Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)
1981-08-27 / 10. szám
1981 augusztus 27. NEWYORKI FIGYELŐ 11 DR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL KÉT VESZEKEDŐ KÖZÜL A HARMADIK... A háborús évek alatt az arab házakba is bekopogott a jólét. A hatalmas közelkeleti angol had ser eg jó vevő volt minden élelmiszerre s egyáltalán minden árucikkre, mit az erecjiszraéli hinterland termelni tudott. Akiknek politikai ambícióik voltak s türelmetlenül várták az önálló paleztinai arab állam megteremtését, azok vigyázó szemüket Egyiptomra és Szíriára vetették. Ugyanis Rommel afrikai seregétől és a sziriai náci-barát Vichy rezsimtől várták az angolok kikeigetését a közelkeletről és ezzel a maguk önállóságának megteremtését. Egy ősi héber közmondás aerint jó a jámboroknak, mert munkájukat mások végzik el helyettük.Nos, az arabok is úgy képzelték, hogy az országnak a zsidóktól való megtisztítását majd mások végzik el. Az angolok azzal, hogy nem engednek további bevándorlást s aztán a németed akik a zsidók tényleges likvidálását fogják irányítani Perse arab segédlettel, mert a vagyont ők akarták örökölni A zsákmány pszichózis olyan méreteket öltött, hogy Jaffó arabjai összevesztek azon, hogy ki melyik telavivi üzletet fogja kifosztani, melyik házat örökölni s melyik zsidó nőt megerőszakolni Ám a kiszámíthatatlan sors másként rendelkezett. Rommelt kiverték Afrikából, a náci-barát elemeket Szíriából sa Közelkeleten továbbra is az angolok maradtak az urak. A palest inai arabok ún. sabadságharca 1936-tól 1939-ig elméletileg az angolok ellen irányult, de valójában a zsidók közül került ki a legtöbb áldozat. A lázadást végül leverte az angol katonaság, de valójában a tűz már 1939 tavasán kialvóban volt. Mert az arab lázadás bukásában is győztes maradt. Az angolok biztosították győzelmét azzal, hogy a kormány által kiadott Fehér Könyv mindenben az arabok céljait solgálta. Ezek nem akartak önállóságot s harcuknak nem volt anti-imperialista jellege. Egyet akartak: a cionizmus likvidálását. A Fehér Könyv, mely betiltotta a bevándorlást, a zsidó földvásárlást s ugyanakkor önállóságot ígért a lakosságnak (melynek csak egyharmada volt zsidó) - mindenben kielégítette az arabokat. A lázadás elérte politikai célját s így az araboknak nem volt többé miért harcolniok. Ekkor újabb sövetségest nyertek az arabok, méghozzá olyat, amilyenre legmerészebb álmukban sem gondoltak: — a zsidókat. Ugyanis 1940-ben megkezdődött Jair Stern csoportjának földalatti küzdelme az angolok ellen. Négy évvel később csatlakozott hozzájuk Begin sokkal erősebb szervezete, az Ecel, míg 1945 őszén sorompóba állt a Hagana is, azaz az egész erec-jiszraéli lakosság s mögötte a Cionista Világszervezet. A két veszekedő közül a harmadik örül - elve alapján az arabok újra az egekben érezték magukat: Az angolok elintézik a cionistákat, ők maguk meggyengülnek a küzdelemben s akkor érett gyümölcsként hull a Palesztinái állam az arabok ölébe. Minek beavatkozni az angol-zsidó háborúba, mikor sokkal kellemesebb a páholyból, biztonságból nézni a küzdelmet. Angol rendőr robban fel, zsidó harcost ér a golyó — az arabok ügyét segíti elő minden áldozat! A helyi araboknak a zsidókhoz való viszonya nem nélkülözte a kuriózumot és az érdekes határozatokat. S itt nem a Haganáról akarunk zólni melynek számos arab ügynök dolgozott megfelelő juttatásért. Mert ne felejtsük, hogy a modern nacionalista eszme még nem ette be magát akkoron az egész arab lakosság tudatába. A harcoló földalatti mozgalmak közül a Sternisták eszeveszettnek tűnő vakmerősége, önfeláldozása, könyörtelen és következetes antiimperialista elvei gyújtották fel elsősorban az arabság fantáziáját. Juszuf Abu Gosh, egy Jeruzsálem melletti falu fizatal földbirtokosa pár tucat hívével csatlakozott a Stern istákhoz. Mikor az angolok rajtaütöttek a mozgalom titkos rádió leadóján s elfogták a bemondónőt, Geula Kohént — ma ismert írónő és a Kneszet tevékeny tagja — Juszuf és társai szabadították ki Geulát a béth-lechemi női börtönből. Abu Gosh emberei értékes híranyagot gyűjtöttek a szervezetnek, menedéket nyújtottak sebesülteknek és körözött harcosoknak. Maga Juszuf bizonyos volt abban, hogy az angolok kiűzése után békés együttesben fog élni Erec Jiszraélben a felszabadult zsidó és arab. Csalódott reményeiről sokat tudna beszélni e sorozat szerkesztője, aki fél évet ült Juszuffal együtt az akkói várbörtönben. Ezzel az epizóddal ellentétben egy tragikus eset játszódott le a földalatti mozgalom és az arabok között. Raanán, 1947 nyarán. A falu szélén, egy kis narancsliget mögötti házban tucatnyi 15-16 éves gimanzista fiú és lány végzett fegyveres kurzust egy stern ista oktató vezetése alatt. Hirtelen egy rendőrosztag vette körül a narancsot és se szó, se beszéd heves golyózáport zúdítottak a házra. A gyerekek viszonozták a tüzet, de revolvereik tehetetlenek voltak a puskákkal szemben. Mikor az angolok megrohamozták a házat, öt halottat és hat sebesült gyereket találtak. A halottak között volt három kislány és az oktató is. Nyilvánvaló, hogy árulás történt. Valaki kifürkészte a helyet és a helyzetet s tudatta az angolokkal. A sternisták kémelhárítója és arab önkéntesei pár nap múlva már tudták, hogy a szomszédos faluból a gazdag Subáki család az, amely együttműködik az arabokkal. A bűnösöket meg kellett büntetni,de úgy, hogy ne legyen vallási, faji, vagy nemzeti jellege a megtorlásnak. Két héttel a merénylet után egy szakasznyi zsidó harcos érkezett a faluba. A lakosokat felsorakoztatták a főtéren s szemük előtt lelőtték a Subáki család öt áruló tagját. Egyébként számos angol rendőr is életével fizetett a gyerekek meggyilkolásáért. Szemet szemért. Hogy tudja meg minden arab, angol s minden gyűlölőnk,hogy megtanultuk az auschwitzi leckét. Zsidó vére nem folyik többé megtorlatlanul. Az arab falukban röpíratokon ismertették az eseményeket: - Hét éve harcolunk az angolok ellen, soha ezalatt nem volt veletek vitánk. Nem arabokat, hanem árulókat lőttünk le Raananán — állt a röpíratban. A vérbosszú szellemében nevelődött arabság megértette és megértéssel fogadta a magyarázatot. NEW YORK KÖZPONTJÁBAN, a világ üzleti életének centrumában, a Broadway közepén van az Abbey- Victo ria Hotel 7th AVE. at 51st STREET — Telefon: Cl 6-9400 — A MAGYAROK KÖZPONTI TALÁLKOZÓHELYE! Püski — Corvin Hungarian Books and Records 1590 2. Ave., New York. N.Y. 10028 (82. és 83. Street között» Tel: 212-879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez, hangszalag. IKKA-befizetés. Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben. Postán is szállítunk — kérjen katalógust. FOOT SPECIALIST Dr. Alan R. Teitelbaum Corns, callus, bunion, ingrown nails. Medicare and most insurance plans. [Tyúkszem, bőrkeményedés, bütyök, benőtt körmök. Elfogad Mcdicarc-t és egészségügyi biztosítást. 1540 York Ave. (81-ik utcánál) New York, JV.Y. Telefon: 744-9484 MOSfcS i_ep OUT Of E6-YPT. &ÖT OöR. OTHEK. travel ARRAN&efaeNTs A*-e HAnOuED B.Y g$,'á IStóí \ 81-08 &A0ADU/*Y V ELMHVRVT. N* 11513/ l Egyéni, csoportos utazások a világ minden.részébe.Char-/*' terek Európába, Izraelbe. APEX-,csoportos utak a leg-| olcsóbb árakon. Teljes megelégedését biztosítjuk 1 A világ összes repülő és hajóstársaságainak hivatalos irodája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, megbízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra a jegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN is kaphatók! TELEFONI 212 • 6SI-ZH44
