Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)
1980-01-25 / 1. szám
lf NEWYORKI FIGYELŐ 1980 január 25. ERDÖHÁZI HUGÓ : BÁLLÁ ERZSÉBET: HA SHYLOCKOT SOKAT EMLEGETIK NAPJAINKBAN... Az intellektuális antiszemitizmus újból óvatosan lépdel Európa és Amerika tájain. Ennek legmegbízhatóbb jele, hogy világszerte „értékelik" és „újraértékelik" Shakespeare halhatatlan Velencei Kalmárját. Olvassuk, hogy a kalmár „hasadtlelkű" személyiség. A közönyös kritika alapján nem más, mint karikatúra. A zsidó karikatúrája. Az ismert francia esztéta szerint az ember, akit okkal lehet gyűlölni... Emlékeznek olvasóim a bírósági jelenetre? Shylock kijelenti, hogy gyűlöli Antoniot, mint a patkányt, disznót vagy a macskát. Nem is indokolja tulajdonképpen. A középkor primitiv zsidógyűlöletében, Shakespeare korában mit lehetett várni a zsidó jellemzésével kapcsolatban? Az antiszemita irodalom hagyományaira épült a Velencei Kalmár ? Az Úitestamentum középkori értelmezésére... Itália akkor így képzelte el nemcsak Shylockot, hanem minden gettóé sminden rozzant városrész, vagy Róma előkelő kereskedő negyedének hitsorsosát. Vájjon a nagy Shakespeare, aki I. Erzsébet idején nem nagyon találkozhattott zsidóval színháza közönségében: olvasta-e Ser Giovanni Fiorentino: II Pecorone prózai témáit a 14. század végéről ? Itáliában 1558-ban publikálták. Az II Pecorone meséiben a zsidó, mint a Velencei Kalmárban: az ördög maga. A nyugati irodalomban nem találunk hasonló zsidógyűlöletet, a zsidó sátáni ábrázolását egészen a francia forradalomig. A darab első részében a Velencei Kalmár a humánum ornamentjében jelenik meg. Szinte az antiszemita ideálok elleni tanúskodásként hallatszik. Csak a darab későbbi részében, különösen a bírósági jelenetekben válik Shylock „ördögi" személyiséggé. Mégis, Shakespeare géniuszával ha csak részben is: Shylock iránt kifejezett roi konszern/ szinte egyedülvaló a középkori világban. (Nagyon keveset kaphattunk a kereeszténységtől nyílt állásfoglalásként a hitleri időkben. És ma ? ) Shakespeare korának veszedelmes epizódja volt Roderigo Lopeznek, Elizabeth orvosának rettenetes halála. Ugyan kikeresztelkedett, de az angol feudalizmus városaiban és tanyaházaiban csak a „zsidó doktor" maradt. Hamisított bizonyítékokkal vádolták, hogy a királynőt meg akarta mérgezni. 1593-ban akasztották fel, borzalmas kínzások befejezéseként. Azt is tudjuk, hogy Lopez kivégzése idején Britanniában a legnépszerűbb színdarab Christopher Marlow A máltai zsidó (The Jew of Malta) című lázító és antiszemitizmust sziszegő játéka volt. Barabbas, a kereskedő szadista ámokfutó. Európa fasiszta mozgalmainak intellektueljei újból előveszik a zsidógyűlölő Marlow Barabbasát. Veszedelmes propaganda. így tehát joggal állapíthatjuk meg, hogy Shakespeare Marlow Barabbásával szemben Shylock alakjával az európai és angol antiszemitizmus hagyományai ellen > lépett fel, akár szándékában volt, akár nem. A géniusz átlépi kora határait és a jövőnek szól. Hitler és göbbelsei nem nagyon ope- i ráltak a Velencei Kalmárral. Viszont a cári önkény antiszemitizmusa Barabbás alakjával lázított az orosz kisvárosok színpadain. A kérdés mindig visszatér: Shakespeare találkozott Londonban zsidókkal? A város határain kívül működő színházában? A Chancery Lane kocsmáiban dőzsölve? Portugália spanyol hódítása után 1580-ban számos Marrano, „áttért" zsidó talált menhelyet a Szigetországban. Ki tud róluk ? Professzor Elio Toaff, a római egyetem tanára szerint a Shakespeare-darabot (az élő, friss hús esetet) egy hasonló római vád befolyásolta, melyben V. Sixtus pápa mondott ítéletet 1587-ben. A Velencei Kalmárhoz hasonló ügyet megtalálhatjuk ma is Gregorio Letinek V. Sixtus-ról szóló életrajzában, aminek kelte 1698. Angliában a zsidó intellektuelek gondosan követik Shakespeare Velencei Kalmárjának modern visszhangját. Shylock újból vita tárgya. A shakespeare-i kor nem éppen bíztató jelkép Európa egyre inkább aggódások között