Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-03-23 / 5. szám
NEWYORKI p I Q^£L O Tájékoztató IV. évf. 5. szám — 1979 március 23. — Ára 25 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja % A BÉKE ÚTJÁN Az izraeli-egyiptomi békeszerződés jóváhagyása körül folyt vita a Kneszet-ben élesen tükrözi vissza az izraeli közvélemény szerteágazó véleményét az államvezetés alapvető kérdéseiben. Jellemző erre, hogy maga Begin is szükségesnek tartotta pontokba foglalva figyelmeztetni a világot, hogy Izrael a béke ellenében sem mond le biztonságáról és az egyesített Jeruzsálemről. A békeszerződés tervezetével — mondani sem kell — senki sincs Izra elben megelégedve. Minden párt, minden politikus, minden egyéni vélemény talál valami kifogásolni valót benne. És ez helyes is. Helyesebb például, mint a hivatalos amerikai zsidó vélemény, amely ujjong és nem látja be, hogy a szerződés csak az első — igaz, hogy nagy — lépés az általános béke megvalósulásának hosszú és göröngyös útján. Begin azonban mindenki elismerését, sőt csodálatát érdemli, hogy ilyen hatalmas, külső és belső ellenségeskedés ellenére, hidegvérrel megy a maga útján — előre. Az izraeli kommunisták és arab fajvédők lázadoznak a pa lesztina iák jogának sem m ivevéséért. A Munkapárt szintén kifogásokat emel, amelytiabban foglalhatók össze, hogy nem lehet megakadályozni a palesztinai állam megalakulását, ezért a nyugati partvidéken és Gázában területi engedményeket kell tenni. Egy részét a területnek meg kell tartani izraeli fennhatóság alatt, másik részéről le kell mondani. A Gus Emunim a Bibliából eredő jog alapján kívánja a területeket megtartani és új településeket létesíteni. És a nagy viharban, a középen, ott áll a fizikailag nem egészséges, kíméletre szoruló Menachem Begin, megingathatatlanul, azzal a szellemi fölénnyel, amely csak valóban nagy történeim i alakokra jellemző. Mindezek az ellenvetések és az ellentés pólusok túlzásai nem akad? lyozhatták meg, hogy a Kneszet túlnyomó többséggel ne járuljon hozzá a békeszerződés aláírásához. Mintha az Egyesült Nemzetek megcáfolni készülne saját főtitkárának keserű me állapítását, amit egyébként mi már régen hirdetünk, hogy a világ népeinek ez a lát szatra nagy összefogása magával tehetetlen, gyenge báb. Á főtitkár szerint a tagnem/-' tek csak akkor fordulnak az UNO szolgálataihoz, amikor katonailag vereséget szenvednek és megmentésükért folyamodnak. Egyébként hiányzik belőlük a politikai akarat, hogy hatékony világszervezetté építsék ki az Egyesült Nemzeteket. Most viszont a Biztonsági Tanács szorgalmasan ülésezik. Tárgyalás alatt van a jordániai panasz Izrael ellen a nyugati partvidéken tanúsított hódítói magatartása miatt és a világot nyugtalanító, többi probléma is. Valószínűleg Délnyugat-Afrika kérdésében valamiféle megegyezést létre fognak tudni hozni, nyilván azért, mert ez a probléma nem Izraellel kapcsolatos, amely tudvalevőleg mindig a bűnbak. A nyugati partvidék ügyében viszont Amerika szeretné jelét adni annak, hogy általános megegyezésre törekszik, amely magában foglalná a nyugati partvidéket és Gázát is. Viszont ugyanakkor nem kívánja Izraelt, szoros szövetségesét megbántani és ezért a hozandó határozat szövegének további enyhítése esetén nem élne vétójogával, hanem tartózkodnék a szavazástól. Ilyen értelemben a/ Egyesült Államok már informálta is az izraeli delegációt. 21st CENTURY HUNSARlAN PUBLISHING CORF 235 EAST 85th STREET NEW YORK, NEW YORK 10028 PROP. AUGUST BOLfTAH 177 SOMERSET OR. P.O.B. 1084 BEI 8RQNSWCK N.J. 08903 Magyar Zsidók Világszövetsége Emlékkiállítás AMERICA- IZRAEL BARÁTSÁG HÁZA 136 East 39th Street, New York. N. Y, 10016 1979 március 13 — április 19 délután 5-7 óra között A FÉNYKÉPEK MAGYARÁZATÁUL SZOLGÁLÓ KÉT NYELVŰ TÁJÉKOZTATÓ MAGYAR SZÖVEGE Magyarország 1944 március 19.-én történt német megszállásának 35. évfordulóján a Magyar Zsidók Világszövetsége emlékkiállítást rendez, megemlékezésül Európa egyik legvirágzóbb zsidó közösségére. A katasztrófa korszakának ez a tragikus fejezete különösen fájdalmas, mert közvetlenül a szövetségesek győzelmének előestéjén következett be. A háború első négy és fél évében, amikor a nácik uralma alá hajtott Európa zsidó közösségeit módszeresen pusztították el, a magyar zsidóság aránylag normális életet élt. Való, hogy súlyos gazdasági elnyomásnak volt kitéve a különböző zsidóellenes törvények folytán és az is igaz, hogy közel 17000 személyt még a német megszállás előtt lemészároltak — kb. 16000-et Kamenec-Podolsk-ban 1941-ben és ezret Újvidéken és környékén 1942- ben —, de a zsidó közösség nagyjából fizikai biztonságot élvezett, ami egyedülálló volt Európában. Az egyetlen nagyobb csoport, amely nem nem volt részese a viszonylag normális körülményeknek, a katonaköteles férfiak voltak, akik munkaszázadokban, szörnyű körülmények között teljesítettek szolgálatot. Különösen kegyetlen volt annak a sok munkaszolgálatosnak a sorsa, akik Ukrajnában és a szerbiai Bor rézbányáiban szolgáltak. (1.