Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)

1981-03-24 / 3. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1981 március 24. ERDÖHÁZI HUGÓ (LONDON): DR. KATZ JÓZSEF (JERUZSÁLEM): II. ANACLETUS PAPA NYOMÁBAN... Persze az áttérés nem probléma-men­tes, sosem volt az a zsidóktól idegenkedő diaszpóra világában. Hogy mást ne említsek, Anacletus pápát senki sem szerette a primi­tiv 12. század itáliai, francia, németalföldi kolostoraiban. Nem bíztak csalhatatlansá­­gában. Vérfertőzéssel vádolták, családjának nőtagjait a szekszuális mocsok sarával do­bálták. Nem véletlen, hogy ledobták Szent Péter trónjáról és a pápai történelem annales­­eiben szépen elhallgatják az apostoli főpa­pok sorában... Miért mondom el ezeket a régi tör-, téneteket? Ma is vannak kitértek. Ma is sugdos a csalogatás legendája a „zsidó Jé­zusról.^ Ha ugyanis egy zsidó származású kúrát kerül az angol vagy francia plébánia szószékére, nem okoz nagy szenzációt a zsi­dó vagy másvallású körökben. De ha zsidó hercegérsekről kapunk hírt a Vatikánból, ez nagy port verhet fel. így történt ez, amikor a lengyel zsidó származású Mgr. Lustiger lett Páris bíborosa. Hogy anyját mint zsidót Auschwitzban ölték meg? Ke­resztény világban nőtt fel. A lengyel pápa okos, ravasz pápistaként játszotta meg a lehetőséget. Hogyan mondotta Lustiger?- Zsidó vagyok, mint Jézus. -Ez minden. Felesleges több kommen­tár, magyarázat. Mert lényegében miről van szó? Lényegében mit céloz a katholi­­kus egyház ősi normáinak folytatásaként a lengyel zsidó Lustiger magas kinevezésé­vel? A felelet igen egyszerű. A pápai hata­lom hűségben tradícióihoz, téríteni akar. Jelenleg legfontosabb misszionáriusa Lus­tiger bíboros, párisi hercegérsek. Nevével, kijelentéseivel járják a Vatikán hittérítői a távol és közelkelet népeinek városait, Je­ruzsálemet és Délamerika lázadozó népei­nek nyomornegyedeit. Számomra ez nem szenzáció. Lusti­ger bíboros alaposan kiválasztott hittérítő, a misszionárius mozgalom előtérbe tolt legátusa. Semmi több. Spongyát rá. Mi zsidók felejtsük el őt, mint a boldogtalan múltú Anacletust, vagy mint Francisco De Cisne­ros Ximenest, Keresztény Izabella zsidó származású gyóntatóját. 4 Nem a mi ügyünk... Értesítjük lapunkat példányonkint vásároló olvasóinkat, hogy az ál­talánosan ismert gazdasági okok folytán, mai számunktól kezdődőleg a NEWYORKI FIGYELŐ újságárúsító helyeken kapható egyes számainak árát 50 centre emeltük. Az előfizetési díj változatlan marad. Reméljük, hogy olvasóink ezt az intézkedést megértéssel veszik tudo­másul. EGY BŰNÜGY MARGÓJÁRA KIÉ A FÖLD ? Szülőfalum melletti másik faluban lakott a Benedek-család. A falu csendjét csak zekér­­zörgés vagy kutyák ugatása zavarta meg, egyzer puskaropogás is: katonazökevény után lőttek a csendőrök, mert nem akart meghalnia királyért és a hazáért. Egy napon kisírt zemű aszony kereste fel irodámat: Benedekné. Előadta, hogy a csendőrök megláncolva vitték el a férjét, de nem tudta meg­mondani, milyen bűnt követett el. A csendőr­parancsnokság közölte velem, hogy az ügyészség­től kaptak utasítást. A főügyész volt iskolatársam volt. Közöl­te, hogy nem adhat vizsgálat alatt álló ügyben fel­világosítást, de megmondta, hogy a feljelentő a falu elöljárósága sa feljelentés zerint Benedek 12 hold földet csalással zerzett meg s íratott saját nevére. A föld az egyedül élt Kiss Lajosné volt,aki örökös nélkül halálozott el, ilyenkor a község az örökös. Amikor Benedeknével közöltem a hallot­takat, elmondta, hogy Kiss sokat tartózkodott náluk, de nem tudta megmondani, ki készítette a szerződést. A telekkönyvi iratokat is bekérte az ügyészség, így holtpontra jutottam. Egy idő elteltével újból felkeresett Bene­dekné. Közölte, az ügyészség négy embert idézett kihallgatásra, de tőlük sem tudott meg semmit. A véletlen közbejátszott: egy falubeli fel­keresett. Elmondotta,azt beszélik, hogy Bene­dek fondorlattal vette rá Kisst, elcsalta a földjét, de nem fizetett érte semmit. A vádiratból később kitűnt, hogy a tanúk valamennyien azt vallják, hogy Benedek Kiss földjét csalással kaparintotta meg. A csütörtöki hetivásáron, a piactéren kereste fel a tanúkat Be­nedek. Kérte őket, jöjjenek az ügyvédhez, akivei zerződést akar csinálni. Kisst a kocsmából hívta ki Benedek. Kiss zemmel láthatóan ittas volt. Az ügyvéd kérte Benedeket, tegye le a pénzt, amire azt válazolta, hogy már kifizette a vételárat. A tanúk azt is vallották, hogy a sokásos áldomás elmaradt: Benedek nem hívta meg őket. A vallatásnál Benedek nem adott kielégítő válazt, honnan volt ennyi pénze. Az ügyész a vá­dat bizonyítottnak vette. Amikor Benedek biztosíték mellett sza­­badlábra került, irodámban elmondotta, hogy nem akart vallomásával másokat is bajba hozni. Évek során a faluba hazatérő amerikánusoktól vásárolt összesen kétezer dollárt. Ezt adta el a föld árára. A főtárgyaláson előbb a vádlottat hallgat­ta ki a bíró. Egy nőt állítottam tanúként, aki azt vallotta, hogy az a nő, aki főzni, takarítani járt Kisshez, egy ízben felkereste és megkérte, zed­­jen neki mérgesgombát, mert tudta, hogy a tanú évek óta foglalkozott. gombaszedéssel. A tanú el­mondotta azt is, hogy ő nem vállalkozott a mér­gesgomba szedésére, de hajlandó volt megmutatni a házvezetőnőnek az erdőben azt a helyet, ahol mérgesgomba termett. A tanú azt a gyanúját fe­jezte ki, hogy a házvezetőnő ezzel itathatta meg Kisst, aki jó ideje ágyban feküdt, betegen... E vallomás után kértem a törvényszéket, rendelje el Kiss exhumálását, mert feltételezhető, hogy nem természetes halállal halt meg. A bíró el is rendelte, de erre már nem került sor, mert az ügyészség házkutatást tartott a házvezetőnő laká­sán. A szalmazsák alatt megtalálták hiánytalanul a pénzt. Mindent be is vallott: életfogytiglanra ítélték. Benedek ellen a vádat elejtették. ATTENTION BUSINESS OWNERS! ! ! ■ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ * ¥ We are experienced (since 1953.) Insurance Brokers who can ¥ arrange for all your insurance needs: Fire, Liability, Special Packages,* * Life Insurance (pay only 12-15 years depending on your age).* Business, Automobile, etc. We represent many of the finest insurance * companies in America. * For a personal consultation contact: * * * * * * * * * * * * ♦ * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * CHARLES E. SUKENIK ATLAS BROKERAGE COMPANY 400 Madison Avenue New York, N.Y. 10017 Tel.:758-2510 (8 A.M. to 6 P.M.) * * ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ * * * ♦ * ¥ * ¥ ¥ ¥ ♦★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★a Óhazai Bor! Óhazai Zamat! Mergérkezett a világszerte ismert és kedvelt, eredetig Magyar fehér asztali bor a Verpeléti - Rizling. A Verpeléti - Rizling minden cseppje, kellemes, száraz izével zamatjával a legszebb óhazai emlekeit idézi vissza Ortodox Izraelita Hitközség Rabbisága, Budapest Felügyelete alatt KEDEM WINE COMPANY, NEW YORK, N.Y. FOGSOROK, KORONÁK ÉS HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE ALATT !! ! ÉGY NAP Biztosítók tagjai«* mefhitekxMt elfogadjuk Minden fitfta fog- ét Megkezdés Fogadás eMxetea telefoni megállapodás x érint vasárnaptól péntekig Beszélünk magyarul, jiddisül és oroaul ' fogorvos MS4 14TX AWNOS BROOKLYN. NSW «ONM 1 ISIS Tel: (212) 438-8400/01 Chaim Bermant, a jeles angol zsidó író idézte nem régen a lamentáló Metternichet: „Mindenre el voltam készülve, de nem egy liberális pápára..." Ez akkor történt, amikor IX. Pius került Szent Péter trónjára. Metter­nichet, a nagy diplomáciai ordast Európa politikai dzsungeléból nem érte életében az a meglepetés, hogy „zsidó" bíboros jutott volna a katholikus egyház trónjára. Nem értem a vallási szenzáció hírve­résének lármáját. A katholikus egyház térí­tő propagandájának kígyósziszegése a dogma szerint már a paradicsomi édes kertjéből hozta magával a konverzió mérgeit. Utó­végre az első „pontiff", Szent Péter is zsidó származású volt. Ha nem hiszed kétkedő, lá­togass el Izraelbe s Jeruzsálem kérül, majd a Kineret partján találkozhatsz dokumentu­mokkal. És hallottátok-e barátaim, kedves olvasóim, II. Anacletus pápáról, eredetileg Pierleone családi névvel ellátva, aki zsidó származása ellenére 1130 és 1137 között lett a katholikus dogma „csalhatatlan" tol­mácsa? Nem kell azonban olyan messzire, a 12. századba visszavándorolni. A közép­kori Spanyolországban Ábrahám közössé­géhez tartozókból számos püspök, érsek, bíboros renegát kapta a Vatikán papi talár­ját. Jegyezzük csak fel, hogy 1492-ben a zsidó származású Francisco De Cisneros Xi­­menes a kard inál isi eminencia lépcsőjére hágott és Izabella királynő vallatójaként emlékeznek rá az inkvizíció évtizedeiből. Vájjon Izabella királynő a sekrestyék titok­zatos vallatóiban elárult-e mindent a hite­­hagyott kardinálisnak Sevilla, Cordoba és Toledo zsidóinak kínzásáról,száműzetésé­ről? A középkori mainzi rabbi is azzal fe­nyegette meg a zsidó gettót fosztogató ré­szeg zsoldosokat, hogy ha nem hagyják abba a gyilkolást, asszonyokkal való erő­szakoskodást, gyújtogatást, beárulja őket a pápának. A pápának? - hahotázott a zsoldo­sok kapitánya. Igen, a pápának. A testvérem, vallotta kétségbeesetten a péntek esti imá­ra készülő mainzi rabbi... Még nem hallottunk arról, hogy Ma­dam Simon Weil francia filozófust szentté akarják avatni? A francia filozófus, aki 1943-ban halt meg, a miszticizmus és vallá­si romantika igézetében tagadta meg zsidó­ságát és akasztotta nyakába a római katho­likus vallást szimbolizáló keresztet.

Next

/
Thumbnails
Contents