Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-10-05 / 14. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 október 5. KAKÁN KÁLMÁN ROVATA GÖRÖNGYÖS AZ ÚT AMERIKA ÉS A HELIKON FELÉ Magyar zeidók Amerika tzolgálatában SIR GEORG SOLTI arra, hogy éppen a „magasabbá érdekből alacsonyabb rendűnek minősített fajhoz való tartozás útján lett az illető Fortuna kegyeltje. Nem első ízben van alkalmunk hasonló, világviszonylatban is kivételesen magasra ívelő karriert bemutatni Sir Georg Solti személyében. Elismert zenekritikus sem határozhatja meg a felsőfokot, azt, hogy kit illet korszakunk zenei piramisának csúcsán a díszhely. Vitathatatlan azonban, hogy a magyar szülőhazából születési hibája folytán vándorlásra kényszerült zenei csodagyerek a legesélyesebb jelöltek között szerepel, bár vetélytársai között is vannak nem „fajtiszta*'' magyarok. Sir Georg Solti A királyi kitüntetéssel az angol nemesség sorába emelt Sir Georg Soltit sokan tekintik a jelenkor legsikeresebb operadirigensének. Kétségtelenül bálványa az amerikai és európai zeneértő közönségnek. A newyorki Carnegie Hall 1973 évi ünnepélyes őszi évadnyitása során a híres Chicago Symphony Orchestra-t vezényelte. Erről a New York Times közismert, igen óvatos zenekritikusa, Harold C. Schönberg így emlékezett meg: — Sir Georg Solti newyorki szereplései fenomenálisak. Még Karajan sem váltott ki ilyen hisztérikus dicséretet. Ehhez vissza kell térni a múltba, Toscanini idejére. Valóban, van valami közös vonás bennük. Belőle is olyan varázs árad, mint Toscaniniből.Ennek egyik rézé a lángoló hevesség, másik az átütő technika. Megvan az a misztikus képessége, hogy hatalmas egyéniségét bemutassa. Ez kevés muzsikusnak adatott meg. -A SZORGALMAS PESTI CSODAGYEREK SZERÉNY VÁGYÁLMA A Parnasszusra vezető ösvény eleinte felkúszhatatlannak tűnt. Nehéz akadályo kon kellett átküzdenie magát. Végül azonban olyan művészi magaslatokra emelkedett, amilyenekre legmerészebb álmaiban sem mert gondolni. Pedig a kisfiú már óvódás korában csodagyereknek bizonyult. Édesanyja, Szolti Móritzné, szül. Rosenbaum Teréz 1912 október 21.-én hozta világra Budapesten. Évtizedek múltán szüleit minden zenei érdeklődés nélküli, intelligens középosztálybeli átlagemberekként jellemezte. A gyermek zenei őstehetsége távolabbi ősökig nyúlt vissza. Hat esztendős korában kezdett zongoraleckéket venni. Tanárait — később is - nem csak kivételes zenei hallása, technikai képessége ejtette ámulatba, de hihetetlen ambíció fűtötte szorgalma is. Előbb az volt a vágya, hogy jó koncertzongorista váljék belőle. Tizenkétéves korában már nyilvános hangversenyen elragadtatást keltett. AZ OPERAHÁZ HÚSZÉVES KARNAGYA 1925 szeptemberében felvették a Liszt Ferenc nevét viselő budapesti Zeneakadémiára. Két évvel később — gyermekkori vágyát túlszárnyalva - már vezényelni vágyott. Mesterei között olyan világhírű zenepedagógusok szerepelnek, mint Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Kodály Zoltán. A múzsák által homlokon csókolt ifjú 1930 júniusában, csaknem félesz^endővel 18. születésnapja előtt érettségizett a Zeneakadémián, ahol azonnal oktatóként alkalmazták. Az Operaház ősszel asszisztensként szerződtette. 24 éves korában már a Figaro házassága vezénylését bízták rá. 1934-36 között az Operaház kinevezett karnagya. TOSCANINI FELÉLESZTI MEGHÍVÁSÁVAL A FAJGYŰLÖLET TÜZÉT A fehér terror valamelyes enyhülése után Hitler hatalomrajutása újabb olajat öntött az antiszemitizmus parázsára. Solti György lelkileg drága árat fizetett a sikerért A lemaradt, kevésbbé tehetséges vetélytársek vak féltékenysége, dühödt irigysége nem tudta elviselni, hogy a világhírnév teljében ragyogó Arturo Toscanini - aki néhányszor már csodálta Solti vezénylését - asszisztenséül hívta meg a fiatal művészt az 1936. évi salzburgi zenei ünnepségekre és a meghívást a következő évben megismételte. Sikere nemcsak önmagának, de magyar szülőhazájának is dicsőséget szerzett, de a fajgyűlölők számára még nagyobb dühkitörések forrásává vált. A második világháború küszöbén oly forró lett a talaj a nem-árja, de már híres operakarmester lába alatt, hogy idejében felmérve a helyzetet, menekülésre szánta el magát. Elhatározását tett követte. 