Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)

1981-02-26 / 2. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1981 február 26. ERDÖHÁZI HUGÓ (LGNDON): NADEZHDA MANDELSTAM ÖRÖKSÉGE... Nadezhda Mandelstam 81 éves korá­ban távozott el az élők sorából. Férjét,Osip Mandelstamot 1938-ban likvidálták a sztáli­ni tisztogatások idején. Nadezhda emlék­irataiban (HOPE AGAINST HOPE) lelep­lezi a háború előtti terror-világ embertelen­ségeit és irodalmi, művészi képet fest férje, a nagy költő munkásságáról. Az orosz kul­­túrális élet kivételes tehetségű költője, fele­sége tanúsága szerint is, a zsidó gettó-örök­ség élményeiből táplálkozott, gazdagította verseinek tematikáját. Alma Atában élt s őrizte Osip irodalmi munkásságát, költe­ményeit, leveleit. Száműzetésben... Osip versei most jelentek meg ismét angol fordításban. Nem tudta azokat elve­­szejteni és kiirtatni a GULAG, Nadezhda heroizmusának dicséretére. Hol lelte halálát talán sosem tudjuk meg. Életét azonban feljegyzi munkássága. Ma már tudjuk, hogy a nagy klasszikusok sorába tehetjük őt. Vá­lasztékosabban találta meg témáit Tsveta­­yeva-val összehasonlítva. Pasternak mellett Mandelstam a század legnagyobb orosz versírója. A korabeli zsidóság Izraelben és mi, á diaszpórában élők Osipra élete s halá­la tragédiájából emlékezünk. Csak kevesen köztünk idéztük verseinek csodálatos szí­neit, sorait, ritmusát, bátor vallomásait. Be kell vallanom, hogy Clarence Brown fordí­tásából kaptam ízelítőt Osip géniuszáról: UTAZÁS ARMÉNIÁBA prózáját többször olvastam el. James Green versfordításai a Granada könyvkiadó kiadványaként OSIP MAN­DELSTAM KÖLTEMÉNYEI cím alatt je­lentek meg. Lényegében klasszikus érvény­nyel ábrázolt, bár a modern forma is hatott fejlődésére. Micsoda szakadék két barát között. Pasternak az asszimiláció rögeszmé­jével, szinte lihegve s lobbanékony sürgős­séggel akarta maga mögött hagyni zsidósá­gát, a nagy múltat, mely valahol a gettók chagalli hajlékaiból, kéményeiből füstöl­gő« szegénységet, a végtelen orosz távlatok horizontján. Nem, nem, akarta kiáltani a hűtlen, önmagával békétlen Pasternak, nin­csen semmi közöm a zsidósághoz...Mandel­stam? Sosem volt hűtlen a zsidó sors-szár­mazás atavizmusához. Mint ahogyan az asszimiláció jegyeit is viselte Szentpétervár szülőhelyének inkarnációjával. Két ablakon keresztül tudta világképét fejleszteni, meg­békíteni. így vágyódhatott szüntelenül a „világkultúra" forrásaihoz eljutni a Gulag tájairól. S ezért volt bátorsága a sztálini terror verselőjeként és leleplezőjeként szembe nézni a biztos halállal: Ujjai kövérek, mint a hernyók, és a szavak megfellebbezhetetlenek, ólomsúllyal hullanak ajkáról...— A történelem helyett ezúttal az iro­dalom ítélőszéke elé került a vád. Évekkel később Yevtusenko vers-vallomásaival em­lékezett Osipra és társaira. Valóban. Ezek a sorok megpecsételték végzetét. S Pasternak gyáván odébb kotródott. Pedig Mandelstam nagyon szeretett volna élni. Hogyan vágyó­dott a világ hedonisztikus örömei felé. „A füvek aranylósága, a föld melege" érlelte ízeit, emberségét, szeretet-éhségét... xxx Nadezhda őrizte ezt az irodalmi örökséget, át évtizedeken, át az alma-atai száműzetés évein, át az egyedülvalóság ár­vaságában, mert Nadezhda, a feleség tudta: halhatatlan poéta hagyatékával sáfárkodik. Nézem Osip fényképét: mélyen ülő szemek, bölcsességre szomjas ajk, magas homlok. Fiatal volt s mint zsidó halt meg, halhatatlan névvel a névtelenek között. Mert nem volt könnyű zsidó poétának Sztálin uralkodása idején. Amikor most új fordításban jelentek meg költeményei, nem sokkal utána halt meg élettársa, Nadezhda, akinek reménye beteljesedett, mert a világnyelvek irodalmi lapjain is élnek „Sztálin elátkozott poétá­jának" versei. Mi, a zsidó utókor Mandelstam ver­seiben is zsidóságának jellemét, írásainak szépségét, moralizmusát tartjuk számon. Még Pasternak is hagyatékaink polcaira ke­rült, mert számunkra, az idő végtelenjében nem jelent semmit, hogy menekült ősei házából... Talán ha élnének ma, Pasternak és Mandelstam: biztosan az orosz távlatok végtelenségéből keresnék az utat Dávid csil­laga felé. Mint a többi jiddis író-mártir, akik „nem leiék honjukat a hazában."... Ha igaz a mese, Nadezhda Mandel­stam végre, annyi fájdalmakkal áléit évtized után találkozott Osip Mándelstammal, aki­nek földi maradványai a terror tömegsírjá­ban porladnak ismeretlen tájon. Yevtusen­ko siratja őt és társait, öregedőn, bölcsel­­kedve... A Kaddis imája száll tőlünk halálának emlékére, halhatatlan poézisére. Mandelstam a miénk. S Pasternakot magunkénak tudhat­juk... ROTTMANN JÓZSEF: A MÁSFÉL KOL N1DRÉ... Még nem voltam 18 éves, amikor 1916-ban besoroztak katonának. Bár hivatalosan titkolták az erősen megcenzurázott újságok, nyílt titok volt, hogy az oroszok áttörték a frontot (Brusi­­loff offenziva) s többszázezer foglyot ejtettek, valamint rengeteg hadianyagot zsákmányoltak. Szükség volt tehát gyors utánpótlásra. Májusban kellett Eperjesre bevonulnom sa 32. vadász zászlóaljnál (K.U.K. Feldjaeger Batta­lion) jelentkeznem. Az őrmester, aki felvette adataimat, látva, hogy Ungváron születtem, megkérdezte: — A nagyapám, — feleltem mosolyogva. — Óh, — kiáltotta meglepetten s attól a perctől kezdve már barátként kezelt. Elmondta, hogy fiatal korában nagyapán jesivájában tanult. A civil életben hittanító Vácott. — Gondom lesz rád, Jóska öcsém, — ígérte. De pár hétig át kell esned a szokásos gyakorlato­kon. — Mivel nem végeztem el a középiskolát, csu­pán egyszerű közlegény voltam s végigszenvedtem az altisztek brutális, megalázó bánásmódját. A tornagyakorlatok nem fárasztottak ki,mert sport­ember voltam. Pesten a Munkás Testedző Egye­sületben tornáztam, futottam, birkóztam. Majd később a T.T.C.-ben futballoztam. Amikor a fegyvergyakorlaton túlestem, tgy őrmester sorba állította a századot. Jelentke­zésre szólította azokat, akik szóban és írásban bírják a német nyelvet. Összesen ketten jelent­keztünk. Az újoncok nagyrésze szegény felvidéki parasztfiúkból rekrutálódott, akik tótul, ruténul beszéltek. A magyar nyelvet is csak törték. Bekerültem a távírdász-szakaszba. Hathe­tes tanfolyamot kellett végezni. Megismerked­tünk a kicsiny Morse géppel, a tábori telefonnal, a Morse jelekkel és más apróbb-nagyobb művelet­tel. Egyedül végeztem el jelesen a tanfolyamot.Az őrmester instruktor javaslatára tizedesi rangot kaptam és rajparancsnok lettem. Vallásos családból származván, péntek es­­ténkint a templomba mentem. Régi zsidó szokás volt a vallásos katonákat hazavinni, megvacsoráztatni. Örömmel mondtam igent egy úr meghívásának, akiről később kide­rült, hogy a hitközség elnöke volt. Örömteli meg­lepetés ért: az elnök felesége unokanővérem volt. Sajnos, semmi jó sem tart őrökké. Várat­lanul jött a rossz hír: azonnal összeállítani a szá­zadot, frontra megyünk. Másnap hajnalban in­dult a vonat az orosz front felé... A kiképző csoport parancsoka Vilmos csá­szár leghülyébb fia, Oszkár porosz herceg volt. Előtte kellett felvonulnunk s mindenféle gyakor­latot mívelnünk. A hercegnek semmi sem tet­szett, amit csináltunk. Zászlóaljparancsnokunk, Rónay őrnagy forrt a dühtől. Ezt látva, egy né­met tiszt hozzálépett s fülébe súgta: Ne vedd szívedre, Kamerad, a herceg dü­höngését, mert ő degenerált s elmegyógyintézet helyett ide helyezték. — A herceg két német őrmestert osztott be hozzánk, hogy megtanítsanak a helyes gyakorla­tozásra. Azok is tudták azonban, hogy Oszkár nem normális, tehát gyakorlatozás helyett letele­pedtek egy árnyékos fa alá s ürítették a maguk­kal hozott sörös üvegeket. A tisztikar egy lengyel gróf elhagyott palotájában helyezkedett el. Kollman őrmester barátom és a szolgálatvezető egy földbirtokos házát bérelte ki. Ott jutott rajommal együtt, nekem is hely. Cserkasziban egy hét után Kollman őrmes­ter megbetegedett: vérhas-gyanús volt. Elszállí­tották valamelyik kórházba. Engem ajánlott he­lyettesének. Egy napon fegyveres őrizettel egy kis cso­port katonát hoztak. A hivatalos iratból megtud­tam, hogy a 28. cseh ezred katonái voltak, akik azzal érveltek, hogy az oroszok is szlávok, ők pedig nem hajlandók szláv testvéreik ellen har­colni. A hadbíróság borzalmasan drasztikus íté­letet hozott: megtizedelte őket, a megmaradott tiszteket pedig közlegényekké fokozták le. Sze­mélyi adataik felvétele során megtudtam, hogy az egyik idősebb katona, Jan Jelűnek eredetileg fő­hadnagy volt, a civil életben középiskolai tanár. Magam is elítéltem ugyan a csehek árulá­sát, de megsajnáltam a szomorú embert: beaján­lottam az őrnagynál a távirdász csoportba. így Jellineknek nem kellett gyakorlatozásra kivonul­nia. Vacsora után bizalmas beszélgetésre ül­tünk össze. — Mondd Joseph, — kérdezte egy alkalom­mal, te tudod, miért harcolsz? Persze, — feleltem indignáltan. A hazám­ért. A hazám, Magyarország azért ment háborúba, mert az aljas szerbek megölték trónörökösünket. — Mondd Joseph, — te tudod, hogy Ferenc Ferdinánd gyűlölte a magyarokat ? — Ez nem lehet igaz, — kiáltottam fel ha­ragosan. Magából a régi Ausztria elleni gyűlölet beszél. Három napi utazás után Lembergbe érkez­­tünk.Onnan egy helyi vonattal utaztunk tovább egy Cserkaszi nevű kis faluba. Ott kellett átes­nünk az ún. hadi vizsgálaton. — Ezek után azt sem hiszed eí, hogy Fe­renc Ferdinánd antiszemita volt ? — Nem, — feleltem meggyőződéssel. (Folytatjuk) Ismeije meg a magyar zsidóság vészkorszakának történetét! A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KULTURÁLIS KIADVÁNYAI MEGRENDELHETŐK a Világszövetség irodáiéban. 136 East 39th Street. Manhattan. Tel.: 683-5377 Évekig tartó, általános feltűnést keltett, sikeresen befejezett tárgyalás után felszabadult a kereskedelmi forgalom számára a HUNGARIAN-JEWISH STUDIES III. kötete, amely a magyaror­szági volt Zsidó Tanács tagjainak naplóját, tanúvallomásait, nyi­latkozatait tartalmazza, dr. Braham L. Randolph egyetemi tanár szerkesztésében. Ugyancsak kapható a HUNGARIAN-JEWISH STUDIES II. kötete, amely a magyar zsidóság történelmének, kulturális ered­ményeinek, valamint pusztulásának az egyes kultúrterületeken való ismertetését tartalmazzad kötetek ára példányonkint 10 dollár. Dr. Braham L. Randolph egyéb munkái: Eichmann and the Destruction of Hungarian Jewry 3 dollár Ugyanez magyar fordításban 3 dollár The Eichmann Case - a Source Book (az Eichmann-ügy angol nyelvű bibliográfiája) 8 dollár Elfogyott, de előjegyezhető: A magyarországi zsinagógák albuma, három nyelven (angolul, magyarul, héberül), 467 képpel 10.00 Ugyancsak előjegyzésként megrendelhető: HUNGARIAN-JEWISH STUDIES I. kötete 10.00 MAJOR ROBERT: 25 év ellenforradalmi sajtó 3.00 ZSOLDOS ANDOR: Szürke porszem 6.00 BÁN OSZKÁR: Zsidó versek 3.00 A MIOK évkönyvei, példányonkint 6.00 FOGSOROK, KORONÁK ÉS HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE EGY NAF ALATT!!! BktoAik tóinak mejWtekxérft dfop^uk Minden fqfta fog- ét idegketdés Fogadét dfatw telefoni megállapodás acerint ▼Mirnaptól péntekig BeatélQnk magyarul, jiddiaül ét orotcul OH. MOMENT ADUKN fogorvos aa»4 i4tm AviNoe MOONLYH MW «OM Italt ____ Tel: (212) 43*440001

Next

/
Thumbnails
Contents