Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)

1980-01-25 / 1. szám

A NEWYORKI FIGYELŐ 1980 január 25. KÖNYVSZEMLE, DR. BRAHAM PROFESSZOR TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁNAK FONTOS ÁLLOMÁSÁN Általánosan ismeretes az a tudományos munkásság, amelyet dr. Bra­­ham L. Randolph professzor, a newyorki City University politikai tudo­mányos szakának vezetője, a magyar tragédia történetének kutatásában és megörökítésében kifejt. A tudós szerzőnek számtalan műve látott a múlt­ban napvilágot, amelyek nemcsak a vészkorszak történetének szolgáltak jelentős adalékául, de forrásmunka gyanánt megtalálhatók voltak mind a német kártérítési hatóságok irodáiban és a háborús bűnösök elítélésével foglalkozó nemzetközi bíróságok asztalán is. Első, világszerte feltűnést keltő munkája a magyar zsidóság tragédiájának kétkötetes dokumentum­­gyűjteménye volt, amely 1963-ban a Magyar Zsidók Világszövetsége ki­adásában látott napvilágot. A művel kapcsolatban a hivatalos álláspont az volt, hogy ezzel az összes európai zsidó nemzetiségek között a magyar­zsidó tragédia került a legteljesebb dokumentálásra. 1966 ban megindult ugyancsak a Magyar Zsidók Világszövetsége kiadásában a Hungarian-Jewish Studies című tanulmánykötet-sorozat, amely a magyar zsidóságnak a kultúra, tudomány, irodalom és történet terén teremtett kultúrértékeit van hivatva az utókor számára megőrizni. Legutóbb a Columbia Egyetem gondozásában a magyar-zsidó munkaszol­galatról jelent meg történettudományi müve, amely az angol történettu­dósok és kutatók számára nyitja meg a kutatás lehetőségét ennek a spe ciálisan magyar vészkorszakbeii intézménynek feltárásában. Braham professzor más vonatkozású művei a művelt olvasóközön­ség előtt eléggé ismertek ahhoz, hogy ezeknek megemlítését ezúttal mel­­lözhetjuk.Viszont őszinte örömünkre szolgál annak közlése,hogy a JEW­ISH SOCIAL STUDIES 1979 tavaszi-őszi számában. Vágó Béla tollából jelentős és messzemenően elismerő méltatás jelent meg a tudós munka­­szolgálatról irt művéről. Ennek eredeti angol nyelvű címe: TH|E HUNG­ARIAN LABOR SERVICE SYSTEM. Ugyancsak ezt a művet ismerteti Volgyes Iván, a nebraskai egyetem kutatója a Slavic Review 1979 Szep­tern béri számában. Itt említjük meg, hogy a haifai egyetemen létesült magyar-zsidó dokumentációs centrumban legutóbb tették közhírré, hogy Braham dok­tor 500 dolláros pályadíjat alapított a magyar-zsidó tragédia korszaká­nak terén írandó tanulmány jutalmazására. Az erdélyi származású, neves magyar-zsidó tudós most érkezett el tu­dományos működésének saját bevallása szerint is legjelentősebb állomásá­hoz: kikerült a nyomdából a The Politics of Genocide - The Holocaust in Hungary című, hatalmas, két kötetes történelemtudományi művének sze­dése. A kb. 1600 oldal terjedelmű mű a Columbia University Press kiadá­sában jelenik meg ezév tavaszán és magában foglalja a magyar-zsidó katasz­trófa mindenre kiterjedő oknyomozó történetét. Igaz örömünkre szolgált, hogy a hasáblevonatot megtekinthettük. Braham professzornak ez a műve a magyar zsidó tragédia történelemtudományi kutatásának vonalán min­den inás európai országbeli zsidóság