1939-ben kijutott Svájcba. Sokat nélkülözött, mert az ország törvényei nem engedélyezik az , idegenek munkavállalását. Solti lelki szemei előtt eredetileg a minden megkülönböztetés nélküli szabadságjogokat a.szélrózsa minden iránya felé hirdető Miss Liberty kontúrjai bontakoztak ki. Svájcot csak átmeneti állomásnak tekintette, de képtelen volt amerikai vízumhoz jutni. Az ígéret Földjének kapui még hosszú évekig zárva maradtak előtte. Alkalmi zongoristaként tengette életét Zürichben. Közepes művészeket kísért, szórakoztató zenekarokban játszott.helyettesített. Néha egy-egy önálló koncertet is adhatott. Igen szerény albérleti szobában lakott. Közben azonban Oslóban, Londonban és más európai nagyvárosban is fellépett. 1942-ben Genfben megnyerte a Concours International du Piano első díját és ezt később megismételte. Néhányszor, különleges protekcióval, a svájci rádió zenekarát is vezényelte. Szerencsecsillaga csak náci-Németország térdrekényszerítése, illetve a háború befejezése után kezdett felragyogni. Az amerikai megszálló erőkkel Bajorországban állomásozott Kilényi Ede zongorista,óhazai barátja ajánlására 1946-ban megbízták az egykor nagyhírű müncheni Állami Operaház újjászervezésével és vezénylésével. Nem volt könnyű megfelelő művészgárdát toborozni.A régiek közül alig tértek vissza, az épületet sem kímélték a hadi események. Végül azonban sikerült. Mozart és Richard Strauss szerzeményei voltak Solti kedvenc, de nem kizárólagos repertoir számai. Wagner-operák, mint Tristan és Isolde, Walkűr, Tannhauser, A bolygó hollandi, kerültek bemutatásra és más operák is. A klasszikusok mellett a korszerűeket is vezényelte. A VILÁG ZENEKARAINAK ÉLÉN Párhuzamosan főbeosztásával állandó jelleggel vezényelte a frankfurti és különböző más európai zenei központokban is a helyi szimfonikus zenekart. Több más szimfonikus együttes vendégkarmesteréül is meghívták. így jutott el első ízben 1953- ban a hőn óhajtott Amerika földjére is. A san-franciscoi Opera Társaság hívta meg. Az Electra, Tristan és Isolde és a Walkür vezénylésével remekelt. A következő évben mára chicagói szimfonikus zenekart, a los-angelesi filharmonikusokat és a mexicoi nemzeti szimfonikus együttest vezényelte, utóbbit persze Mexico City-ben. Az ötvenes években az amerikai földrész csaknem valamennyi jelentős szimfonikus zenekara vezénylésével váltott ki viharos elismerést és dicsőítő sajtókritikákat. A siker-láncolatból nem maradt ki New York, Philadelphia, Boston, St. Louis, Pittsburgh, Montreal és több más zenei központ sem. Newyorki debut-je 1957 márciusában a Carnegie Hallban volt. Akkori sajtónyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy azért kedveli az amerikai zenészeket, mert nem ragaszkodnak megszokott karmester, vagy bizonyos szerzők stílusához, hanem beleélik magukat akár Mozart, akár Bartók, vagy mások hangulatába. Jómaga, bár Beethovent és Schubertét favorizálja, helyt ad repertoir-jában olyan szerzőknek is, mint Bartók, Stravinsky, Schönberg, Hindemith, Berg és mások. Viszont ellenzi az elektronikus kompozíciókat. Solti első newyorki bombasikere után minden év tavaszán visszatérően ünnepelt vendég-dirigense volt a Carnegie Hall zsúfolt házának. 1960-ban a Metropolitan Operában a Tannhausert vezényelte. A PESTI ZSIDÓFIÜ A KIRÁLYNŐ LOVAGJA. Solti az 1961-71 közötti évtizedben a londoni Covent Garden Operaház zeneigazgatója. A brit birodalom legtehetségesebb zenészeit gyűjtötte Tnaga köré azzal az elhatározással, hogy a Covent Garden zenekarát a világ első együttesévé emelje fel. E téren kétségtelenül igen jelentős eredményeket ért el. Erzsébet királynő Soltit, érdemeinek elismeréséül 1972 márciusában lovaggá avatta, ami a SIR rangjelzéssel jár. A londoni operától hosszabb szabadságot nyert 1969-ben. Leszerződött a chicagói operához, majd annak együttesével európai turnéra indult. Ezúttal is kivételes közönségsikert aratott és a sajtókritika is az egekig magasztalta mind a dirigenst, mind együttesét. A chicagói opera első európai körútja 1971-ig tartott, amikor Solti elfogadta a párisi operaház zeneigazgatójává való meghívását. (Fofy tatát a12. okkbm) Békét és nyugalmat, örömet és boldogságot kíván az egyetemes magyar zsidóságnak és a zsidó népnek Mrajnv Laci és Llizabetli i ■■■■■ Minden baráfjt.í, isme.x:ét szeretettől köszönti nagy ünnepeinken KI au« Sándor és Rózsi A bolygó zsidó mártir-történelmében szórványosan akadnak egyéni példák A ZENEÉRTÖ KÖZÖNSÉG FENOMENÁLIS BÁLVÁNYA
