Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-07-09 / 10. szám

12 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 július 9. KAHÁN KÁLMÁN: (Folytatás a 4. oldalról) MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN AZ ÖTVENEDIK SZÜLETÉSNAP KÜSZÖBÉN Schneier rabbi híveinek, amerikai és a világ valamennyi táján élő tisztelőinek nagy tábora, köztük a Magyar Zsidók Vi­lágszövetsége, amelynek szintén lelki veze­tője, jövő tavasszal készül megünnepelni a sikeres karrierjének még delelője előtt álló, karizmatikus személyiség félévszázados születési évfordulóját — 1980 március 20.-án. Ezt megelőzően, még az idén kora ősszel sor kerül az American Jewish Con­gress chairman-i pozíciójába való ünnepé­lyes beiktatására, - méltó keretek között. Néhány szót családjáról: Élettársa, Donna asszony, műkereskedői minőségé­Dr. Katz József (Jeruzsálem): 1 MLÉKEZZÉL ÉS EMLÉK) /'• I SS ! A BŰNTÁRS (fcbő rész.] Barátom, Fuchs, honvéd ruhában, egy üveg seprűpálinkával állított be hozzám. - Hogy kerülsz ide, Piliu? - így becéztük. - Hát elhang­zott a szó és édes Erdély itt vagyok — válaszolta barátom. - Az erdélyi bevonuló csapatokkal ke­rültem ide. — Hozzánk, a Felvidékre már jó ideje, hogy bevonultak, — jegyezte meg. Tudom, mondtam. Feleségem, Klári és kis fiacskám ott vannak nálatok Ungváron. Bizonyá­ra fiacskám, Gyuri a te Karcsi fiaddal játszanak a Galagoban, az Ung partján. Kint a város zajosan pezsgett. Városunk egűik nagymagyarja, Weislovits, a kormányzó lovának ezüst vedret készíttetett. Meg is kapta érte a jutalmat: később a kistarcsai internáló tá­borban verték agyon. Prágából Pestre akartam utazni, a prágai magyar konzulátushoz mentem vizűmért. Lent a portás közölte, hogy már elmúlt a hivatalos óra. A konzul úr már jön is lefelé. Megszólítottam. Amint meghallotta, hogy váradi vagyok, előre­tessékelt s az emeleti szobájában román útleve­lembe beütötte a magyar vizumot. Ezekkel a sza­vakkal nyújtotta át: — Olyan embernek, aki oda való, ahol olyan magyarok élnek, az ajtóm mindig nyitva áll. — Az előbb említett MAGYAR-ra gon­dolt. A székely-hadosztály volt altábornagy parancsnoka, az állomásról jövet nagy sleppel vonult végig a városon. Az első sorban az első világháború volt „magyar" tisztjeivel volt körül­véve. Ezeket is, pár évvel azután, Kassán, mint oly sok százezret, adtak át a vesztőhelynek. Szegény apám gyakran bejárt Váradra, a FrontharcosokBajtársi Szövetségéhez, volt katona bajtársakkal találkozni. Régi harctéri emlékeket efevenítettek fel. A Bemer téren két kakastollas csendőrőr­mester szólított meg. Nem tudtam hirtelen, hova tegyem őket. — Hát nem ismersz? — szólt az egyik. Visszaemlékeztem: egy bál alkalmával román falubelieket vertek nyomorékra. A NEW YORKI FIGYELŐT tiMfr a 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO . Tel.: 288-2986 205 East 85th Street New York, N.Y. 10028 Htodén dkkért annak irtja feM ben jelentősen hozzájárul viszonylag gond­talan anyagi helyzetükhöz. 21 éves fiúk, Marc, apja nyomdokain haladva, a Yeshiva University rabbiképzőjének hallgatója és a Diáktanács elnöke. Megválasztásáról az Egyetem sajtó-orgánuma TÚLTESZ AZ APJÁN cím alatt számolt be. Édesapja ugyanis annak idején, mint rabbijelölt - csak az alelnökségig vitte... A család negyedik tagja leányuk, Ka­ren, a Brandeis Intézet diákja. Nemcsak az amerikai magyar-zsidó törzs tekint büszkén Schneier Arthurra... A váradi fegyházból nyári mezei munkára szabadságoltattam őket. Nem mentek vissza töb­bé. Átszöktek Magyarországra, „karriert" csinál­tak — megszerezték a tollas csendőrcsákót. Hamar vége lett a vidám hangulatnak. Kezdték megmutatni igazi arcukat. Kereskedőket üzletükből az utcára dobtak. Még a szegen függő kabátjukat sem engedték, hogy felvegyék. Bizo­nyára pénz van benne. így indultak el a fosztogatások, akkor még rendelkezés nélkül. Aztán jöttek a „törvények", a „rendelkezések" csövestül. Egy tábornokot küldtek megyei főispán­nak. A városháza nagytermében vette ki az ügy­védektől az esküt. Nemsokára megfosztották a nem-árjákat a joggyakorlattól. A likvidálási idő alatt egy tárgyaláson, el­lenfelem ügyvédje, nyílt ülésen így fakadt ki: — Ennek a zsidónak le kell ütni a fejét ! - A bíró hallgatott, mert az ügyvéd a magyar megújhodás pártjának képviselője volt. Megindultak a munkaszolgálatra szóló be­hívások. Bihar megyében Margittán állították fel a 110/1 és 110/2 századokat. Szegény jó anyám már a bevagonirozás előtt Juszt őrnagy által ki­vétetett a menetszázadból é hazaküldtek. A két századból csak kevés hírmondó került vissza. Szirti alezredes szónokolt indulás előtt a kerethez: — Nézzetek ezekre, ezeket a magyar haza nem várja többé vissza! — így búcsúztatta a két munkaszázadot. 1944 március 19-ig a munkaszolgálatnak nagyon szomorú története van. Ekkor, március 19.-én, minden ellenállás nélkül szállták meg a németek Magyarországot. Ez a nap a magyar zsi­dóság tragédiájának kezdete: Sárga csillag, gettó, majd deportálás, a magyarok lelkes közreműkö­désével. Magyar kormányhatóságok és a magyar nép törtető együttműködésével. A csendőrök és a többi karhatalmi szervek brutális segítőtársai voltak a németeknek a ki­fosztásban, rablásban. A megszállás után egymást követték a ren­­delkezések:beszolgáltatni az értékeket, bankokba letétbe helyezni, különböző bejelentéseket tenni értékekről és más vagyontárgyakról. Aztán a get­tóban kínvallatásokkal milliárdokra rúgó értéke­ket raboltak össze. (Folytatása következik.) CATALOGS, AM. price um STATIONERY EXPERTLY DESIGNED BY STEPHEN. BAAS 25 W«t St* Statt. Ntw Yak* N.Y. 10019 (212)581-8442 Új címűnk: 526 7th Art., (38 utca sarok) 3. emelet | (212) 869-0666 W Sri A MUSZ-SZÖVETSÉG a Magyar Zsidók Világszövetségé­vé karöltve, ezúton külön is felhívja a magyar-zsidó katasztrófa túlélőinek figyelmét arra a sikerrel járt akcióra, amely azt ered­ményezte, hogy a Jad Vesém az elpusztult mártírok adatait, ta­­núvaDomási jegyzőkönyvek alapján, ABC-sorrendben iktatja és okmánytárában megőrzi. Ezáltal mód van arra, hogy a kataszt­rófa áldozatainak emléke az arra hivatott intézmény kereteiben megörökítése kerüljön. A kiállítása váró tanúvallomást jegyzőkönyveket levélben vagy telefonon a Világszövetség és MUSZ irodájában lehet igé­nyelni, lapunk 2. oldalán, a Világszövetség rovatában közölt cimen és telefonszámon. Kaphatók a dési, marosvásárhelyi mártirem lékkönyvek DAN OFRY: GOLDA DAN OFRV MUNKÁI: A jomkipuri háború (angolul is), A hat­napos háború. Izraeli antológia — Hetven író írásai LEON URIS: EXODUS HANS HABE: Mint hajdan Dávid BÁLLÁ ERZSÉBET: József körút 79, SCHÖN DEZSŐ: Örökség Istenkeresők a Kárpátok alatt Dr. Nyiszli Miklós: Mengele boncolóorvosa voltam Auschwitzban Deutsch László:Damaszkuszi küldetés Joel Pálgi: És jött a fergeteg KISHONT FERENC MUNKÁI: Ige-mige, Nul? - 100 Humoreszk - Humoreszk Gréda József: Mai héber izraeli költők Patai József: Héber költők Dr. Jesurun Élijáhu: Élő zsidó történelem Jeruzsálem Galili Ervin: Tanúk vagyunk Halász Péter: Mlszter Honfitárs Tam Tam Se kint, se bent Fogócska Dr. Linksz Arthur: Visszanézek... Zoltán Dezső: Hétpecsétes titok Solem Alejchem: Tóbiás, a tejes ember Az erdélyi zsidók története és már­­tirkönyve Debreceni zsidók mártirkönyve Az újpesti zsidók mártirkönyve Dr. Kecskeméti: A zsidók egyetemes tör­ténete Dr. Kecskeméti; Ézsajás Jeremiás l/lll Gál György: Honthy Hanna Szvetlána: 20 levél egy jóbaráthoz A kém, aki a hidegről jött Szilvási: Forgóajtó Albérlet a Síp utcában Ördög a falon Fenn a hegyen Barzilay: Csillag a város felett Héber-Magyar-Héber Szótár és nyelvtan Nyelvleckék gramofonlemezröl minden nyelven. M. GOLDSTEIN 4418 16th Avanue Brooklyn, N.Y. 11204- Tol.: >53-5708 -AZ OLVASÓ ÍRÁSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents