Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)

1980-05-20 / 6. szám

MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ - SZAKÍRÓ ÉS KÍSÉRLETEZŐ NEWYORKI FIGYELŐ 1980 május 20. 4 KAHJUf KÁLMÁN BOTATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A HALADÓ ALKOTÓMŰVÉSZETI OKTATÁS BAJNOKA Az első világháborút követő mintegy másfél évtizedet felölelő időszak Európája avantgardista művészeti világának hírneves, jellegzetes tanintézménye, a Bauhaus-iskola egyik jelentős úttörője, majd a barna pestis előszelének süvítése után külföldi bajnoka, végül amerikai apostola egy Budapestről el­indult, sokoldalú művész: Moholy-Nagy László volt. Mielőtt e patinásán hangzó nevet megtestesítő művész életét, életművét vá­zolnék, lássuk, mit is jelképezett valójában már több, mint fél évszázaddal ezelőtt, az akkori haladó Európa művészeti kozmoszá­ban a Bauhaus-fogalom ? Nem lesz érdektelen már elöljáróban elmondani, hogy a jeles oktató gárdához Moholy-Nagy László mellett egy másik jeles magyar-zsidó művész, Brauer Marcel Lajos is tartozott. A Bauhaus szimpatizán­sainak széles köre pedig olyan lángésszel is dicsekedhetett, mint Einstein Albert. Közben egyik alapító szerkesztője lett a JELENKOR című haladó folyóirat­nak és tanulmányokat ír több más szaklap­ba. 1920-ban már Berlinben, a Der Sturm Gallerie-ben állít ki saját képeiből, amelyek az új, Oroszországból kiindult absztrakt művészeti irányzat bélyegét viselik magu­kon. Moholy-Nagy már Magyarországon is úttörője volt ennek az irányzatnak. Moholy-Nagy 1922-ben Bécsben, Kassák Lajossal együtt BUCH NEUER KÜNSTLER címen antológiát jelentetett meg az új művészeti irányzat főbb mestere­iről és alkotásaikról. A Sors a legnagyobb közvetítő. Mo­­holy-Nagyot is a véletlen hozta össze 1923 elején Walter Gropius-szal, a már világhíres Bauhaus-művészeti iskola igazgatójával, akit lenyűgözött a magyar művész egyéni­sége és művészi lelkesedése. Meghívta Wei­­marba.A fém-műhelyek igazgatójává nevez- Iték ki. Szabad idejében festett, új anyagok­kal gyakorolta a szobrászatot, új fényké­pészeti módszerekkel kísérletezett, tervraj­zok és színházi dekorációk készítésével és korszerűbb nyomdatechnikai eljárások, formák létrehozásával foglalkozik. Ő szer­kesztette a híres BUCHHAUSBÖCHER- könyvsorozatot, amelyben persze saját alkotásai is helyet foglaltak.Eszméi, művé­szi ötletei újszerűsége, kikísérletezett új anyagainak praktikus volta, technikájának változatossága feltűnést keltett és elisme­résre talált. Ugyanígy fotomontázsai is. HITLER ELÖL - A KORDA FÍVÉREK KARJAIBA MIBEN REJLIK A BAUHAUS-IRÁNYZAT SIKERE ? A Bauhaus-tanintézet közvetlenül a császári Németország összeomlása után, 1919-ben létesült. Megalakulása a német architektúra egyik brilliáns titánja, Walter Gropius mérnök nevéhez fűződik. Később, szintén Hitler elől Amerikába menekülve, a Harvard-egyetem egyik illusztris tanára lett. A csakhamar nagy hírnévre szert tett Bauhaus tanintézet első hajléka nem vélet­lenül a német kultúra ősi fellegvárában, a Liszt Ferenc lakhelyeként is művészi zarán­dokhelyül szolgált Weimarban volt. Ké­sőbb, 1925-ben sikerrel járt néhány vaska­lapos akadémikus konzervatív politikusok által támogatott aknamunkája az egyre eredményesebb, újszerű, de a reakció ál­tal „túlradikálisi-nak minősített iskola A Bauhaus által világviszonylatban híressé lett Dessauban is 1928-ban győze­delmeskedett a reakció.Gropius beadta de­rekát,lemondott az intézet irányításáról, visszatért építészeti magánprakszisához, amely őt dúsgazdaggá tette. Az iskola, amely gyakorlatilag forradalmasította a szép- és alkotóművészeti oktatást, Berlinbe tette át székhelyét. A művészképzést még fokozottabb mértékben kombinálták a ma­gasabb színvonalú ipari képesítéssel. Amikor a már szenilis Hindenburg elnök 1933 januárjában Németország sorsát A ma már világszerte alkalmazott Bauhaus-irányzat nemcsak az építészet és az ipar, a szépművészet és az architektúra, a festőművészet, rajztechnika, szobrászat, a dekorativ művészet minden válfaja szim­fóniájának létrehozását célozza. A XX. század modern technikájának, a gépkorszak mechanikai kultúrájával való harmonikus egybefonódását. A praktikusnak a szem­nek tetszetőssel való frigyét - laikus kife-Moholy-Nagy László Bácsborsodon, zsidó szülők gyermekeként 1895 július 20.-án jött a világra, ügyvédnek készült a budapesti jogakadémián, de röviddel a vi­lágháború kitörése után besorozták és az orosz frontra irányították. 1917-ben súlyo­san megsebesült. Amikor már lábbadozott, az odesszai, később a szegedi hadikórház­ellen. Megvonták tőle az állami alapokat és kedvezményeket. Dessauban Mendelsohn Mózes, a 18. század nagy zsidó filozófusa — egyébként Mendelsohn Felix, a világhírű zeneköltő nagyapja - születési helyeként is ismert középnémetországi város vezetőitől remél­tek több megértést. A dessaui tanintézetben már az intézet épülettömbjei, a műhelyek, műter­mek, elméleti, oktatási tantermek, labora­tóriumok és egyéb helyiségek, mind szük­ség szerint széthúzható, mozgatható mű­anyag falakkal és a célnak megfelelő kor­szerű berendezésekkel — Gropius tervrajzai alapján épültek, az elméletnek a gyakor­lattal mind tökéletesebb harmóniája érde­kében. a félőrült Hitlerre kényszerült rábízni, a Bauhaus alól végleg kicsúszott a talaj Euró­pában. A haladó szellemű művészek, okta­tók, elsősorban az „alacsonyabbrendű faj" leszármazottai közül, akik idejében felis­merték a halálos veszedelmet — elmene­kültek. A legtöbben az újvilágot gazdagí­tották tehetségükkel, képességükkel, foly­ton újat kereső kezdeményező adottságuk legjavával. Ezek közé tartozott Moholy-Nagy László. jezéssel élve — a kereskedelmi, ipari, köz- és magánépítkezésben, gépiparban és beren­dezkedésben egyaránt. Itt, Amerikában, Chicagóban, 1937- ben bontott újra zászlót a Bauhaus-iskola, jórészt Moholy-Nagy László kezdeménye­zésére. Napjainkig óriási hatással van az új­világ építészeti és művészeti megvalósításai kereteire. ban festeni kezdett. Tájképeket és portré­kat alkotott. Ismert nevű orosz művészek, akikkel találkozott, erősen bátorították, de azért folytatta jogi tanulmányait is a ma­gyar fővárosban. 1918 őszén megszerezte a jogi doktorátust. Az ügyvédi pálya helyett azonban a művészettel jegyezte el magát. Nemcsak festett, de szobrászattal is kísér­letezett, éspedig új anyagokkal. Hitler és a nácizmus uralomrajutását megelőző légkör már 1928 végén a Bau­haus elhagyására kényszerítette. Előbb Ber­linben tengődik, technikai jellegű doku­mentációs filmeket készít. 1929-ben pár évig tartó európai turnéra indult. Magyar­­országra is ellátogatott. Rokonokkal, régi barátokkal, művészekkel találkozik, majd Svájc, Finnország, Norvégia, Francia-, Gö­rög- és Olaszország következik. 1934-ben Amsterdamban kóstolja meg a hontalanok életmódját. Több fővárosban kiállít. 1935- ben Londonban él. Itt a Korda-fivérek ka-Moholy-Nagy László vágyálmát azon­ban Amerika főbejárati kapujában a sza­badságot nemcsak jelképesen hirdető Miss Liberty égisze alatt való újjáéledés ké­pezte. Boldognak érezte magát, amikor 1937 kora őszén sikerült - átmeneti new­­yorki tartózkodás után - Amerika második legnagyobb és legjelentősebb metropolisá­ban, Chicagóban, Einstein professzor és több más neves személyiség erkölcsi támo­gatása révén megnyitni az új Bauhaus-isko­­lát. A Bauhaus School of Art művészeti intézetet. Az anyagi siker nem jutott összhang­illetékesek egybehangzó értékelése szerint Moholy-Nagy László hozzájárulása a modern, haladó művészet fejlődéséhez, főleg az élénken mindig újszerűséget kutató szellemű tanításában nyilvánult meg. Ilyen­irányú törekvései kéz-a kézben haladtak minden tekintetben a gyakorlatiasság alap­vető fogalmaival - híven az eredeti Bau­­haus-irányzathoz. A szépnek és a gyakorla­tiasságnak a harmóniája fémjelzi a chicagói új Bauhaus-intézetet, amely oly jelentős mértékben befolyásolja az amerikai keres-Moholy-Nagy Lászlóról jogosan el lehet mondani, hogy alkotó művészetében nagy mértékben és változatban vette segéd­eszközként igénybe a korszerű tudomány és technológia által felkínált lehetőségeket. Ilyen irányú kísérleteinek és megvalósítása­inak elmélete és gyakorlata grafikailag is kifejezésre jutott a MALEREI—FOTO­GRAFIE - FILM (1925) és VOM MATE­RIAL ZUR ARCHITEKTUR (1929) Né­metországban, majd New Yorkban THE NEW VISION 1931-ben, majd újra 1937- ben kiadott műveiben. Főleg utóbbi szá­mos ifjabb amerikai alkotóművészre volt rolják fel, a szintén festőművész Korda Vincével együtt tervezi a híres Korda-fil­mek kereteit. Főleg H.G. Wells világhírű, jövőbe látó regénye, a THINGS TO COME nyomán készült film hátterének megalko­tása és festése fűződik nevéhez. Londonban több dokumentációs anyagot tartalmazó kötetet jelentetett meg „festmény-szobrar'-ról, illetve általa Space Modu lator-oknak elnevezett festmény­tárgyai- ról. Az angol fővárosban tech­nikai tanácsadói minőségben alkalmazta az Imperial Airways is. ba az erkölcsivel - ami eléggé gyakori je­lenség. Az Intézet csak egy évig működött. A kis magyar faluból elindult és a keserves küzdelem életiskolájában edződött alkotóművész nem adta fel az érvényesülé­sért és művészi elveiért való harcát. 1939- ben megnyílt a Chicago Institute of De­sign, a ma is élvonalbeli amerikai művézeti főiskola. Alapító igazgatója 1946 november 24.-én, karrierje delelőjén bekövetkezett haláláig Moholy-Nagy volt. Tegyük hozzá: nemcsak alapító igazgatója, de spiritus rektora is volt. kedelmi és ipari tervrajztechnikát és azok gyakorlatba való átvitelét. A Moholy-Nagy által is kikísérlete­zett és kezdeményezett új építőanyagok felhasználása az építőiparban az acél és üveg nagy mértékben való sikeres alkalma­zására vezetett. így épült a newyorki UNO- palota is. A domborművészet terén pedig a plexiglas-ból alkotott szobrai híresek. DOUBLE LOOP nevű hasonló szobra, 1946-ban, röviddel halála előtt a newyorki Museum of Art-ba jutott. erős befolyással. Ugyanígy a VISION IN MOTION című műve, amely már posthumus, 1947- ben hagyta el a sajtót. Életműve a művészi és gyakorlati ötletek egész tárházát öleli fel Egyike volt a nagyon értékes elmék­nek, akik tehetségükkel, képességükkel, kezdeményező és alkotó készségükkel, a német barbarizmus elől elmenekülve, a sza­bad Amerikát és azon keresztül a haladó világot ajándékozták meg termékeny agyuk áldásos termékeivel. Milyen kár, hogy 51 éves korában kellett már sírba szállnia... SZÉPÉRZÉK ÉS GYAKORLAT ÖSSZEFOGÁSA FORRADALMASÍTJA AZ ALKOTÓ MŰVÉSZETET A BAUHAUS-IRÁNYZAT AMERIKAI APOSTOLA A HADIROKKANT JOGÁSZT ELCSÁBÍTJA A MŰVÉSZET MÜZSÁJA ÚJRAÉLED - MISS LIBERTY ÉGISZE ALATT A KIS MAGYAR FALUBÓL ELINDULT MŰVÉSZ NAGY ALKOTÁSAI A KORAI HALÁL VET VÉGET AZ ALKOTO ÖTLETEKNEK

Next

/
Thumbnails
Contents