Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)

1980-05-20 / 6. szám

7 NEWYORKI FIGYELŐ DR. FABIAN SÁNDOR: MOLNÁR FERENCRE EMLÉKEZEM EGY PESTI ÜGYVÉD EMLÉKEI (Befejező közlemény) Ezt a fejezetet anekdotával kezdem. Fedáktól hallottam: — Amikor megjelentünk az anya­könyvvezető előtt, hogy törvényesítsük évtizedes intim barátságunkat, az egyik tanú megkérdezte Ferit: — Miért nem öltöztél frakkba erre az ünnepélyes alkalomra? — — Én csak a premierjeimre öltök frakkot, - válaszolta. ...Hát igen. — Előrebocsátom, hogy Fedák imádott mesélni, beszélni. Amikor kettesben ültünk, akkor is olyan lelkesen deklamált történeteket, mintha a nagykö­zönségnek tartana előadást. Egyik alkalommal megkérdeztem, mi tette szükségessé, hogy több, mint tízévi, a verebek által is csiripelt összetartozás után házasságot kötöttek? — Egyszerű a felelet, — mondta Fe­dák. Mi sem természetesebb ennél. Gyere­ket, gyerekeket akartunk. Mindketten mo­hó vágyakozással gyereket akartunk. Két gyermekről álmodoztunk. Egy fiúról és egy leányról. Már azt is elhatároztuk, hogy a fiú Feri apjának, a leányka meg az én édesanyámnak a nevét kapja tőlünk éle­tünk első ajándékaként. — Feri figyelme olyan messzire ter­jedt, kijelentette, hogy a mi fiúnk nem a genfi egyetemen fogja tanulmányait foly­tatni, mint ő, hanem azt akarja, hogy Ame­rikában járja az élet iskoláit. — — Estéken, éjszakákon át csak erről a két gyerekről tanakodtunk. Micsoda fe­nomenális két gyerek lesz! Ezt ismételget­tük a megszállottak erős hitével. Ilyen apá­tól és ilyen anyától...Ferit gyakran ragadta el a hév. A költőt idézte: — Csak sast nemzenek a sasok! — — Megőrjített minket a gondolat fensége. Egymást bíztattuk: Ez a két gye­rek lesz minden eddigi dicsőségünk, világ­sikerünk betetőzése. — — Ha itthon sétáltunk, ha külföldön jártuk az utcákat, mindúntalan megálltunk gyermekruha üzletek, baby-fényképészek kirakatai előtt. Kiválogattuk, aztán egy­másnak mutogattuk: melyikhez fog hason­lítani kettőnk fia, kettőnk lánya. — Égtünk a jövendő gyönyörűséges reménységétől. Elhatároztuk, mielőbb ösz­­sze kell házasodnunk... — MIÉRT VÁLTAK EL ? — És mi történt aztán? — kérdeztem Fedáktól. — A világ érthető csodálkozása köz­ben házasságot kötöttünk, — felelte. — És aztán? — folytatom az érdek­lődést. — Aztán vártam, amikor Feri villát vásárol Budán, hogy a gyerekeink — aho­gyan előre tervezgettük — friss, tiszta leve­gőn nőjjenek fel. Valami azonban mindig közbejött... — — Meg kell említenem, hogy ennek a titánnak nagyszerű tulajdonságai között gyarlóság is kiütközött. Ha például hideg felvágottat hozott vacsorára, mindig csak egy személynek elegendő adagot vásárolt. Rám nem gondolt. Semmi baj: Kicsinyes­ség. De...nem képzeltem, hogy amikor gyermekeink jövendője forog kockán, ak­kor is garasoskodik és megfeledkezik arról, amit határozottan vállalt. Húzta, halasz­totta a villa vételét. — Így aztán sose költöztünk közös lakásba. Én maradtam a Személynök utcai otthonomban, Feri pedig Fő utcai lakását tartotta meg. — — A gólyát nem invitáltuk. Én egyre húzódoztam a családalapítás startjától. -— Múltak a hetek, múltak a hónapok. Továbbra is késedelmeskedett a gyerekek útnak indítása. — — Azután hirtelen, váratlanul, fan­tasztikus úton-módon a mi csodáshangú, mesés évtizeden át boldogító Stradivarius hegedűnk húrja elpattant. — — Nem értem, — mondom halkan. Mit jelent az, hogy „elpattant a hegedű húrja"? — Fedák nem válaszol. Hallgat. Majd rövid szünet után megszólal: — Mélységes, sötét titok. Képtelen, hihetetlen rejtély. Soha, senkinek el nem mondom. — Sokszor és sokat faggattam utóbb, hogy árulja el a „sötét titkot". Eredmény. Újabb mosoly, újabb sejtelmes mosoly. KULISSZATITOK A válóperről már beszámoltam. A bírósági tárgyalások sem hozták közelebb a „sötét titok" megfejtését, nem világították meg: miért váltak el? Molnár Ferenc „néma levente" ma­radt. Az idézések ellenére egyetlen tárgya­láson sem jelent meg. ügyvédje, Polonyi Dezső minden egyes alkalommal megindo­kolta ügyfele távolmaradásának az okát. Első esetben orvosi bizonyítványt mutatott be, mely azt igazolta, hogy Mol­nárt hirtelen fellépett szívzavar akadályozta a megjelenésben. A következő tárgyaláson egy New Yorkból érkezett sürgönyt csatolt, mely­ben Molnár közli, hogy a Broadway egyik ügynökségével tárgyal AZ ÖRDÖG színre­­hozata Iáról. — Ez aztán már több a soknál, - replikázok. Legközelebb talán Tokióból vagy Honoluluból olvashatunk hasonló táviratot. Indítványozom, hogy a bíróság kötelezze a felperes jogi képviselőjét, je­lentse be, mikor érkezik vissza Molnár Budapestre? A bíróság ilyen értelemben határo­zott. Újabb tárgyalás. Már senkit sem le­pett meg, hogy Molnár Ferenc sehol sem látható. Polonyi unottan tologatja aktáit, amikor a tanácselnök magyarázatra szólítja. — Sajnálatos esemény jött közbe, — kezdi. A múlt héten ügyfelem táviratot kapott az OHIO WESLEYAN UNIVERSI­TY diákjaitól, melyben közük, hogy szín­­társulatuk előadja a LILIOM-ot és azt sze-45, illetve 55 éves bécsi magyar höl­gyek, angol, francia, cseh nyelvtudással,1-2 évi amerikai tartózkodásuk alatt, társalko­dónői, baby-sitter .szakácsnői vagy háztartá­si alkalmazotti munkát, órabér ellenében is, vállalnának - akár külön-külön, akár pedig együttesen. Hajlandók New Yorkon kívül is ilyen alkalmaztatást betölteni. Jelentkezés­re való felhívások az alábbi címre küldhe­tők: Susana Balatoni, 390 Morrison Avenue Highstown, N.J. -8520. retnék, hogy az illusztris szerző résztvenne az előkészületben. Ügyfelem képtelen volt megtagadni ezt a kérést és Amerikába uta­zott. MERÉSZ, KOCKÁZATOS SAKKLÉPÉS — Nem vérhatunk tovább, — repliká­­zok. A joggyakorlatban hasonló ügyben és hasonló esetben példa nélkül álló elhatáro­zásra jutottunk. Hivatkoztam a perrend­tartás egy beporosodott paragrafusára, amely az úgynevezett FELFEDEZŐ ES­KÜT kodifikálta. Erre a szakaszra hivatko­zással felajánlottam, hogy Molnár Ferenc álljon a bíróság elé és eskü alatt erősítse meg, hogy a períratában foglalt tényállítá­sok megfelelnek a valóságnak. Vállaljuk merész elhatározásunknak súlyos következ­ményeit. Tudjuk, hogy amennyiben Molnár a bíróság előtt megismétli és esküvel meg­erősíti az ügyfelünk ellen emelt vádakat: elveszítjük a válópert. — Kérem a bíróságot, — fejeztem be felszólalásomat - kötelezze a felperesi ügy­véd urat, hogy a kitűzendő tárgyalásra állít­sa elő ügyfelét. A bíróság ilyen értelemben döntött. ÚJABB, RENDKÍVÜLI MEGLEPETÉS Két-három hét múlva Polonyi tele­fonált irodánknak: — Molnár Ferenc visszaérkezett Ame­rikából. Közöltem vele a szokatlan és várat­lan eseményt, hogy ti felajánlottátok részé­re a felfedező eskü letételét. Megmagyaráz­tam neki a lényeget. Molnár Ferenc pilla­natnyi gondolkodás után kijelentette, hogy visszautasítja az ajánlatot és nem hajlandó megjelenni a bíróság előtt. — így állván a helyzet, — fejezte be — nem marad más hátra, mint hogy egyezke­dési tárgyalást kell kezdenünk. — így történt. Korábban már beszámol­tam arról, hogy felkerestem Molnárt a laká­sán és közöltem vele feltételeinket. Rövid leszek. Többszöri megbeszélés után végre egyezséget kötöttünk, mely szerint Molnár visszavonja Fedák ellen be­nyújtott keresetét és egyösszegben végleges tartásdíjat kell fizetnie. Nehezen bár, de végül is megegyez­tünk. Az ország jogásztársadalma: bírák és ügyvédek értetlenül álltak Molnár döntése előtt. Ezzel aztán az évszázad egyik legér­dekesebb, legizgalmasabb válópere végétért. A REJTÉLY MEGFEJTÉSE Pár hónappal később a parlament folyosóján összetalálkoztam Polonyi De­zsővel. Egy csendes sarokba invitált. Miután elhelyezkedtünk a kényelmes plüssfotel­­ben, Polonyi így kezdte: — Remélem, meg vagytok elégedve a válóper fantasztikus befejezésével? — Teljes mértékben, — feleltem. Polonyi így folytatta: — Mi igaz a városszerte terjesztett hírből, hogy Fedák az egyik belvárosi árú­házban a tulajdonos unokaöccsének a sze­mélyében felfedezte a korán elhúnyt hős­szerelmes Rudolf Valentino hasonmását Mindszenthy Tiborban. Úgy pletykálják, hogy II. Rudolf Valentinoval kettesben már elutaztak Hollywoodba. — Szóról-szóra igaz, — felelem. Én már a további fejleményeket is közölhe­tem. Fedák levélben értesített minket, hogy a próbafelvételek után a filmvállalat közölte, hogy Mindszenthy nem alkalmas Rudolf Valentino szerepkörének betölté­sére. Fedák azzal fejezte be sorait, hogy a Molnár Ferenctől kapott pénz rohamosan fogy és rövidesen visszatérek Budapestre. Felhasználtam a kínálkozó lehető­séget és a következő kérdést teszem fel Po­lonyi Dezsőnek: — Mi a magyarázata annak, hogy Molnár egyetlen tárgyaláson sem jelent meg és nem volt hajlandó a válóper sorsát javára eldöntő felfedező eskü letételére? — — Mindenki ezt kérdezi tőlem, — válaszol mosolyogva. — Egyesek úgy vélekednek, — foly­tatom — hogy Molnár félt Fedák csípős nyelvétől. Mások szerint nem akarta kiten­ni magát kínos kérdéseknek. Akadnak,akik arra gondolnak, hogy kímélni kívánta a tárgyalás izgalmaitól rosszalkodó szívét... — Egyik se. Egyik se, — vág közbe öblös baritonján Polonyi. A távolmaradás egyedüli indoka az volt, hogy nem kívánta nyilvánosság előtt vádaskodni a felesége el­len. Élesen hangsúlyozta, hogy elakadt volna a nyelve, nem jött volna szó az ajká­ra, ha hitvestársi mivoltában megsértette volna a feleségét. Talán egyedülállóan a válóperek rengetegében Molnár olyan cso­dálatos magatartást tanúsított, amilyet csak kivételes egyéniségek tesznek meg. A régi rómaiak az ilyen embert VIR INTE­GER: tetőtől-talpig férfi díszítő jelzővel illették. Ügyvédi praxisomban és mint a képviselőház összeférhetetlenségi bizott­ságának elnöke sokféle etikai problémát vizsgáltam meg. Ilyen tapasztalatok után meggyőződésem, hogy Molnár Ferenc min­taképe a férfiúi ideálnak. Meghatva hallgattam a perbeli ellen­fél magasztaló nyilatkozatát. Az évek, évtizedek eliramlanak. Az utódok emlékezni fognak Molnár halhatat­lan remekműveire, de elfelejtik a Molnár- Fedák válópert. Mi azonban — míg itt vagyunk —, az évforduló alkalmából emlékezve Molnár Ferencre, hódolattal idézzük Polonyi De­zső klasszikus ténymegállapítását: — MOLNÁR FERENC MINTAKÉPE A FÉRFIÚI IDEÁLNAK. -VÉGE 1980 május 20. Lapunk hasábjain szívesen helyt adunk közérdekű vagy érdekes írásoknak. Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. Minden cikkért írója felel. Mutatványszámot kívánatra küldünk! I IPARI ELEKTROTECHNIKA MAGYAR | HATÓSÁGI ENGEDÉLLYEL | működő elektrotechnikai és villanyserelő vállalat vállal jutányos díjszabás mellett minden szakmai munkát. NYOMDÁK. GYÁRAK SPECIALIS SZERELÉSE Kétje árajánlatunkat építkezés, ipari, lakás- és kereskedelmi munkálatok szakmába vágó < végzésére! i ARGON: ELECTRIC CORP J 207 Hudson Street. New York.N.Y.| TEL.:431-8010 j Tulajdonol: I MARKSTEIN F. ZOLTÁN ]

Next

/
Thumbnails
Contents