Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-12-26 / 17. szám
1979 december 26. NEWYORKI FIGYELŐ 7 Dr. Roboz Ottónak a FIGYELŐ- ben megjelent A VÉSZKORSZAK ÉS EGY RÉGI KIVÁNDORLÁSI MOZGALOM című kitűnő cikkét rendkívüli érdeklődéssel olvastam. Együltömben kétszer is végigbetüztem. Mélyen meghatott, ahogyan Nyíregyháza egykori főrabbijáról, dr. Bernstein Béláról emlékezik. A tudós főrabbi személye és értékes könyve, AZ 1848-49-1 MAGYAR SZABADSÁGHARC ÉS A ZSIDÓK ifjúságomtól — szívügyem. Dr. Roboz Ottó történelemkönyvben megörökítésre méltó adatokat rögzít le magyar zsidó testvéreink 1848 körüli üldöztetéséről és szenvedéseiről. Igaza van ! Ezeket a borzalmakat nem lehet felejtenünk. Tanulmánya figyelemreméltó és megszívlelendő. Nem hallgathatom el azonban, hogy egyetlen mondata keményen és fájdalmasan szíven ütött. Ez így hangzik:- Kossuth forradalmi kormánya egyszerűen kirekesztette a zsidókat az alkotmányból. -Álljunk meg egy szóra ! NEM MARADHATOK NÉMA Dr. Roboz Ottó tragikus történelmi valóságot elevenít fel. Tény ugyanis, hogy még az 1848. év halhatatlan törvényei sem vették be a zsidókat az alkotmány sáncaiba. Ámde Kossuth nevének a mondat élére tűzése: félreérthető. Mintha azt hangsúlyozná, hogy Kossuth viseli a felelősséget a „forradalmi kormány" határozatáért. Holott erről szó sem lehet, hiszen Kossuth fáradhatatlanul hirdette, hogy a zsidók egyenlő joga az igazság követelése és a szabadság csonka marad, míg abban a zsidóknak része nem lesz. Harsányan harsogta, hogy a zsidók emancipációja történelmi szükségszerűség. Kossuth Lajos nem zorul védelemre. Mégis kötelességet teljesítek, amikor igyekszem elhárítani minden kétséget, amely Kossuth nemes egyéniségét illetően félremagyarázható. Bár sótáramat sáraznak és serénynek érzem Kossuth semélyiségének dicséretére, hadd vonultassak fel két klasszikus tanút egyéniségének magasztalására: VÁZSONYI ÉS ARANY JÁNOS Arany János 1847-ben írt versében a turini remetéről, a magyar polgári szabadság és jogegyenlőség legendás hőséről ekként lelkendezik: — S távol hol citrom és narancs virulnak, Honán k.vül él a legnagyobb magyar. -1894 március 20.-án gyászbaborult Magyarorság. Meghalt Kossuth Lajos.A magyar zsidók zokogtak, megtépték ruházatukat. Gyászolták Kossuth Lajost, a magyar zsidóság gyámolítóját, bátor barátját. Eltávozott az isteni ajándék, az őrangyal. Egymást nyugtatták,vigastalták:BARUCH DAJAN EMESZ. Vázsonyi Vilmos az Egyenlőség március 23.-i zárnának vezércikkében így búcsúzott a nagy halottól: — Egy próféta húnyta le örökre szemeit. A próféták népének ivadékai, a zsidóság mélyen gyászolja. Nincs rétege a nemzetnek, mely most őszintébb, igazibb fájdalmat érezne, mint a magyar zsidóság. Az elnyomott jobbágyok és a zsidók koszorúját nemcsak a hazafias kegyelet fonta, hanem a hála is. — Arany János ércbe kívánkozó sorai, Vázsonyi bölcs megnyilvánulása: szavak. Az enyészettel elrepülnek... Azt gondolom, a mérleg serpenyőjébe, amely Kossuth egyéniségét és munkásságát mérlegeli, a legékesebben saját tetteinek dokumentaimat kell helyeznem. Kossuth csodálatos kertjéből szívvel-szeretettel egybegyűjtött bokrétában hadd mutassak be néhány, soha el nem hervadó virágszálat: KOSSUTH ÉS A ZSIDÓK 1843-ban alakult meg Pesten a zsidó kézmű-egyesület. Szidalmazták, gyalázták, becsmérelték. Kossuth nem maradt közömbös némaságban. Ellenkezőleg. Felemelte hatalmas szavát a zsidóság védelmében. Nemcsak mint ragyogó szónok, hanem mint kiváló publicista küzd, harcol, viaskodik. 1843 február 9.