Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)
1981-02-26 / 2. szám
1981 február 26. NEWYORKI FIGYELŐ 3 S KOÓSA ANTAL: BÁN OSZKÁRRÓL, A MAGYAR BETŰ SZERELMESÉRŐL Sajtószemle BRAHAM PROFESSZOR FŐMÚVÉRŐL Bán Oszkár írói hagyatékát rendezgetem. Régi cikkek, töredező újságkivágások, megfakult levelek százai, ötven év irodalmi munkája. Szeretettel simítok ki egyegy meggyűrt levélmásolatot. Sokszor ajkamra tolul a szó, ki is mondom, mert beszélgetek Vele. A konyha linóleumán irathalmazok. Turkálok a múltban és néha látásomat megzavarja a könny. Ki volt Bán Oszkár? A magyar betű szerelmese, s a zsidó sors énekese. Kötetei is itt vannak az asztalon: A hajsza végén. Zsidó versek. Húgát, bátyját, kiirtott írótársait, fajtáját elsirató sorok. Zúgolódó, számonkérő, hívő-hitetlen Kaddis minden verse. A költő jajkiáltása, tanúságtétele. A huszas évek elején hagyta ott hazáját. Belátta, hgy ott nem terem már számára a nyugodt életlehetőség. Mint afféle tollforgató a clevelandi magyar sajtónál próbálkozott. Irt és olvasott. A kitámolygó tízezrek munkásköltőit akkor ismerte meg. Abet Ádám, Olekszó, Mór Péter mellett megismerkedett az amerikai magyar költőkkel is: Kemény Györggyel, Tarnóczy Árpáddal, Pólya Lászlóval, Szécskay Györggyel, Kemény Lászlóval, Mészáros Zoltánnal, Tehel Lászlóval, Rudnyánszkyval és sorolhatnám a végtelenségig. A sors kedvezett neki. Üzletet alapított drága élettársával, Lonci asszonnyal, de a régi írásszerelem akkor már eljegyezte egész életére. Amikor én megismertem, egy irodalmi antológián dolgozott. Levélben keresett meg. A levélváltásból látogatások, majd egy életreszóló, mély emberi barátság fejlődött. Lehet, hogy megtiltaná, hogy igaz emberségéről beszéljek, hiszen nem tartozott a magukat ajnározók táborába. Mégis úgy érzem, bűn lenne csak úgy tudomásul venni, hogy nincs már. Éppen ezért beszélnem kell róla. Évtizedekkel ezelőtt elhatározta, hogy felkeresi dr. Pólya László neves költőnk sírját a clevelandi temetőben. A temető igazgatóság jelentette, hosszú keresgélés után, hogy a költőnek sírját kis kőrevésett szám jelzi hosszú évek óta. Bán Oszkár lármázta fel a magyarság lelki ismeretét! Egy hónap sem telt rá, sírkőavatás volt. Egy becsületes magyar kőfaragó ingyen készítette el a síremléket, amit Nt. Csutoros ref. esperes áldott meg. Az öregúr pedig Pólya verseket olvasott fel a sírnál. A kövön a költő egy versének két sora áll, amit a hálás gyűjtő és költőtárs: Bán választott ki a közöny és feledés legyőzésére. Hogy hány nyomorgó magyar költőt segélyezett anyagiakban is? — erről is oldalakat tudnék mesélni. Egy másik örökbecsű cselekedete volt, az azóta híressé vált Petőfi-Emich kiadói szerződés hazamentése. Testi-lelki jóbarátja, Kiss József költőnk amerikai kiadója a magyar-zsidó Milton Smith, eredeti nevén Kupferschmidt szabómester saját szemfödőjéül szánta a levelet. Bán magyar érzéstől indíttatva, rávette barátját a Petőfi ereklye közkinccsé bocsájtására. Ma a budapesti Petőfi-múzeum féltveőrzött tulajdona. Oszkárnak két megvalósíthatatlan álma volt. Többszáz oldalas gyűjtését akarta Magyarországon kiadatni az amerikaimagyar költőkről. Tudtam, hogy terve az akkori körülmények között megvalósíthatatlan. Közöltem is vele. Válaszként előbb gúnyos elutasítást kapott, később Keresztúry Dezső révén a Tudományos Akadémia irattárába került A gyűjtés két példánya tulajdonomat képezi ma is. Másik megvalósíthatatlan célja: szülőhelyének, dunántúli Pincehely zsidósága életét és tragédiáját szerette volna megírni. Hiába nyomozott Magyarországon és Izraelben adatok után tetemes anyagi áldozatok árán, annak feldolgozásába beleszólt a sors! Az utolsó évtizedben egyéb betegsége mellett időnkint megújuló letargia tette munkaképtelenné. Bán Oszkárt mély barátság fűzte Nt. Vasváry Ödön amerikai magyarságkutatóhoz, Ignotus Pálhoz, Tehel Lászlóhoz, a jeles költőhöz, akikkel folytatott kéziratos levelezése szintén a gyűjtemény rendkívüliségét jelenti. Élénk levelezésben állt cionistákkal, zsidó írókkal, szerkesztőkkel. Ezeket a leveleket egy vészkorszakot átélt nő kéziratos beszámolójával, valamint egy izraeli ifjú hazafi levelezésével Izrael állam születése idejéből külön kötegeltem. Mindkettő magyar nyelven íródott. Ezeket a rendezés után egy amerikai dokumentumgyűjtő csoportnak szándékozom eljuttatni, vagy félszáz zsidó vonatkozású könyvvel együtt. Könyvtárában, amelynek, végakarata szerint s ugyanakkor özvegye jóvoltából tulajdonosa lettem, a sok dedikált példány közt három Fenyő László verseskötet is szerepel. A költő ezeket a köteteket barátjának: Oszkárnak dedikálta, aztán Clevelandba küldte még a 30-as évek elején. A kötetek sohasem kerültek el a címzetthez. Oszkár kutatómunkája közben véletlenül akadt rájuk egy clevelandi városi könyvtárban. Értékfeláron vásárolja meg azokat. Fenyő a mellőzés ellenére „Budapest költője“' megtisztelő címet viselte a Horthyrezsim alatt. 44-ben gyilkolták meg. Lakhelyét ma emléktábla jelzi. Az elmondottak csupán szilánkok Oszkár életéből, minkájáról, céljairól. A költőt őszinte barátság fűzte a Figyelő szerkesztőjéhez. Talán ez indított erre a beszámolóra, továbbá arra az elhatározásra, hogy két verseskötetének megmaradt példányait özvegye jóváhagyásával, közvetlenül a szerkesztőségnek küldessem. Célom volt ezzel, hogy szeretett Barátom könyvei az azokat megbecsülő jnagyar zsidók kezébe kerüljenek. Örömmel venném, ha iratai és zsidó vonatkozású könyvei elhelyezésére tanácsot vagy ajánlatot kapnék. A múltat megváltoztatni, sajnos, nem tudjuk. Kötelességünk azonban vállvetve azon dolgozni, hogy a vészkorszak torz, embertelen s végtelenségig gonosz szelleme végkép megsemmisüljön, kipusztuljon erről a földről. A magyar-zsidó Bán Oszkár fényes tanújelét adta zsidó és magyar kettősségével ennek az együttműködésnek. Ő már eltávozott, folytassuk a munkáját mi, a megmaradottak. Példája kötelez erre. THE POLITICS OF GENOCIDE Azt szokták mondani, hogy Auschwitz után nem lehet többé új költeményeket írni. Ha ez így is lenne, mégis könyvtárakat írtak a „század" vagy talán „minden idők legnagyobb bűnéről": a vészkorszakról. A jelenleg távozófélben levő nemzedék kötelessége, hogy megmondja az igazságot, megkísérelje kikutatni,hogyan történhetett mindez. Ezzel nemcsak az áldozatoknak, de minden jövő nemzedéknek tartozunk. Igaz, hogy újabb fényderítések nem tehetik az érthetetlent jobban megérthetővé, de legalább is szolgálhatják azt az eszmét, hogy a történteket jobban megérthetővé teszik/. Ezt a feladatot a kétkötetes életmű szerzője különleges képességgel valósítja meg. Azon a területen született, fiatalon keresztülment az üldözteté Snegpróbáltatásain, a környezet valamennyi, különböző nyelvében otthonos, szakképzettségét tekintve társadalomtudós. Ekként Braham volt valóban a legalkalmasabb személy, aki annak tanulmányozására szentelhette magát, hogy a tömeggyilkosságnak ezen különös része hogyan történt. A magyar zsidóság sorsát kiemelve, — amely „csak" része volt a millióknak, akik elpusztultak (800 ezren voltak), a feladatot kezelhetőbbé tette. A sors megrendítő iróniája, hogy a magyar zsidók — a német, valamint osztrák zsidósággal együtt, Európa legmesszebbmenően asszimilált zsidósága — az áldozatok utolsó nagy csoportját képezte, akiknek csupán néhány hónappal a felszabadulás előtt kellett elpusztulnak. (John H. Herz, a CUNY érdemes professzorának sajtóközleménye dr. Braham nagy művéről.) A szerző nemcsak a megsemmisítés történetével foglalkozik — ezt pedig a legaprólékosabb részletekbe menően, a gettóba zárástól a deportáláson és halálmarsoket és ellen-összeeskűvéseket, a budapesti „kívülálló" csoportok magatartását és reamelyek az akciót környezték. Braham hihetetlen mennyiségű anyagot rostált meg, itt, Amerikában éppenúgy, mint Európában és Izraelben (számosat rendkívüli nehézségek között), hogy a német és magyar politika ellenáramlatait, az összeesküvéseket és ellen-összeeskűvéseket, a budapesti kormányváltozásokat, az elnyomók s az áldozatok magatartásának hű képét, az ún. „kívülálló'' csoportok magatartását és reakcióját, mint amilyenek a Vatikán, a szövetségesek, a semlegesek voltak, végül annak leírását, mi történt a túlélőkkel, az újjáépítés és jóvátétel útját, vagy ezek elmaradását, valamint a bűntettesek felelősségrevonásának, megbüntetésének és menekülésének történetét is taglalja. Valóban, könyvtárakat írtak s írnak a vészkorszakról. Nem ismerek azonban olyan művet, amely többel járult volna hozzá az anyaghoz, mint Brahamé. Összefoglaló, egyben részletekbe menő, izgalmas történetként megírva, egyben kimerítő tudományos felkészültséggel. Egyformán szól a laikushoz és a specialistához, a történészhez és a gyakorlati emberhez. Nagy eredmény e könyv, amelyért nagy hálával tar tozi nk a szerzőnek. ZSIDÓ ÚJSÁGÍRÓ DELEGÁCIÓ UTAZÁSA MAGYARORSZÁGRA Február 9.-én újságírókból álló delegáció utazott Magyarországra, ahol február 15.-ig időznek. A delegáció 19 személyből áll, az USA különböző államaiból. Zsidó lapok, folyóiratok szerkesztői, munkatársai vesznek részt a delegációban. Magyarországi programmjukban szerepel a MIOK elnökségének beszámolója a magyar zsidóság helyzetéről, szervezetéről, intézményeiről, intézmények meglátogatása, szegedi látogatás, szociális otthonok megtekinté ^ találkozás dr. Scheiber Sándorral, az Új Élet szerkesztőivel, dr. Borsa Mihállyal, a szociális munka megismerése végett. A MIOK elnöksége vacsorát ad a küldöttség tiszteletére, amely színházi előadás megtekintését is tervezi: A CHICAGO című ismert zenés színdarabot nézik meg az Operettszínházban. Az újságíró küldöttség visszatérése után beszámol a látottakról, ami elé érdeklődéssel tekintünk. BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE BNAI ZION 51. csoportja szeretettel meghívja tagjait és barátaikat az 1981 március 1.-én, vasárnap d.u. 2-6 óra között tartandó ZENÉS-TÁNCOS DÉLUTÁNRA. \z Amerika-Izrael Barátság Házának (136 East 39th Street, Manhattan) nagy auditóriumában. Belépődíj 7 dollár(adóból levonható) Kávé, sütemény bentfoglaltatik. Közreműködik a népszerű Budapesttrió ______, KASSA ÉS KÖRNYÉKE Bnai Zion 59. csoportja szeretettel látja tagjait és barátait az 1981 március 15.-én, vasárnap d.u. 1 órai kezdettel a Barátság Házának nagy auditóriumában tartandó PURIM ÜNNEPÉLYRE. Meleg luncheon, pezsgő, zene, külön terem kártyajáték céljaira. Belépődíj: 18 dollár (adóból levonható). DR. SEIFERT GÉZÁNÉ KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Seifert Gézánénak, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete főtitkárának, az állam és az izraelita felekezet közötti jóviszony munkálásában kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül, születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke adta át. Jelen volt Héber Imre, a MIOK elnöke. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA A VÉSZKORSZAK TANULMÁNYOZÁSÁRA SZOLGÁLÓ INTÉZET HÍREI A Dr. Braham L. Randolph professzor vezetése alatt álló Jack P. Eisner-intézet a City University - Graduate Center keretében, az 1981 évben isnét tanfolyamokat rendez. Az előadások szabadon látogathatók és díjmentesek. March 4 Jewish Reaction to Persecution Through the Ages Professor Jane Gerber, The Graduate School and University Center March 11 Ihe Holocaust in Norway Professor Samuel Abrahamsen, Brooklyn College March 18 Knowing and Not Knowing A Field Study of Nazi Genocide in a Rural Bavarian Community Professor Elmer Luchterhand, Brooklyn College March 25 The Axis Partner Ihat Saved Jews- Japan and the Holocaust Professor David Kranzler, Queensborough Community College
