Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-03-23 / 5. szám

A VILÁGSZÖVETSÉG HÍREI (Folytatás a 2. oldalról) 6 Br. nem IMI: NEW YORKI FIGYELŐ 1979 március 23. Freeman Andrew jogtanácsos magasztalta ezután Gerald Zuckerman ügyvédnek, a Világszövetség és a többi alperes jogi képviselőjének éveken át tartó, önfeláldozó mű­ködését, majd dr. Braham a szervezet elnöksége nevében elismerő plakettet nyújtott át a kiváló ügyvédnek. Kardos László dr. hozzászólásában kifogásolta, hogy a magyar zsidó közélet ve­zetői nem álltak ki teljes erkölcsi súlyukkal az ügy mellett ésdr. Braham védelmében. A mű nem jelenhetett meg az amerikai könyvpiacon, mert a vezetők annak terjesztését letiltották. Ez a magatartás nem szolgálta a magyar zsidóság becsületi érdekeit. Zuckerman ügyvéd őszinte köszönetét fejezte ki a kitüntetésért és megköszönte azt a hathatós segítséget, amelyet dr. Braham hathatós munkájával, valamint Freeman Andrew jogtanácsos és Farkas Ervin ügyvezető közreműködésével nyújtott neki. A folyó ügyek tárgyalása során Brummer Sándor kérte az idei mártirünnepély időpontjának június 3.-ban való kitűzését, amit az igazgatóság elfogadott. Nánási Miklós elnök felhívta a figyelmet Kahan Kálmánnak a Newyorki Figye­lőben megjelenő állandó rovatára: Magyar zsidók Amerika szolgálatában címmel, ami nemcsak rendkívüli érdekességénél fogva, de közérdekű jelentőségére tekintettel is megérdemli, hogy kötetben és a Világszövetség kiadásában jelenjék meg. Javaslatára az igazgatóság köszönetét fejezte ki Kahan Kálmán működéséért. Ezután a női osztály külön ülést tartott, ahol fontos döntéseket hoztak a hölgy­tagok legközelebbi társadalmi tevékenységéről. Ennek részleteit legközelebb közöljük ANEKDOTÁK ÉLETEMBŐL AZ ÉRDEMREND ELSŐ OSZTÁLYA Az egyik legnagyobb budapesti bank elnökét — nevezzük E. úrnak, — az érdem­kereszt első osztályával tüntették ki. Örö­me, hogy ezt megélhette, határtalan volt. Elhatározta, hogy a magas kitüntetés ado­mányozási szertartásán régi magyar nemesi uniformisban fog megjelenni. Véletlenül S. gróf ugyanennek a banknak igazgatósági tagja volt és jónéhány ilyen uniformissal rendelkezett. Az elnöknek különösen fon­tos volt, hogy valódi mágnási díszruhában jelenjék meg. Ezért felkérte Rosenstinglt, az ismert régiségkereskedőt, közvetítse ő az ügyet, annál is inkább, mert a grófnak maradt, szomorúan nézett a grófra és za­vartan válaszolta:- Gróf úr, ezt sajnos, nem lehet meg­tenni! Negyven évvel ezelőtt az Ön édesap­jának, az általam oly mélyen tisztelt gróf úrnak sürgősen pénzre volt szüksége és ugyanilyen gondolata támadt. Ezért már akkor kicseréltük a gombokat... -A bankelnök tehát megvásárolta az uniformist és most már nemcsak a kitünte­tés, de az is boldoggá tette, hogy az unifor­mis előkelő családból származik. A bank elnöki szobájában próbálta fel az uniformist és vette fel a tollal díszi-IFJÚKOROM MAGYARORSZÁGON UNKSZ ARTHUR A 21«t CENTURY HUNGARIAN FUBUSHWG CORP. Afafrendeliető a «Óakt irodát cfcaén : 205 East 85th $tpat.Nev Yo»k, N Y. 10028 - Tat: 288-2980 A fcOnyr ára 8.95 dollár .Postai rendeli» csatán 10 dollár kOldcndd be mindig pénz kellett és az elnöknek megér­te, hogy az uniformisért a szokottnál ma­gasabb árat fizessen. Amikor Rosenstingl előterjesztette az ügyet, a gróf azonnal hozzájárult, de csendesen feltette a kérdést, nem lehetne-e a valódi drágakövekkel kirakott gombokat féldrágakövekre kicserélni. A valódi kövek­nek ugyanis igen nagy értékük volt, és po­­cséklás lenne a mai időkben a mágnásruhát valódi drágakövekkel ékesíteni. Rosenstingl egy pillanatra csendben tett sapkát. Megelégedetten gyönyörködött önmagában a tükör előtt és éppen a régi kardot akarta feltenni, amikor a vezérigaz­gató lépett a szobába. — Jó, hogy jössz ! Te tartalékos tiszt voltál, én sohasem vol­tam katona. Tulajdonképpen melyik oldal­ra jön a kard ? — A vezérigazgató a bankszakmának megfelelően, így válaszolt, hogy az elnök egyszersmindenkorra megjegyezze magá­nak:- A kard mindig a tartozik-oldalra kerül ! — távollétiben — minőén 'ádpo v, alól felmentette. A tárgyalás során neves ' ész­­korszak kutató, tudósok és poli­tikai személyiségek kihallgatásá­ra is sor került. Braham pro­fesszor, .lerry Ztickcrman védő­ügyvéd kérdéseire válaszolva, felgöngyölítette az ügy hatteret és rámutatott. . hogy kizárólag oknyomozó történelmi és tudo­mányos szempontok vezéreltek. Ami Stern Samu elnök nyilat­kozatát illeti — mondotta — annak annál is inkább tudomá­nyos jelentősége'vre. nvoél az akkori, a Magyaro;s,v.gi Zsidó­ság Országos Irodain elnök: szé­kéből vezényelték a Zsidó Ta­nács élére és Horthy M'klós kormányzó litkos tanácsosa is volt. a legmagasabb fokon is respektált személyiség, akinek «zavaltihctöségéhez semmi két­ség sem férhet. Történelmi iclcn­­tőségíi memoárjait közvetlenül a háború befejezése után. 1945- ben fogalmazta meg cs ma a .Iád Vásém irattárában őrzik. I kimondotta dr. Braham: tisz- I iában volt azzal, hogy Betend utólagos felmentésében szerepe volt a magyarországi zsidóság akkori vezetői közbenjárásának is. akik nem akarták, hogy a történelemben háborús bűnös rabbi neve szerepeljen. E te­kintetben hivatkozott néhai Anti Ödön volt országeytHési kép, viselő és dr. Görög Frigyes, a JOINT volt magyarországi 'e zetőie nyilatkozatára. F érint dr. Berend nyomban szabad .áb­mi tanár-szakértők véleménye ezt kizárta. A szakértők egy­behangzó véleménye szerint tár­gyilagosságáért és ama iránymu­tató eszméiéért, bogy a körül vi­tatott zsidó tanácsokról való ér­tékítélet megállapításánál ma­gukat a tanács tagjait is meg kell hallgatni, — minden elis­merés megilleti és a rosszindu­lat fennforgása formailag van kizárva. Az amerikai saitó is közli a bírói döntést a magyar zsidóság egészet közelről érintő ügyről. KAHAN KÁLMÁN urnraiii A Világszövetség emlékkiállításán kibo­­csájtott tájékoztató, a­­melyet lapunk 1. olda­lán közlünk, magyar és angol nyelven megren­delhető a szervezet iro­dájában. rahelyezése után a JOINT által rendelkezésére bocsátott pénzen elhagyta Magyarország terüle­tét. s így jutott Amerikába. Arra is hivatkozott dr. Bra­ham, hogy Rcrcnd-Belton ed­dig soha senkit nem vont fele­lősségre a vele kancsolatosan megjelent számos kedvezőtlen vallomásért, nyilatkozatért, nem i> igyekezett saját verzióiát nyil­vánosságra hozni. Ha ilyen kí­sérlete lett volna, úgy müvében minden bizonnyal ennek is he­lyet adott volna. Sö! mi több. nem közölte a sóit szigetvári rabbi jelenlegi ne'ét sem ho­lott. ha rágalmazás lett volna a szándéka, ezt nem kerülte volna el. Berend-Belton már beadvá­nyában arra hivatkozott, hogy ..sohasem találkozott Endre 1 ászlóval, csak Bosnyák Zol­tánnál". Utóbbival való kap­csolataiban ..cionista érdekek“ vezérelték, mert mint volt Bc­­tár-tag. arról akarta meggyőzni a magyar ..Stürmer“ főszer­kesztőiét. ..miszerint érdekeik azonosak: eltávolítani a zsidó­kat Magyarország területéről, illetve Palesztrtába küldeni őket... * A perben február 26-án hir­detett beletet a new-yorki tör­vényszék és a keresetet elutasí­totta. A törvényszék döntésének meghozatalánál az esküdlek vé­leményét sem kérte ki. mert íté­letét jogi alanon hozta meg. a­­mely az esküdtek verdiktjét nem igényli. Az elutasítás alaoja az. hogy a felperesnek a törvény értelmében bizonyítania lellett 1 volna, hogy a tudományos mű - ! ben rávonatkozó közlés közzété­­; telénél a szerkesztőt ro'szindu­­| lat vezette. \ mű tudományos : volta és a felsorakozott egyete-A magyar-zsidó vészkorszak! félelmetes légkörét felidéző pol . gári per zajlik a new-yorki tör­vényszék előtt, amelynek birá' legfeljebb a Holocaust című lévé filmsorozatból alkothatlak rémi fogalmat an ól a módról, ahogyan a nácik a zsidó kérdés végleges megoldását tervezték. A rágalmazási rcr felperese dr. Berend Béla, volt szigetvári neológ főrabbi. Az alperesek; a Magyar 7s;dók Világszövetsé­ge amerikai tagozata és annak j volt elnöke. Waldtnan Tibor, és dr. Braham L. Randolph egyetemi tanár, a Világszövetség kulturkiadványai sorozatában megjelent Hunearian-.Tewish Studies kötetek szerkesztője, va-. lamint a művelet kiadó nyom ; da\ állalat Gerő nevű tulajdont)- j sa. Az egykori rabbi, aki Ame­rikában Albert B. Bcltonra vál­toztatta nevét és aki mint New York város egyik köztisztviselő, je vonult nyugdíjba, nem ke- j vesebb. mint tizenegy millió , dollár kártérítésre tart igényt. A per az egyetemes magyar zsidóság szempontjából igen fi­gyelemre méltó. Előzménye, hogy a Magyar 7sidó Tanul­mányok 1973-ban megjelent so­rozat III. kötetében dr. Braham. aki egyébként a nevv-yorki City Colledge politikai tudományok j fakultásának tanszékvezető pro­fesszora és a Világszövetség km- | turbizottságának akkori cbair­­man-je. a tragédia korszakának , nemzetközileg elismert kutató j tudósa, összegyűjtötte a volt ma- i Jgyarországi Zsidó Tanács veze­­: tőinek és tagjainak nyilatkoza­tait. vallomását és naplóját, a­­melycket lábjegyzetekkel ellát­va nyilvánosságra hozott. A központi Judenrat volt el­nöke. Stern Samu és alelnöke, Pető Ernő doktor naplója, il­letve vallomása elitélőleg nyi­latkozik dr. Berend Béla ta­nácstagról. akit köztudomásúlag az 1944 áprilisi „reorganizálás” során, mini addig ismeretlen egyént, egy kis nyugat-magyar­országi hitközség rabbi-pozició­­jából Bosnyák 7oltán, ,.a ma­gyar Julius Streicher“ közben­járására Endre László volt bel­ügyi államtitkár, a magyar esi­­dósáp elpusztításának hírhedt ne­vű föhóhcra „protczsált be” a 1 budapesti tanácsba — a „vidék képviselője“-ként. Stern Samu I 'elnök nyilatkozata szerint, a legnagyobb titokban. Berend ! lávollétébcn tárgyaltak meg olyan problémákat, amelyekről a Gcstapónak nem kellett tu­domást szereznie. Braham doktor lábjegyzet­ben ismertette, hogy az 1911 januárjában Budapesten szüle­tett Bercndet a háborús bűnösö­ket felelősségre vonó budapes­ti tiépbiróság 1946 november 23-án a vád bizonyos pontjai­­. ban bűnösnek találta és 10 évi ! szabadságvesztésre Ítélte. Azt is megemlítette, hogy fellebbe­zése foly tán a Néphit óság U; -z; cos Tanácsa 1947 április ll--i I döntésében megváltoztatta az el I sőfoku Ítéletet és a vádlottat A BÍRÓSÁG ELUTASÍTOTTA \ VOLT RABBI RÁGALMAZÁS! PERÉT

Next

/
Thumbnails
Contents