élő zsidóságának. I. Elizabeth Angliájába „igazi" zsidó nem tehette be lábát és egészen Cromwellig tartotta tilalom. Barabbas pedig Shylock nyomdokain egyre inkább az európai fasiszták szájára kerül. Tudják, miről kell beszélni. Nem csodálkoznék, ha a beiruti terrorista tanyák könyvtárásában is lekerülnek a polcokról a Velencei Kalmár,a Barrabas, Roderigo Lopez, a királynőt „megmérgezni szándékozó áruló" történetei... Shakespeare Shylockja, aki a nagy angol színész. Lord Olivier alakításában szinte a humánum apoteozisaként jelenik meg talit-ban a történet végén (akár túlzott ez, akár idealisztikus) — azt példázza számomra, hogy a nagy alkotók és az emberi ideálokat eszményi alapon követő államférfiak, esztéták, drámaírók sosem sülyedhetnek a Cion Bölcsei Jegyzőkönyvének erkölcstelenségébe, a vérvád zsidó- és Izrael-gyűlölőinek sorába. Lehet ezt bíztató jelnek venni? Újból sötét szándékok árnyai borulnak Európában a zsidó világra. A Velencei Kalmár Shylockja ismét a bíróság előtt. Ma azonban nem Londonban, nem Rómában, a pápai ítélőszék előtt, hanem Jeruzsálemben dől el a zsidóság jövője. A judeai hegyek között inkább, mint a Máltai Zsidó ördögi lázításában... Nekem azt példázza Shakespeare géniusza, mely ha nem is teljes öntudattal, de i elpusztíthatatlan emberi szándékkal harcolt kora felfogása ellen, ha századokig el is i| vesztette a csatát... Izrael szövetségésének tekintheti-e Shakespeare-t? Döntsük el... Eliflsetek a NBWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $10 diját Q csekkben mellékelem Q kérem számlázni Név...................................... Cím ... ÖTEN ÖTEN VOLTAK r Hecht G. Tamás Chavérnak Kendője fekete, a haja hófehér Reszket mint ősszel a száraz falevél A templomban ül leghátul csendesen Mint egy kis árnyék, olyan halk, nesztelen Tétován suhan az őszi esteien Mint árnyék oly könnyű, oly bús, nesztelen, Bögréje csorba, az ablaka törött, Kályharostélyára pókháló költözött, Tűnődik hosszan a poros sarokban, Nem gyújt lámpát a téli alkonyaiban Kabátkája szakadt, nem tudja, viseli, Küszöbét a macska messze elkerüli Az üres kis szatyor a karján csupa folt, Öt gyermeket szült, öt gyermeke volt Nagyünnepekkor kis imaházba fut, Felejtsen az, aki felejteni tud. Töpörödött, hajlott, fehér, mint a holtak. Megszólítják, motyog: öten öten voltak S magasra emeli az öt ráncos kis ujját Ennyien, mutatja, a környéken már tudják Ennyien, mutatja s többet nem is beszél, Fakó szeme rebben, körülnéz, mintaki fél, Soha nem mond más és mindig gyorsan elfut, Bocsásson meg a gyilkosnak, aki tud! És szalad haza, mint aki még remél, Hogy talán mégis, mégis jön egy levél Egy levél, egy szó, egy árva üzenet S az ötből talán mégis maradt egyetlen egy. Nagyünnepekkor kis imaházba fut, Szeme fénytelen, kiapadt, égő kút, Reszketnek a gyertyák, feljajdul az ima Feje fölött kigyúl egy fényes glória. És újra elsuhan az őszi esteien. Vedd Uram magadhoz, vedd őt el, Istenem, Csak rójja az utcát és esztelenül fut, Bocsásson meg a gyilkosnak aki tud. És ki ember maradt akkor a szivével, Áldja meg az Isten mind a két kezével, De aki gyilkos volt, az fusson úgy mint ő S legyen a szive is jéghideg temető Sírás környékezze az életét, útját Ne lásson mást csak az öt kis ráncos ujját Mit magasra emelt mint a lázadó holtak, Míg halkan susogja: öten öten voltak Ennyien, mutatja s többet nem is beszél, Fakó szeme rebben, körülnéz, mint aki fél, Soha nem mond mást és mindig gyorsan t 'fut. Bocsásson meg a gyilkosnak aki tud ! Árnyék suhan át az őszi esteien Vedd Uram magadhoz, vedd őt el Istenem, A nehéz bánatát oldjad le, ejtse le, Vidd fel őt magadhoz a magas mennyekbe Glóriával lépjen a fényes kapun át Emelje magasra az öt kis ráncos ujját És sikoltsa boldogan az angyaloknak: Rossz álom volt minden, hiszen mind megvannak S eléje lépjen a fénybe öltözött Látomás, mosolygó öt gyermek, mind az öt S énekelve ömöljék közöttük palánk, íme itt van, megjött, a mi édesanyánk !
