Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)

1981-11-16 / 13. szám

1981 november 16. NEVVYORKI FIGYELŐ 7 DR. FÁBIÁN SÁNDOR; VÉDŐ VOLTAM A MUNKÁSBÍRÓSÁG ELSŐ TÁRGYALÁSÁN SEHOL EDDIG MEG NEM ÍRT ESEMÉNY A RÁKOSI-KORSZAKBÓL PÁLYÁM LEGIZGALMASABB BŰNÜGYE EGY PESTI ÜGYVÉD EMLÉKEI KARCOLAT RIESZ ISTVÁNRÓL Amikor a Munkásbíróság első tárgya­lásáról írok beszámolót, szorosan a korrajz­hoz tartozik, hogy bemutassam: ki volt, mi­lyen ember volt dr. Riesz István igazságügy­miniszter, a nevezetes rendelet szülőapja? Könnyen és pontosan teljesíthetem feladatomat, hiszen a Rákosi uralomnak ezt az egyik legjelentősebb egyéniségét ke­vesen ismerték jobban s közelebbről, mint én. Ugyanis évtizedeken át testvéri jóba­rátságban voltunk. Hogy úgy mondjam: EGYÜTT ÉLTŰK AZ ÉLETÜNKET. Előrebocsájtom, hogy kedves baráto­mat Pistának szólítottam. A karcolat hűsé­gét kívánja szolgálni, ha ebben a fejezetben nem teljes nevén vagy igazságügyminiszter­­nek titulálom, hanem az egykori emlékek felelevenítésekor, a hosszú évtizedeken át megszokott keresztnevén. . 1912-ben, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen ismerkedtünk meg. Mindketten a jogi szakra iratkoztunk be s rövid idő alatt kölcsönösen megkedveltük egymást. Egyidősek voltunk, származási gyökereink azonosak, érdeklődési körünk hasonló. Pista egészséges gondolkodású, jó­szándékú, készséges, intelligens egyéniség volt. ARANYKOR: NAPPALAINK Órákon át beszélgettünk sok minden­ről. Természetesen nem halálbüntetésről s nem akasztófáról. Egy ízben, amikor a hó­hér magasba húzta az edelényi rablógyil­kost, vitatkoztunk a halálbüntetés jogos­ságáról. Pista - vallási okokra hivatkozva - élesen ellenezte. Én viszont helyeselte, szükséges rossznak tartottam. Másik alkalommal akkor beszéltünk a témáról, amikor a büntetőtörvénykönyv 258. szakaszát magoltuk: AKI EMBERT ELŐRE MEGFON­TOLT SZÁNDÉKKAL MEGÖLÍ GYIL­KOSSÁGOT KÖVET EL ÉS HALÁLLAL BÜNTETENDŐ. Miről társalogtunk még ? Irodalom­ról, napi politikáról, történelemről. Ekkor jelent meg A NAP című újság első oldalán Lengyel Zoltán képviselő ve­zércikke, amelyben Polónyi Géza igazság­ügyminisztert azzal vádolta, hogy miniszté­riumában a bordélyház megnyitását baksi­­sért árúsították. A közlemény óriási feltű­nést keltett. Mi Lengyel Zoltán kiállását bá­tornak minősítettük. Pista erősen bírálta a tényt s hangsúlyozta, hogy a miniszteri szék szent. Még a gyanú árnyéka sem érint­heti. ******★*★*★★*★★*★★*★*★** Kedvesebb témáink közé tartozott a renaissance korának megvitatása, Michelan­gelo, Leonardo da Vinci... Istenem, beh szép volt, beh jó volt ! Az egyetemen ugyanazokhoz a pro­fesszorokhoz iratkoztunk: Timon Ákos, Szentmiklósy Márton, Goldschmied Béni. Szivmelegítő visszaidézni egykori tanáraink nevét. Az egyetemi évek alatt minden szok­ványosán folydogált, mint a Maros vize... Mint érdekességet megemlítem, az EGYETEMI ÚJSÁG közölte, hogy római jogból hárman értek el KITŰNŐ osztály­zatot: JÓZSEF FERENC FŐHERCEG, Ml- KITA MIKLÓS S RIESZ ISTVÁN. Ez óriási dicsőséget jelentett. Pista magasan hordta fejét. A három személyt úgy emlegették az egyetem falain belül, mint ahogy a történelem feljegyezte Leo­­nidas-nak, a thermophilei hősnek nevét. A főherceg reggel nyolc órakor Kra­­tochvill őrnagy kíséretében lépett be a tan­terembe. Az első pad szélén két helyet tar­tottak fenn részükre. Pistával megegyeztem abban, hogy nem cserélnénk a pórázon vezetett fensé­ges úrral. Mi szabadok voltunk, minta ma­dár... Rendszerint minden nap a Teréz kör­úti Gambrinus vendéglőben ebédeltünk, ahol az egyetemi hallgatók kedvezménye­sen 27 koronáért kaptak 30 ebédjegyet (lyukasztást egy kemény kártyalapon). Fantasztikus esemény tett boldoggá min­ket: Pista száz korona ösztöndíjat nyert ! Azonnal elmentünk az egyetemmel szemben levő Politzer Zsigmond és Fia könyvkereskedésbe. Pista megvette az élő magyar jog bőrkötéses gyűjteményes köte­teit. Akkor nem álmodtuk, hogy a messzi jövőben az ő alkotása is bekerül a gyűjte­mény listájába. A GALILEI KÖR Estefelé a Jászi Oszkár védnöksége alatt álló Galilei körben találkoztunk. Je­lentős