. Károly, Románia első királyának írói vénával megáldott | élettársa, egyébként német kercegnő, Párizsban hallotta hegedülni. A királyné meghívta az alig 24 éves művészt Bukarestbe, a királyi palota udvari főhegedűsének. Kineveztette a Királyi Konzervatórium zenetanárává is. Érdemei elismeréséül a Román Királyi Kamaraművész címet kapta. A CURTIS INSTITUTE HEGEDÚSZAKÁNAK ÉLÉN Flesch 1924 évi koncert-körútjá során a csak hetekkel korábban létesült és gyorsan világhírnévre emelkedett, philadelphiai Curtis Institute of Music öt éves szerződést ajánlott fel a Mosonból elindult, csodálatos tehetségű művész-pedagógusnak. Carl Flesch aláírta a szerződést s a hegedűfőosztály élén a legmagasabb fokon tett eleget kötelezettségeinek. A philadelphiai zeneintézet kiváló tehetségű, reménytelj ifjú zenenövendékek részére nyújt ösztöndíjakat. E patinás nevű főiskolában Flesch egyik tanártársa a magyarországi származású, zsidó eredetű hegedűművé zek, illetve zenepedagógusok egyik legendás híressége, Auer Lipót volt. Kollégái közé tartozott a nagy Stokovsky is, Josef Hoffman és más márkás nevek. Érdekes az is, hogy a Curtisintézet legutóbbi zeneigazgatója, röviddel ezelőtt emeritus-ként való visszavonulásáig " Ormándy Jenő volt. KÖZBESZÓL A HALÁL ANGYALA Flesch Károly Philadelphiában egyébként létrehozta — a bukaresti mintára — a Curtis String Quartet néven nagy szaktekintélynek, népszerűségnek örvendő vonósnégyest. Amerikai szerződése lejárta után Flesch 1928-ban visszatért Európába. Ismét Berlinben telepedett le. A Zeneakadémia hegedűtanára volt, amíg a hitleri rendszer gyors menekülésre nem késztette. Svájcba költözött, Lausanne-ban vert ideiglenes tanyát. Amerikába való visszajutásának lehetőségeit latolgatta. Tervének megvalósításában a háborús körülmények, valamint megrendült egészségi állapota akadályozta. 1944 november 15.-én, egy lausannei kórházban aludt ki életfáklyája, — 71 éves korában, — csak hónapokkal Németország teljes kapitulációja előtt. KÖZÖS HANGFELVÉTELEK SZIGETI JÓZSEFFEL A newyorki Columbia vállalat Flesch több hangversenyét lemezre vette. Több hanglemez-felvétel készült másik, halhatatlan emlékű honfitársával. Szigeti Józseffel együtt, így a két hegedűre írt Bach D-minor koncert is. Flesch több, kitűnő, hézagpótló szakmunkának a szerzője. Eredetileg német nyelven, Európában megjelent hegedűelméleti és gyakorlati művét Newyorkban angol nyelven adták ki. CARL FLESCH SZAKMUNKÁI Az 1910-ben megjelent URSTUDIEN FÜR VIOLIN angol nyelven: BASIC STUDIES címen mai napig értékes forrásmunka. DAS KLANGPROBLEM IN GEIGESPIEL (1931) New Yorkban PROBLEMS OF TONE PRODUCTION címen 1934-ben került ki sajtó alól. Más, angol nyelven is megjelent híres Flesch-mű: THE ART OF VIOLIN PLAYING (DIE KUNST DES VIOLINSPIELS, I. kötet: 1923, II. kötet: 1928) New Yorkban(1930)került kinyomtatásra. Ezt az alkotást a Dictionnaire de Conservatoire du Paris-enciklopédia „a legjelentősebb mű e tárgykörben' minősítéssel illette. Carl Flesch jóbarátjával, Arthur Schnabel hírneves osztrák zongoristával és pedagógussal együtt átírta és kiadta Beethoven, Mozart, Brahms hegedű- és zongoraszonátáit, számos más zeneművét, úgyszintén Paganini, valamint Kreutzer-koncerteket, köztük van 24 Etűdén von Paganini. ELDÖNTETLEN ELMÉLETI KÉRDÉS CARMEN SYLVA KIRÁLYNŐ KEDVENCE A művelt és költői lelkű román királyné valósággal rajongott a fiatal művészért. Öt év eltelte után azonban Flesch Károly elhagyta Bukarestet. Ismét európai turnéra indult, majd 1903-ban az amszterdami Zenei Főiskola hegedűtanári pozícióját foglalta el. Bukarestben megkezdett, több évtizedes, rendkívül sikeres pedagógiai elkötelezettségeivel párhuzamosan — amint azt szerződése lehetővé tette — folytatta a koncertezést Európa zenekultúrájú városaiban, ahol lelkesen ünnepelték. Nehéz volt fellépéseihez jegyet kapni. Reputációjára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1918 november 9.-i berlini nagy hangversenye alkalmával is megtelt a hatalmas előadóterem noha az elvesztett világháború után a német főváros forradalmi lázban égett. FLESCH KÁROLY AMERIKÁBAN Carl Flesch első ízben 1913-ban turnézott Amerikában, tomboló sikereket aratva. Évekkel korábban Berlinben öt hangversenyből álló koncertsorozat keretében a hegedűművészet kronologikus történetén futott végig mesteri vonója.Nem csak a német sajtó áradozott elismerő beszámolókban. Koncert-körútjai befejeztével a holland fővárosba visszatérve, az ottani zenei főiskola hegedű-főosztályát vezette öt éves szerződése lejártáig. Aztán újabb, egyre sikeresebb s tartósabb hangversenydiadalok következtek. Széltében-hosszában vándorolt Európán keresztül. Újabb amerikai turnéra - amelyet azután továbbiak követtek - csak 1924- ben került sor. A philadelphiai, bostoni és cincinnati-i filharmonikusokkal illetve a chicagói szimfonikus zenekarral lépett fel mint szólista. Ezenkívül a földrész számos, nagy zenekultúrájú városának dobogóján, önálló hangversenyen szerepelt. A koncerttermeket általában a zeneértő, értelmiségi közönség elitje töltötte meg s részesítette magasfokú művészi teljesítményeit ovációban. A mai napig eldöntetlen az elméleti kérdés, a hegedűvirtuóz vagy a pedagógus Flesch volt-e a tökéletesebb. Kétségtelen, hogy éles analitikai érzéke, tanítványait ihlető képessége, rendkívüli elméleti és gyakorlati felkészültsége, tárgyismerete, hangszer- és zenetudása csodálatos harmóniában jutott kifejezésre tanítványai továbbképzésében. Téves volna azonban feltételezni, hogy Flesch Károly mindent kizárólag tehetségének köszönhetetett. Érvényesülésében rendkívüli akaraterejének, kitartásának is nagy szerepe volt. Ennek illusztrálására hadd hozzunk fel egyetlen példát: SOKAT MONDÓ EPIZÓD A párizsi kis, olcsó szállóban bérelt, szűk, homályos odújában, ahol a múlt század kilencvenes évei elején, a bécsi zenekonzervatórium kitüntetéssel való elvégzése után a híres Sauzay és Marsik tanfolyamainak volt egyik kedvence, — télen olyan hideg volt, hogy kezei szinte megfagytak. Sokáig kellett a húrokat pengető ujjait gyakorlatoztatnia, dörzsölnie, hogy a megfelelő hangokat kihozhassák a hegedűből. Addig gyakorlatozott, hogy vére felmelegedjék, amig szemöldökéről, homlokáról a veríték patakzott... Carl Flesch példaszerű volt, mint ember és mint jellem egyaránt. Családot nem alapított. Neve a XX. század első fele zeneművészeti történetében díszes helyet foglal el, akire Amerika is büszke lehet ugyanúgy, mint a nagyvilág zenekultúrája, nemkülönben — a magyar zsidóság. EGY ELFELEJTETT KIVÁLÓ SZOPRÁNÉNEKESNŐ A puszta névazonosság okából mpgemlítjük, hogy FLESCH ELLA szoprán énekesnő, aki 1902-ben Budapesten született és New Yorkban, 1957 június 6.-án fejezte be életét, Bécsben debütált 18 éves korában. 1940-ben került New Yorkba, ahol a Metropolitan Operában először Salome szerepében lépett fel, majd sikeresen szerepelt a New York City Operában is.