-én a PESTI HIRLAP-ban ezeket írja: Valóban igen-igen szomorú, hogy azok, akik a zsidók polgárosítása ellen mindig azt szerették felhozni, hogy a zsidó sem földművelésre, sem mesterségre nem hajlandó, most viszont azzal állnak elő, hogy már még a mesterségekből is el akarnak a zsidók másokat szorítani. Azon lelkes, buzgó férfiak, kik az egyesületet alakítják, ily felkáromlások által ne hagyják magukat elkedvetleníteni. Ne kételkedjenek, hogy midőn oda munkálnak, miszerint hitsorsosaik a polgári foglalatosságokba vegyülés által a társasággal, melyben élnek, egybevegyüljenek: hathatós lépést tettek ama, időszak felé, melyben a polgári jogok osztogatásánál nem kérdezik azt, hogy Istenüket mely templomban imádják ? — KOSSUTH A FEDÉLZETEN Mint céltudatos demokrata, minden kor a zsidók egyenlő joga mellett foglall állást. Az emancipációt a jövő szükséges célja gyanánt tűzte ki. 1847-ben a honosítási törvény tárgyalásakor erélyesen síkra szállt a zsidók mellett. A pozsonyiak zsidóellenes zavargásait nem tűrte szó nélkül: Fáj az ember lelke — harsogta —, hogy mindenütt mindenki élvezheti a szabadság terjedését és abból csak a zsidó népet látja kizárva. - ' • AZ ELSŐ „ZSIDÓTÖRVÉNY" A szabadságharc igazolta a jogegyenlőség híveinek a felfogását. A zsidó vallású harcosok nem maradtak el a másvallásúak mögött. A kitagadott zsidóság fiai siettek a nemzeti zászló alá, meghalni a hazáért, mely nekik nem adta meg a polgárjogot. A zsidóság helytállása nem maradt elismerés nélkül. Kossuth 1849 július 28.-án törvényjavaslatot terjesztett be a zsidókról. A Nemzetgyűlés egyhangúan fogadta el a javaslatot. Polgári és politikai jogokat ad a zsidóknak. Érvényeseknek jelenti ki a zsidó-keresztény házasságokat és elrendeli egy zsidó kongresszus egybehívását. Nem sok. De az akkori gyűlölködő világban kezdetnek merész lépés. TISZAESZLÁR A szabadságharc után Kossuth már | nem csak elméleti demokrata, hanem a gyakorlati élet tapasztalatai által felvilágosult férfiú elszántságával szólalt meg akkor, amikor rettenthetetlen bátorsággal, teljes j mellel állt ki a tiszaeszlári gyalázatos vér- _ váddal izgató, lázító demagógokkal szemben. Védelmére kelt az előítéletek súlyos ’ láncát viselő zsidóságnak. Ostorozta az Is- ] tóczy, Verhovay, Ónody tüzet szító úszításait. Kemény, elítélő szóval és meggyőző1 cikkek sorozatával döntő érvekkel cáfolta az aljas hazugságot, hogy a tiszaeszlári zsi-l dók 1882 április elsején rituális célra vérét ( vették Solymosy Eszternek. Az éretlen nép dühének kitörésétől] féltette a zsidóságot. KOSSUTH IGEI SOSE VOLTAK AKTUÁLISABBAK, MINT MA Köszönettel tartozom dr. Roboz Ottónak, mert az ő remek cikkének egyetlen mondatta ösztönzött arra, hogy most felelevenítsem Kossuth tanítását. Soha nem elégszer. Kossuth igéi, eszméi, ideáljai sose voltak aktuálisabbak, mint ma, amikor a pipogya kormányzatok meghúnyászkodó, alázatos, gyalázatos gyávasága folytán újból fellángol a legsötétebb antiszemitizmus tüzet okádó őrjöngése és a tarroristák világszerte kockázat nélkül gyilkolnak és szabadon szervezkednek. Kossuth érvei ma is valóságot hirdetnek, mert örök igazságot tartalmaznak. Ma is érvényesek, hiszen most is változatlanul szenvedünk a dühöngő elfogultság és a vitriolos rágalom pergőtüzében. PARÓKÁK ^ RÖVID, HOSSZÚ HOSTESS j|G Ö Í N -ok «SZOKNYÁK ! GYÖNYÖRŰ PONGYOLÁK ^HATALMAS VÁLASZTÉKBAN | IGEN JUTÁNYOS ÁRAKON HA OLCSÓN ÉS JÓL AKAR VÁSÁROLNI, ÉRDEMES FELKERESNI!!! HOFFMAN WIG SALON 4723 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 Tel.: 6334)200 Ékszerüzem keres megfelelő gyakorlattal rendelkező könyvelőt és angol levelezőt. KÖNYVELŐ jeligére a FIGYELŐ szerkesztőségében kér jelentkezést. Húsz éve fennálló ékszergyár és import-cég keres jómegjelenésű, jó modorú, üzleti szellemű, fiatal utazó férfit vagy hölgyet. Megfelelő személy éveken belül elérhet 50,000 dollár jutalékot is. SZORGALOM jeligére jelentkezés a FIGYELŐ szerkesztőségében. Előrizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $10 díját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név..................................... ....... Cím ...->■ Ai •ftdtti — 14*7 M Amet, 81. Street »él Ibi: LE 54484 * BU 8-OM* HETMAN'S PHARMACY 6101—18 Avenue Boro Park, Brooklyn — TaL 486-5644 — ée jiddisei is. 1 E hirdetés felmutatói kedvezményben részesülnek! FIZESSEN EL« LAPUNKRA 1 HIRDESSEN LAPUNKBAN! KOSSUTH VÉDELMÉBEN DR. FÁBIÁN SÁNDOR: Lapunk hasábjain szívesen helyi j adupk közérdekű, vagy érdekes írá- i soknak. Nem közölt kéziratokat'nem I küldünk vissza. Minden cikkért an- 4 nak írója felel.