- 5. sz. FÉNYKÉPEK). Az egész magyar zsidóság sorsa megpecsételődött a német megszállást követőleg. Az új magyar Quisling-kormány odaadó együttműködésével az Eichmann-vezette különleges kommandó haladéktalanul hozzálátott a „végső megoldás" keresztülviteléhez. Zsidóellenes rendelkezések áradata vezette be a zsidók megjelölését Dávid-csillaggal, elkülönítését, vagyonuk kisajátítását, gettóba zárásukat és végül deportálásukat. Auschwitzban az irtó gépezet teljes erővel működött a Magyarországról jövő zsidó szállítmányok érkezésekor. Ennek eredménye az volt, hogy a budapesti zsidók és munkaszolgálatosok kivételével Magyarországot valóban „mentesítették" a zsidóktól Auschwitzba érkezésükkor a deportáltakat, a hírhedt Josef Mengele-vezette orvoscsoport által folytatotr válogatási eljárásnak vetették alá (14 -22. sz. FÉNYKÉPEK). Azokat a férfiakat és nőket, akiket munkára alkalmasnak találtak — rendszerint 18. és 45. életév között különböző koncentrációs táborokba irányítottak a németek uralma alá hajtott egész Európa területén. Ezek közül sokan éhhalál, betegség vagy kegyetlen bánásmód áldozataivá váltak (23.-35 sz. FÉNYKÉPEK). Akiket munkára alkalmatlannak találtak, csecsemőket, gyermekeket és öregeket beleértve (35.-50. sz. FÉNYKÉPEK), a gázkamrába irányítottak, amelyet fürdőnek álcáztak (51. sz. FÉNYKÉP). Auschwitzban a zsidóktól, akiket legtöbb javuktól már Magyarországon megfosztottak, a megmaradt, legszükségesebb holmijukat is elvették. A „zsákmány"-t az ún. „Kanada-csoport" válogatta ki a Harmadik Birodalom javára. Ezt a csoportot korábbj lengyel és szlovák szállítmányokból szervezett deportáltak alkották (52.-58. sz. FÉNYKÉPEK). A budapesti zsidó közösség megmenekült az auschwitzi deportálás elől. (Főkeni azért, mert Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, a zsidók „kiürítését" felfüggesztette a rosszabodó katonai helyzetre és más nyomásra tekintettel.) A budapesti zsidók helyzete az 1944 októberében bekövetkezett nyilas puccs folytán súlyosbodott. A zsidókat hónapokon át az ún. sárga csillagos házakban zsúfolták össze, végül központi gettóba terelték. Ezrek kísérelték meg a menekülést a Vatikán és a semleges államok védelmét keresve. Az egyik ilyen menedékhely volt a Vadász utca 29. alatti ún. üvegház, amely svájci védelem alatt állott (57.-62. sz. FÉNYKÉPEK). A nyilas terror számos zsidó áldozatot követelt mind a gettó felállítása előtt, mind pedig az után. Amikor temetői elhantolás lehetetlenné vált, ezrekre menő holttesteket temettek el a Dohány utcai templom udvarának területén. Ezeket a felszabadulás után kihantolták és a különböző zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. A rákoskeresztúri temetőben felállított emlékmű ezeknek a zsíróknak mártiromságát hirdeti végtelen időkig <63.-67. sz. FÉNYKÉPEK). Számos német és magyar bűnöző, aki a magyar zsidóság elpusztításában résztvett, megmenekült a megtorlás elöl. Mégis, számosakat, köztük a legnagyobb magyar háborús bűnösöket elfogták és a háború után felállított népbíróságok elé állították. Legtöbbjüket, ideértve Endre Lászlót, Baky Lászlót, Imrédy Bélát és a Szálasi-kormány tagjait, — kivégezték (68.-72. sz. FÉNYKÉPEK). E kiállítás néhány képe Hackett D. Gábor magángyűjteményéből való. Az auschwitzi felvételek (14.-56. sz.) egy 200 fényképet magában foglaló album részei, amelyeket-egy SS-tiszt vett fel a magyar szállítmányoknak Auschwitz-Birkenau-ba való érkezésekor. * Az SS-tiszt felvevő lencséjét különösen arra összpontosította, hogy az öregek, betegek és nyomorékok ábrázolásával a zsidók kedvezőtlen oldalát mutassa be. Az albumban ezeket a képeket különböző címek alá osztották be (6.-13. sz. FÉNYKÉPEK). A fényképek legnagyobb részét a Jad Vasém Intézet szolgáltatta. Szolgáljon ez az emlékkiállítás emlékeztetőül arra az embertelenségre, amelyet ember ember ellen elkövetett a huszadik század fényvilágában. Szolgálja egyben általában az európai és különösen a magyar zsidóság mártírjainak kegyeletét. A Magyar Zsidók Világszövetsége köszönetét fejezi ki a Jad Vasém Intézetnek és Hacken D. Gábornak közreműködésükért. UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK
