Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)
1980-01-25 / 1. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 3 1980 január 25. A mag var zsidóságának élete FI DERATION OF HUNGARIAN JEWS IN GREAT BRITAIN ANGLIAI MAGYAR ZSIDÓK EGYESÜLETE III R LG ENTS PARK ROAD, LONDON NWI 8UR Tel: 01-722 1291 BRITISH SECTION of the WORLD FEDERATION OF HUNGARIAN JEWS NAGY SIKERREL ZAJLOTT LE A LONDONI CHANUKA BAZAR Nagy sikerrel zajlott le az Angliai Magyar Zsidók Egyesületének évi Chanuka Pazarja a Porehester Hallban. Mintegy ezer tag és vendég cserélt helyet a falnál felállított bazár üzletekben, cukrászdánál, kávézónál. Ezúttal feltűnően nagy számban jelentek meg fiatalok. A vezetőség, választmány és a hölgybizottság, Kay Vali főtitkár irányítása mellen mintegy ötven eladóval és rendezővel dicsekedhetetett. A Bazárra kiadott hirdetési brosúra az angol kereskedelmi vállalatok számos kiválóságát gyűjtötte össze. Általában az adakozásban résztvett szinte egyemberként a tagság. A zsidó kereskedők, értékelve az Egyesület jótékonysági munkáját, kitűnő minőségű divatárúval gazdagították a Bazár üzletét. Donáth László elnök megelégedésének adott kifejezést, lelkesen üdvözölte a megjelenteket. Az erkölcsileg és anyagilag nagy sikerrel lezajlott Chanuka Bazárról a Híradó. Erdöházi Hugó szerkesztésében, legközelebb részletesen beszámol. A Chanuka Bazáron megjelent Izraelből Keveházi Klári és New Yorkból Waldman Tibor, az amerikai magyar zsidóság egyik illusztris vezetője. GALILI-GEMEINER ERVIN: RAOUL WALLENBERG akinek sokezer magyar zsidó életét köszönheti Három és fél évtizedes késés után a /sido nép most rótta le háláját és elismerései Raoul Wallenberg, Svédország volt budapesti követsége harmadik titkárának áldotl emléke előtt. A vészkorszakot túléltek közül ki ne emlékeznék az 1944 nyarán Budapestre került, nem egészen 32 éves svéd diplomatára. aki csupán azért vállalta a magaválasztotta nehéz küldetést, hogy zsidókat mentsen. 1944 nyarán, a magyar zsidóság legsötétebb napjaiban jelent meg Budapesten. Nem az első látogatása volt ez a magyar fodrosban. Mint egy nagy export-import svéd cég képviselője már előzőleg is járt a DUNA GYÖNGYÉ-nek ismert Pesten. Mint harmadik svéd követségi titkár érkezett oda. de azzal az eltökélt szándékkal. hogy minden idejét és tehetségét az ottani bajbajutott, majd később halálra ítélt magyar zsidóság megmentésére fogja szentelni, üanielsson akkor svéd követ mellé került mint „humanista attaséd E miin "égében az úgynevezett svéd védlevelek czrcr. el mentette Pest zsidóságát. Akkor mar ^sak a fővárosban tartózkodott zsidók mentéséről lehetett szó, mert a vidék hitsoisósainak oroszlánrészét már elnyelték Auschwitz gázkamrái Pestre való utazása előtt a svéd külug\ minisztériumban több feltételt kötött ki. mint például a mentés terén feltétlen szabadkezet, az ezzel összefüggő esetleges megvesztegetését hatósági közegeknek, valamint, ha úgy látná szükségesnek, minden előzetes bejelentés nélkül, személyes jelentéstételre való hazatérését is. Ilyen körülmények között 1944 július 9.-én érkezett Budapestre, ahol a Gellért-hegyen levő, Gyopár u.8. szám alatti svéd követségen jelentkezett Rövid pár hét alatt megszervezi a svéd követség B (embervédelmi) osztályát. A diplomácia szótárából addig — és sajnos, azóta is — hiányzott a Wallenberg által kreált „humanitárius" kifejezés, ahogyan az osztályt nevezték. Mentőmunkájának homlokterében a menlevelek és ideiglenes útlevelek állottak. Négy nyelven (svéd, francia, német és spanyol) kiadott ideiglenes útlevelek, az ún. PROVISORISKT PASS-ok egyben svéd állampolgárságot biztosítottak tulajdonosaiknak. A munka futótűzként terjedt el és a Gyopár-utcai követség kicsinek bizonyult. A szomszédos Minerva u. 1/a sz. villába kellett az új osztályt áthelyezni, ahol azután a Schutzpass-okat osztották. Wallenberg tevékenysége nem korlátozódott a követség épületére. November 4.-én megjelent a Dohány utcai nagytemplomban, ahova a sárgacsillagos zsidókat hajtották és az emelvényről jelentkezésre szólította fel a svéd védleveleseket. Hasonló módon járt el a a hírhedt téglagyárban is. Elfogott gyermekek szabadonbocsájtása érdekében a hírhedt Hain Pétert a Majestic Szálló-beli oroszlánbarlangjában kereste fel. Lévai Jenő Wallenbergről írt könyvében megírja, hogy Wallenberg kapcsolatot keresett Kemény Gábor báró, külügyminiszter feleségéhez, Fuchs Erzsébethez. Sikerült a bárónőt megnyerni a maga számára s a férje életéért aggódó asszony igyekezett Kemény bárót rábeszélni Wallenberg kívánságainak teljesítésére. Wallenberg védettjei érdekében alaposan kihasználta ezt a helyzetet. Belátásra intette akülijgyminjsztert. Fjgyelme4ette, gondoljon arra* hogy híres erdélyi fejedelem sarja, aki gyermeket var és ennek a DR. KATZ JÓZSEF (JERUZSÁLEM): GORING MARSALLAL A PESTI OPERÁBAN A díszpáholyban kiugró nagy tokával, a széles mellén sok színben játszó kitüntetésekkel, magabiztos, kevély arckifejezéssel ült a nagyhasú, 'erjerlelmes testalkatú Goring marsai. Megvető tekintettel nézett le a nézőtérre. Horthyval az élen, a magyar politikai élet vezető korifeusai feszengve ülték körül. Volt osztálytársam, miniszteri tanácsos, akivel kapcsolatom még tartott, együtt ült velem az előadáson. Legutóbb Tasnádon, a zsidó nőegyleti bálon mulattunk együtt. Az opera szóló énekesnője a lenyűgözően szép koloratur Alpár Gitta volt. Kitűnőbb hangú énekest a szerepre nem tudtak volna találni, — jegyezte meg barátom, — mint ezt az elbűvölő zsidó nőt. — Táblás házat vonz mindig. Árad belőle a báj, a temperamentum. A berlini operában is szerepeit ez a tündöklő hangú csillag, fejezte be a méltatást barátom. xxx Palm Springs-ben vendégeskedtem váiadi származású unokabátyámnál. Még az első világháború után vándorolt ki Amerikába. Régi élményeiből mesél: — A Kolozsvári utcán jártam egy délelőtt. Román katonák csordát hajtottak az úttesten. EgyiküK felszaladt a járdára, ostort nyomott a kezembe és beállított közéjük, - hajcsárnak. Kint háltunk a mezőn, acsorda hajnalig legelt ott. Romantika is volt a hajcsárkodásban. A szél a telefondróttal játszadozva szép dallamot vert ki, két legelésző tehén kolompja is szépen hangzott. Városi gyerek lévén, ilyet még nem éltem át. — Szüleim nem tudták, hová tűntem. Kétségbeesésükben köröztettek. Megkérdeztem, ismeri-e Alpár Gittát, aki tudomásom szerint itt lakik a városban. Közölte, jól ismeri és kérésemre elintézi látogatásomat. Ma is szeret a művésznő magyarul beszéli, szívesen fog fogadni. Néhány nap múlva meg is hívott unokabátyám közvetítésere. Alpár Gitta utolérhetetlen bájának varázsával fogadott bennünket. Beszélgetésünk elején emlékeztettem Göring marsai látó gatására az Operában és arra, hogy vörös rózsa csokrot kapott tőle. A művésznő mesélni kezdett — Pesten születtem. Apám a hitközségnél dolgozott. Édesanyám, szegény, a jiddise Mame, állandó kísérőm volt. Jártam Angliában és Hollywoodban. Itt Paszternák szerződtetett. Elmeséltem a művésznőnek, hogy dr. Kempner révén résztvettem a nürnbergi perben. Elmondtam, hogy Góring azzal védekezett, hogy Angliával tárgyalt a Führer háta mögött. Nem tudott a jogtalan bebörtönzésekről és a koncentrációs táborok szörnyűségeiről. Azért csatlakozott nácipárthoz, hogy mint bajor katolikus az osztrákokkal megteremtse a katolikus uniót. Hogy az akasztófát elkerülje, cellájában öngyilkos lett. xxx Pestre utaztam megmaradt rokonaim s számbavétele céljából. Nem volt kit számba ven ni: elpusztították valamennyit. Az utcán egyszer recsak kiáltást hallottam. Kopott ruhás alak közeledett felém. Rámeredtem. Egykori barátom, a miniszteri tanácsos volt az integető.. Elmondtam neki, hogy Auschwitzban egy orosz fogolytól szép dolgokat hallottam felőle. Nála lakott az illető. Végül elmondtam neki, hogy szeretteim elvesztése után, csapot-papot otthagyva, most Jeruzsálemben élek. A Keleti pályaudvar füstfel legében inte getett még utánam s ezzel elbúcsúztunk—örökre gyermeknek az apja kötél-halállal fog elpusztulni, ha nem vet véget a zsidóüldözésnek. Lévai megjegyzi, hogy Wallenberg 32. születésnapján, augusztus 4.-én, ezt mondta Wilhelm Károlynak:- Horthy impozáns alak, de én eza! kálómmal erkölcsileg magasabbnak érzem magam. — A pár évvel ezelőtt Cholonban cl húnyt dr. Breszlauer Áije a TANÚK VAGYUNK című vészkorszak-antológiában leírja Wallenberg embermentő munkásságát a Budapest-Hegyeshalmi országúton, amikor a biztos halálba menetelő munkaszolgálatosok ezrei között saját maga osztogatta a menleveleket.- Wallenberg helye a Népek Jámborainak díszes, de kisszámú galériájában van, - tanúsította dr. Breszlauer az Eichmannper tanújaként. Most, 35 év után a Jád Vasém ligetében fát ültetnek Raoul Wallenberg nevére. A három és fél évtizedes késés nem a megmentőinek mindig hálás zsidó népen múlott. A fél évvel ezelőtt elhúnyt édesanyja kérte a Jad Vasém Emlékhatóságot, ne ültessenek fát fia emlékére. Halálával az utolsó akadály is elhárult az évekkel ezelőtt hozott határozat megvalósítására. EWflutek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $10 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név --------------------------------Cím HWt LAWmüÜft IkRáUSZ NAFTÁÉI: I IZRAELI MOZAIK | Hogy mik vannak, azt csak az tudja úgy istenigazából, aki nemcsak a lapok főcímeit, hanem az apróhirdetéseket is elolvassa. Az ember azt hinné, hogy az izraeli polgár főgondja az infláció, vagyis hogyan lehet a fizetéssel kihúzni a hónap végéig, illetve mennyiben érdemes Cmudim helyett inkább svájci frankot vásárolni. Ezenkívül esetleg még a terrorcselekmények, a maffia, az energiaválság és a Makkabi-Tel Aviv foglalkoztatják élénk fantáziájú közvéleményünket. Ki hitte volna például, hogy az a felhívás, melyben egy magát közéleti férfiúnak nevező személyiség, aki egy hölgy ideiglenes segítségét kéri ahhoz, hogy a háborúban elesett fiát -úgymond- pótolja ily nagy érdeklődést és konsternációt kelt. A dologhoz nemcsak a főrabbi szólt hozzá, mondván, hogy az illető -akinek törvényes neje nem képes a problémát megoldani - második feleséget vehet, anélkül, hogy a bigámia vétkébe esnék - hanem két feminista beállítottságú hölgy is, akik egy ik déli lapunk hasábjaink arról értekeztek, hogy az ajánlat nemcsak alantas és megalázó - hanem a felajánlott közreműködési díj - 150 ezer izraeli font - édeskevés, vagyis nem is annyira édes, minthogy egyszerűen kevés. Mire a jó öreg G.B. Shaw. ha élne. azt mondaná, hogy a lényeget illetően, kedves hölgyeim, nem lehet vitának helye. Most már csak az árat kell megállapítani...
