Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-02-09 / 3. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 február 9. g*mw KXT.lflN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában MIT ADOTT AZ ANTROPOLÓGIÁNAK A MAGYAR-ZSIDÖ TUDÓS? A KULTURÁLIS ANTROPOLOGIA ÚTTÖRŐJE MELVILLE J. HERSKOVITS „Mindenki magyar" - citálták legutóbb is Mikes György, a Londonban élő kiváló humorista szellemes megállapítását. A cikkíró a maga részéről hozzáfűzte, hogy „kis nemzet vagyunk, de nagyon elterjedt*. Ez alatt az értendő, hogy a földkerekség valamennyi táján honfitársakra találsz és használható a magyar szó. Az igazság érdekében azt is meg kell mondanunk, hogy a „kis nemzet" nagy fiainak egy igen jelentős mennyisége vetélkedett a kevésbbé nagyokkal, a magyar szó és tehetség minél intenzivebb exportja érdekében... Szinte látnoki módon érezték, milyen nagy szolgálatot tesznek azáltal forrón imádott hazájuknak. A szent cél érdekében fáradhatatlan buzgósággal, e n g r o s távolították el már a „régi jó időkben" is olyanokat, akik minél távolabb szülőföldjüktől potenciálisan dicsőséget szerezhetnek majd a magyarságnak. KIK SZEREZNEK DICSŐSÉGET A MAGYARSÁGNAK? Magyarul beszélve, a nagyhangú vagy a suttyomban a háttérben meglapuló hős fajvédők nem tűrték meg maguk között a magyar nemzethez annyira asszimilálódó, sőt gyakori esetben keresztvíz alá is állott „fajidegen" konkurrenciát. A már 1919- ben az örökkévalóságba költözött Ady Endre, a vérségileg is legmagyarabb költőzseni szíve vérével írt szavainak kevés gyakorlati eredménye volt: „...Örök bolygók, örök riasztgatók, Idők kovácsai — Megyek én is veletek bélyegesen, csillagosán...'' Mert ugyebár, mondanunk is felesleges: a világon, elsősorban Amerikában boldoguló magyarok legalább háromnegyed részét a bélyegesek,a csillagosak képezik. Azok és leszármazottaik, akik kivándorlásukkal is szolgálták a nemzet érdekeit. Akárcsak a hitleri gázkemencéket elkésett vérrokonok. Amerika egyik legkiválóbb antropológusának édesapja is a múlt század derekán szabadította meg önmagától és majdani leszármazottáitól a zsidó konkurrencia miatt nem boldoguló ferencjózsefi Magyarországot. A FILOZÓFUSBÓL ANTROPOLÓGUS LESZ Herskovits Herman 1872-ben hagyta el a Felvidéket és Ohio államban próbálta felépíteni exisztenciáját. Később itt házasodott össze a Németországból 1880-ban kivándorolt Hart Henriettával. Ebből a frigyből jött a világra Bellefontaine (Ohio) városban, 1895 szeptember 10.-én a kis Melville. Később egy húga is született. A középiskolát a kis Mell már a texasi El Paso-ban kezdte, a pennsylvaniai Erie városban fejezte be, 1912-ben. A kereskedő szülők ugyanis több ízben költöztek. Melville 1915 őszén a Cincinnati-i Hebrew Union College történelmi fakultására iratkozott be. Az első világháború tanulmányai félbeszakítására kényszerítette. Franciaországban szolgált az amerikai haderők kötelékében. Leszerelése után, 1919- ben egy ideig a franciaországi Poitiers-i egyetemen tanult. Hazatérve az Egyesült Államokba a chicagói egyetemen, 1920 júniusában Bachelor of Philosophy diplomát kap. Szeptemberben már a newyorki Columbia Egyetemen találjuk, ahol antropogia a főtárgya. A következő évben megszerzi a Master-fokozatot, majd megkezdi a Columbián hosszú, főiskolai oktatói karrierjét. 1923-ban a filozófia doktorává avatják. Disszertációjának címe: THE CATTLE COMPLEX IN EAST AFRICA. Herskovits Mel karrierválasztására a legdöntőbb hatással Franz Boas professzor, a Columbia világhírű, németországi származású főantropologusa volt. Jelentős mértékben befolyásolta imádottja, Frances Shapiro, a newyorki School for Social Research embertani szakának diákja. 1924 július 12.-én Párizsban házasságot kötöttek. Mindvégig nemcsak élettársa, de munkatársa is volt később világhírnévre emelkedett férjének. Több művének társszerzője is. Az amerikai National Research Council dr. Herskovitsot 1923-ban tagjává nevezte ki és fontos megbízatással látta el az amerikai négerek faji származásának kutatására. A feladatnak, egyetemi beosztásával párhuzamosan az 1924-27 időszakban, sikeresen tett eleget. Aztán 1925-ben újabb tudományos megbízatást kapott. Ezúttal a Committee on Human Migrations of the National Research Council a washingtoni Howard-egyetemre küldte, kutatói és előadói feladattal. A Columbia-egyetem is további alapokat teremtett részére antropometriai (az emberi test méreteinek összehasonlító tudománya) kutatómunkája során összegyűjtött hatalmas anyag feldolgo-A következő esztendőben jelent meg első nagyobb műve: THE AMERICAN NEGRO: A STUDY IN RACIAL CROSSING címen. A professzor arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai néger eredetileg afrikaiak, kaukázusiak és indiánok vérkeveréke, de alapjában véve egy homogén embercsoportot képez. A bírálat magas színvonalú, forradalmi alkotásnak minősítette a művet és dicsőítették mind világos stilusát, mind logikus gondolatmenetét. Herskovits egy másik tanulmánya ANTHROPOMETRY OF THE AMERICAN NEGRO — monográfia a Columbia Egyetem kiadásában látott napvilágot 1930-ban. A Northwestern University 1935-ben Herskovitsot az antropologiai osztály tanszékvezető professzorává nevezte ki. Az egyetlen pillanatig sem abbahagyott kutatómunka arról is meggyőzte a professzort, hogy az egykori rabszolgák eredetét Afrikában kell behatóbban tanulmányozni. Mind a Columbia, mind a Northwestern ilyen feladattal bízta meg. A HERSKOVITS-HÁZASPÁR TUDOMÁNYOS EXPEDÍCIÓI Az akkori Holland Guyana volt a legelső kutatási színhelye. A Herskovitsházaspár 1928-29 években itt tanulmányozta különböző bennszülött törzsek embertani fejlődését. A következő tanulmányút 1931-ben a nyugatafrikai Dahomey-be vezetett, majd a harmadik 1934-ben Haiti szigetére. Tapasztalataikat 1933-ban megjelent két kötetben hozták nyilvánosságra OUTLINE OF DAHOMEAN RELIGIOUS BELIEF címen. A következő évben jelent meg a REBEL DESTINY, amely a Bush néger törzs leírása. Nemcsak a szakemberek szempontjából érdekes olvasmányt képezett. A New York Herald Tribune egy neves könyvbírálója melegen ajánlotta a hasznos és érdekes útleírásokat a távoli életformák ismertetését élvezni tudók figyelmébe. A New York Times így jellemzi: „Intelligens és rokonszenves megfigyelések elbájoló környezet keretében." Nagy sikere volt az 1937-ben megjelent LIFE IN A HAITIAN VALLEY népszerű tudományos leírásnak is, amely a szigetország földmívelő lakossága életmódját világítja meg, exotikus rituáléikat, emberi vonásaikat. A következő esztendőben két kötetben jelent meg a DAHOMEY, majd 1940-ben THE ECONOMIC LIFE OF PRIMITIVE PEOPLES, az afrikai népek primitiv gazdálkodásának első áttekintő tanulmánya. NEM ALACSONYRENDÚ FAJ AZ AFRO-AMERIKAI... A newyorki Carnegie Corporation 1938-ban finanszírozta Gunnar Myrdal stockholmi egyetemi tanár húsz amerikai tudóssal karöltve megkezdett tanulmányát az Egyesült Államokbeli négerekről. Herskovits egyike volt az amerikai kutatóknak. A közben kirobbant második világháború miatt a munkát abba kellett hagyni. A svéd tudós hazautazott,de az amerikaiak elhatározták, hogy folytatják a munkát és kiadják saját kutatásaik eredményét. Legelsőnek Herskovits THE MYTH OF THE NEGRO PAST című tanulmánya jelent meg 1941-ben. Az „Egy hipotézis dokumentációja*' alcímmel ellátott mű azt állítja, hogy az amerikai néger nem alacsonyrendű, hanem tanulékony afrikai törzsek leszármazottja, nincs hiányában művelt elődöknek. Arra a következtetésre jut,hogy a korabeli amerikai néger hitéleti és egyéb szokásaiban megtalálhatók az eredeti afrikai kultúra maradványai és ezek, bár igen eltérőek, de nem alábbvalók másokkal szemben. A kritika Herskovits megállapításaival szemben nem volt egyöntetű: többen megkérdőjelezték elméleteit. A második világháború esztendeiben egyébként dr. Melville Herskovits fontos beosztásokban volt tevékeny. Egyebek között a Gazdasági Hadviselési Tanács főtanácsosi pozícióját is betöltötte. Közben expedíciót vezetett Braziliába (1941-42). Az Atlanti óceán partvidékén levő Bahia egyeteme az antropologia tiszteletbeli tanárává is kinevezte. TRINIDAD VILLAGE volt a Herskovits-házaspár következő, közös művének címe (1947), majd 1948 szeptemberében jelent meg Herskovits tanár MAN AND HISWORKS578 oldalas nagyszabású munkája, amelyet a kulturális antropologia teljes áttekintéseként értékeltek. 1962-ben, egy évvel halála előtt jelentette mega THE HUMAN FACTOR IN CHANGING AFRICA című, utolsó nagyobb művét. (Folytatása 12. oldalon/ mm £ Hívja dr. Kardos Lászlót, ha utazni szándékozik. Külföldi és belföldi utazások • állandó olcsó túrák a déli szigetekre - TÉLI UTAZÁSÁT MÁR MOST KÉSZÍTSE ELŐ ! — Állandó olcsó utazás Budapestre Londonon keresztül - Hívja Kardos Lászlót vagy Rosalie-t 478-2600 számon! Jegyezze elő új telefonszámunkat! ÚJ CÍMÜNK : ASTRO TRAVEL 92-34 Queens Boulevard, Rego Park, N.Y. 11374 zására és kiértékelésére. Ennek befejezése után, 1927-ben a Northwestern University (Evanston, III.) az antropologiai kar asszisztens tanárává nevezte ki.