katasztrófájának tudományos ismerte­tését túlszárnyalja. A munkának tavszra tervezett megjelenése k iemelkedö tudományos eseményként nemcsak a szerző, de a magyar zsidóság nem­zetközi megbecsülését is jelentősen elő fogja mozdítani. Kit* *Jravl ~ BUCHSBAUM Telefon: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN AT OLCSÓ UTAZÁSOK BUDAPESTRE, ODA-VISSZA, 1 ÉVIG TERJEDŐ IDŐRE IS!!! Rokonkihozatal több hénapra Itt VÉGIG REPÜLŐVEL! Egyéni APEX-jegyek. Kocsibérlet mindenütt! LEVÉLCÍM : P.O. Box 802 - GRACIE STATION NEW YORK, N Y. 10028 "! P> 1 í '■ '• “I T 7* bt* 7 T-f • ;r’H q r» r 1 „ a H ' ; ! ' i: '' J U >. S V.' í- ■ j LUi EÜ L \ ii u Z,J fcj U ti ul E L K É szil É SE í BI ZZ A SZ A K E \ 1B ERRE KÉSZÍTÉSSÉ EL KORAN - ELŐBB KAP VISSZA BUCHSBAUM ENTERPRISES Telefon: (212)628 -5771 (barmikor hívható) Címváltozás miatt kérünk előzetes telefonbejelentést! BY APPOINTMENT ONLY! A TUl.FLfí DILEMMÁJA The Mat rush ka Doll. Bar­bara Fischman Traub. Ri­chard Marek Publishers, New York. 1979. 12.50 dollar. Amint a közelmúltban megírtuk, a maramarosi Bnui Zion-csoport legutóbbi társadalmi összejövetelen ünneplésben részesítették Fischman Traub Barbara író­nőt fenti című művének megjelenése al­kalmával. A máramarosszigeti származású és természetesen magyarajkú írómnak ez a nagy terjedelmű regénye méltán keltett irodalmi körökben nagy feltűnést és érde­melte ki a Holocaust Memorial Foundation irodalmi díját. Az Író maga is megjárta Auschwitzot és írása nem a haláltábori életre és tapasz­talatokra, hanem a túlélők, a visszatérők életének alakulására, helyesebben új életük megalapításának körülményeire összponto­­sul. A 17 éves Fngler Lisa egyike a kevesek­nek, aki túlélte Auschwitzot, megérte a há­ború végét és visszatér szülővárosába, Szi­getre. A visszatérők abban reménykednek, hogy a régi otthon hozzájuk nőtt keretei vigasztalást nyújtanak majd családjaik ki­irtásáért. Ehelyett a régi otthont kifosztva és a szomszédok hangulatát ellenségesnek találják. A veszteségek és szomszédok ellen­séges légkörében a hősnő találkozik egy orosz-zsidó századossal, egymásba szeret­nek, de viszonyukat a katonatiszt felettesei ideológiai okokból megszüntetni rendelik. A szerelmesek a megalkuvás helyett a sza­badulás útját választják Lisa ismét elhagyja a régi otthont, hogy választottja oldalán megtalálja boldogságát, ami addigi életében nem adatott meg néki. A szerző a fiatalok további árjával már nem ismerteti meg olvasóit, csupán sej­tetni engedi, hogy a menekülés végső állo­mása nem lehet más, mint az ösújhaza. Olvasóközönségünknek a mű meg­ismerésével nagy élményben lesz része. SPORTSAROK flBMÜNtffc PONYÓ MARTON Bodor Ödön a magyar sport nagyhí­rű kiválósága volt. Az 1908. évi londoni olimpián a 800 méteres síkfutásban negye­dik lett. Labdarúgó válogatottként az cv legjobb labdarúgója, többszörös magyar futóbajnok, az atlétika egyik legjobb embere, tréner és újságíró. Véletlen szerencsétlenségnek lett ál­dozata. A városligeti jégpályán egy korcso­lyázó nő elesett. Bodor Ödön segítségére akart sietni, közben átesett egy korláton és koponyaalapi törést szenvedett. Másnap hajnalban meghalt a Rókus-kórházban. Sírján az ötágú olimpiai karika díszeleg és sírkövén ez a felírás szerepel: BAJNOK VOLT ÉS BAJNOKOKAT NEVELT. FLÓRIAN TIBOR: HÍVJATOK AZ ÖRÖMÖT Egy tragikus kor emlékére és tanulságul Hívjátok az örömöt, kil elűztetek magatoktól fegyverrel, politikával és gyűj­tőtáborokkal. Hivjátok vissza öt. ki messze ment és most csillagként ragyog az. égen. De hiába ragyog, nem látják meg a csak a gyermekek, az álmodozók és a bolondok. Nézz a gyermekekre, halvány visszfénye még szemükben ragyog. A bolondok nevet gügyögik egyre, mert ők mást nem is ismer­nek. csak őt. Szerelmesek suttognak róla még van idő a szerelemre és megálmod­jak az álmodozók. Leányok arcán is látha­tod néha végigsuhanni a távoli csillag fényét. Tartsátok vissza őt. mert mindig el­megy, ha ilyen gonosz-közömbosen halad­tok el mellette. Ő azt akarja, hogy kíván­játok nagyon, mert tudja értékét és nem marad csak annál, aki megbecsüli őt. Ti elűztétek őt a büszkeségért és a vadságért. Elűztétek a hatalomért és az őrületért. És most szenvedést kaptatok he­lyette. annyi szenvedést, hogy tia páraként a csillagok közé szállnának a tengerek, be­­töltené az ásító, óriás mélységeket. Meg­áradnának tőle a folyók és elöntenék éle­tünket. Ti nőni hagyjátok a szenvedést, mert azt hiszitek, hogy uralkodni tudtok fölötte. Külditek egyre nyugatra cs keletre, tenge­rekre, iszonyú magasságokba és mélységek­be. Most még engedelmes szolgaként telje­síti parancsotokat, de egy napon bosszút fog állni rajtatok és akkor vissza nem tart­hatjátok őt. Kezeiben fog tartani és végig­sújt rajtatok kegyetlen ostorával, mert va­lójában Isten ostora a szenvedés. Isten osto­ra, hogy ütése alatt törjetek össze és föl­ébredjen bennetek a vágy a/ Öröm után. És lehet, hogy amikor a legnagyobb lesz a szenvedés, akkor fogtok a legjobban vágyni a távoli öröm után. Oly kimond­hatatlanul fogtok vágyódni, hogy visszatér hozzátok, mert tudni fogja, hogy ezen a napon már megbecsülitek és többé nem en­geditek el őt. De addig, míg tart a szenvedés, nézzé­tek az öröm halvány fényeit, elfutó moso­lyát. Mindnyájan nézzétek és beszéljetek róla, ti, akik még látni tudjátok öt maga­tokban és magatok körül. Beszéljetek róla, mert mi lenne, ha mindenki elfelejtené es a pusztulás napján már nem kívánnók őt, mert nem tudnák, hogyan kívánják ? Álmodok, álmodjatok róla szüntele­nül, gyermekek mutassátok meg őt min­dennapi mosolyotokban, bolondok gügyög­jétek és dadogjátok nevét, szerelmesek só­hajtozzatok utána és érezzétek egyre job­ban közeledését és ti mindnyájan, a szép­ség felkent fejedelmei: papok. írók, mű­vészek és költők hirdessétek szépségét és mint az igazi tanítók, tanítsátok meg reá a szenvedőket! Most jelent meg FLÓRIAN TIBOR erdélyi származású magyar író KESERŰ GYÖKÉREN Című verseskötetének MÁSODIK KIADÁSA. A 176 oldalas, vászonkötéses könyv fedőlapját és 10 illusztrációját ŐSZE ANDRÁS, a neves szobrász és festőművész készítette. A könyv megrendelhető a szerzőnél: Flórián Tibor, 3 Mountain View Drive, New Milford. Conn. 06776, USA. Ára 8.50 US dollár és 1 dollár postakölt­ség és csomagolás az Egyesült Államokban, 1.25 dollár külföld felé.

Next

/
Thumbnails
Contents