alakulat. A baloldali érzésű egyetemi hallgatók ebben a népszerű egyesületben tömörültek. Itt szívtuk magunkba a legérdekesebb és legtanulságosabb előadásokat. A Galilei körben meg a szomszédos termekben el­helyezkedett Társadalomtudományi Társa­ságban a legkiválóbb személyiségek tartot­tak előadásokat. A főtémák: Ferenc Ferdi­­nánd és felesége meggyilkolása után égető­en aktuális NEMZETISÉGI KÉRDÉ £Mal­­thus túlszaporodási tantételével kapcsola­tos TÖBBTERMELÉS, a DARWINIZMUS, FAJVÉDELEM, stb. ★★★★★★★■fr*************** I' A Galilei Kör remekül szerkesztett folyóiratait, a havonkint kiadott HUSZA­DIK SZÁZAD-ot s a hetenkint megjelent SZABADGONDOLAT-ot tudásszomjjal, áhítattal úgy olvastuk, mint az imádságot. Szinte éreztük, mint szélesedik látókörünk. Többet tanultunk a Galilei Körben, mint az Egyetemen. Mindketten második otthonunknak tekintettük a Kört. Ezekben az időkben a Kör tagjai kö­zé tartozott Rákosi Mátyás is. A véletlen úgy hozta, hogy sem Pista, sem én nem ke­rültünk vele közelebbi összeköttetésbe. Megtiszteltetésnek tartottuk, hogy a már beérkezett Pólányi Károly, Rubin László, Csécsy Imre, Geleji Dezső befogadtak társa­ságukba. Évek múltán a két utóbb neve­zettet Zsolt Béla radikális párti listáján képviselővé választották. Mindkettőnket nagyon kedvelt a jogi szakosztály vezetője, Dukesz Artur. Talán azért, mert bármikor, amikor szükség volt valamelyik szakszerve­zet szombat esti programjában előadóra, mi azonnal jelentkeztünk. Egyébként ez a Du­kesz Artur az egyetlen, akinek a Szovjet­unióban szobrot emeltek. A Galilei Kör elismert tekintélyét jel­lemzi, hogy a politikai életben vezetésre törő Károlyi Mihály is többször tartott elő­adást. Egy alkalommal, amikor a Kör a régi képviselőházban rendezett díszünnepséget, Ady Endre felkelt a Hűvösvölgyi Szanatóri­umban betegágyából s személyesen olvasta fel az erre az alkalomra írt költeményét. Ady életrajzírói közül senki sem je­gyezte fel, hogy a nehezen mozgó költőt utolsó szerelme, Ripper Borbála kísérte az emelvényre. Mint a dübörgő, száguldó mozdony zakatolása, most is fülembe cseng a bárso­nyos bariton hang, a szózat világraszóló, forradalmi refrénje: VAGY BOLONDOK VAGYUNK EGY SZÁLIG, VAGY EZ A Ml HITÜNK VALÓSÁGGÁ VÁLIK. Ripper Borbála...Elfújta a szél... Az én fejem őrzi csak emlékét. Diáklány. Ti­zennyolc éves. Gyermeteg az alakja. Nem felejtem, hogy egyik este a Kör­ben a társalgó szoba sarkába vont s bizal­masan a fülembe súgta: — Ady Endre tegnap éjjel megcsó­kolt... — Sírt, patakzottak a könnyei. Vállam­­ra dőlve zokogott. Csodák csodája: most is hallom Ady bánatos, búgó hangját, látom Borbála gri­­berlis arcocskáját. S nem felejtem el Pistát, legjobb barátomat. Hála a Mindenhatónak a kegyért, hogy megajándékozott a nem halványuló memória meg a szivárvány valamennyi tün­döklő színében pompázó varázslatos krőzu­si kincsével. CSAK EGY KISLÁNY VAN A VILÁGON Fiatalok voltunk. Szorgalmasan ta­nultunk, szívesen szórakoztunk. Vidám jo­gászkollégáinkkal együtt dúdoltuk: LÁTTA-E MÁR BUDAPESTET ÉJJEL ? HOGYHA NEM, ÚGY NÉZZEN KÉREM SZÉJJEL. Pistával alaposan „szétnéztem.í*­­Rendszerint csatlakozott hozzánk Pista gyerekkori barátja, Szarnék Marcel, akivel évek múltán a Népszínház utcában társas viszonyban ügyvédi irodát nyitott. Közismert, hogy Budapest a kávéhá­zak, mulatóhelyek városa. Felfedező utun­kon nem kellett sokáig kutatnunk. A kör­úton meg az Andrássy úton egymás mellett sorakoztak a szebbnél-szebb szórakozóhe­lyek. Hadd említsem csak kedvenceinket: Első hely illeti az impozáns NEW YORK kávéházat. Azt pletykálták, hogy amikor felépült, a bejárati ajtó kulcsát a Dunába dobták. Tény, hogy éjjel-nappal nyitva tartották. Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Ambrus Zoltán második otthonuk­ként szerették. Mi szerényen meghúzód­tunk a hírességek árnyékában. Néha ott vacsoráztunk, néha éjfélkor tértünk be forró bablevesre. (Folytatása 16. oldalon) RESTAURANT 439 East 75th Street New York City (York és First \ venue között) Rezervéláa: (212) 734-4193

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents