Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-06-07 / 8. szám

10 NEW YORK I FIGYELŐ 1978 június 7. ERDÖHAZI HUGO: problémáira. Dr. Roth nem tartja helyes-AZ EURÓPAI FÓRUM AZ EGYETEMES ZSIDÓSÁGHOZ SZÓL: AZ AMERIKAI ZSIDÓSÁG HELYESEL Az európai zsidóság négyszáz delegá­tusa, erősítve az amerikai zsidóság küldöt­teivel, találkozott nemrégen Zürichben. A százados európai diaszpóra jövőjét kutató megbeszélés vezérfonala a párisi professzor Andre Amar megnyitó tanulmányának cí mében nyert kifejezést: — Az európai zsidóság jelenkori problémái-Páris, London, Berlin, Amszterdam zsinagógái már évtizedek óta észlelik az „Istentől eltávolodó,, zsidó társadalmi erje­dést. Professzor Amar még pontosabban mutatott rá ,,a zsidó hagyomány, vallás gyökereinek kiszáradására,, mint kátyúba jutott „ideológiai,, keretre. Ezt bizonyítják nem zsidó intézmények is: az európai gon­dolat sosem volt zsidó ellenesebb, mint ma. Európában az Egyház válsága is árt a zsidóságnak és a Judaizmus útját veszé­lyekkel kíséri jobban, mint a világi propa­ganda. Az Egyház is az ,,új baloldal,, csaló­ka délibábjait követi.„Cionista ellenessége,, csak általános eszmei kifogása zsidóellenes­­ség, az antiszemitizmus leplezésére. Az európai kultúra modern krízisében vissza kell térni a zsidó örökséghez: a zsidó intel­lektus a hagyományok páncéljában tudja túlélni az európai diaszpóra modern szel­lemi inkvizícióit. Ugyanakkor az európai zsidóság nemzetközi egységben lépjen fel a politikai élet porondjára, erősítve hangját és Izraelt. Az úgynevezett „palesztinaiak,, nemzetközi egysége ellen így kell felvenni a harcot. A madridi főrabbi, Baruch Garzon szerint a Judaizmus befolyásolhatja az egyetemes európai társadalmat. Az alapve­tő zsidó etika, erkölcsi törvények, emberi magatartás nem maradhat közömbös az európai társadalmi fejlődésekkel szemben. A madridi főrabbi erkölcsi hitvallását har­cos szavakkal húzta alá az amszterdami professzor Joop Meijers: társadalmi fele­lősségünk elől nem menekülhetünk el... Angliából Dow Marmur lelkipásztor egyetértett Nachum Goldmann gyakran hangoztatott felismerésével: „Végétért a zsidó és nem-zsidó világ között a háború utáni mézeshetek időszaka,,. Hívjuk és invitáljuk közösségünkbe a zsidó milliókat, akik a társadalmi és egyházi élet perifériáin élnek... Micsoda ragyogó felismerés és rég­­!ta időszerű követelés... Hogyan lehetne ezt az egységesítő harci célt elérni? A peri­fériákon kódorgó, célt vesztett zsidót meg kell győzni: újból halálos veszélyek vesznek körül bennünket, kikeli nyújtani kezünket egymásért. Először azonban egységet és belső konszolidációt kell teremteni a zsidó intézmények között. Csak ezen az úton tud a diaszpóra zsidósága a feladat nagyságához és veszélyeinek elhárításához méltó anyagi és társadalmi segítséget nyújtani Izraelnek és Izrael népének. Az Európai Fórum korszerű hangját szólalta meg a párisi professzor Gerard Israel: — Az emberi jogokat hirdető Juda­izmus tanítását nem hallották meg szertea világban, — ignorálták. Izrael államának létét veszélyeztetik. Ez tulajdonképen a zsidóság politikai létének eliminálására is irányul. A zsidó diaszpóra számos országá­ban az elementáris emberi jogoktól vonják meg a Judaizmus népének tagjait... A párisi professzor felhívta az Euró­pai Fórum szószékének közvetítésével a demokráciák zsidó közösségeit, vegyenek részt az emberi jogokért folyó társadalmi és politikai mozgalmakban. Az Európai Parlament körvonalai rajzolódnak ki e vi­lágrész történelmi arculatán és a Parlament alapvető elveinek paragrafusai az emberi jogokról fognak beszélni. Kenneth Rubens, a Jótékonysági Világszervezetek londoni elnöke szerint a zsidó ifjúság energiájának jó részét a magasabb tanulás diplomaszer­zésére, karrier perspektívákra fordítja és kevés idejük marad a zsidó tanulmányokkal való foglalkozásra. A londoni Zsidó Tanul­mányok Intézetének igazgatója, dr. Roth Siegfried szerint nem könnyű terjeszteni a 1 Judaizmus igazságait az ideák „piacán.,, Dr. Roth arra mutatott rá, hogy a zsidó ifjúsá­got nemcsak „baloldali mozgalmak,, csábít­ják.,, A zsidó ifjúság szélesebb síkon tekint az emberiség, például az éhezők millióinak nek, hogy a zsidó vezetők gyakran elkerül­nek olyan kérdéseket, melyeknek nincsen közvetlen kapcsolatuk a Judaizmussal. A keresztény ifjúság univerzális problémák iránti érdeklődését megértette az úgyneve­zett Ekumenikai Világ Tanács. A megjelentek mintegy negyed ré­szét az American Jewish Committee (AJC) küldöttsége adta. Az Egyesült Államok legátusainak figyelme ezúttal a zsidó csalá­di élet lezüllésével foglalkozott. A gyerme­kek: a családok áldozatai azért vesztik el oly gyakran zsidó öntudatukat. Az európai és amerikai zsidó társadalmak problémái, az azokat körülvevő veszélyek feltűnő hasonlóságot mutatnak. Az Európai Fórum és az amerikai zsidóság küldöttsége többek között ezeket a kérdéseket intézte a világzsidóság lelkiis­meretéhez: Hogyan lehetne életet injekciózni a zsidó öntudat erősítésének mozgalmába ? Hogyan előzhetjük meg azt az irányzatot, mely a Judaizmus iránti érdeklődés elvesz­tésének szí ptómáit mutatja ifjúságunk kö­rében ? Hogyan vonhatjuk be a zsidó tár­sadalmi élet perifériáin élő zsidó tömegeket a társadalmi aktivitás közösségébe ? Ho­gyan maradhatnak fenn kisebb elszigetelt zsidó közösségek ? Mi legyen magatartá­sunk a kevert házasságokkel szemben ? Tulajdonképpen a zsidó nevelés kor­szakos problémái adták a hátteret az Euró­pai Fórum problémáinak. Minden tanul­mány, felszólalás mögött, minden társadal­mi és politikai probléma perspektívájában az egyetemes zsidó nevelés: iskolai és isko­­lánkívüli mutatott rá arra, hogy enélkül a diaszpóra zsidósága szétzüllik, a veszélyek­kel szemben elvesztheti ellenállását és Izra­el számára nem adhatja sem a jelenben, sem a jövőben azt az acélos támogatást, melyre szüksége van az egyre hangosabb zsidó-elle­nes és Izrael-ellenes világban. Auschwitz lassan elmosódik a közömbös emberiség emlékezetében és vége van a „nem-zsidó és zsidó világ közötti mézesheteknek...,. Az Európai Fórum akár Amerikai Fórumként is óvhat bennünket: életkér­dés számunkra a zsidó egység ! Izrael és a diaszpóra egysége, a zsidó öntudat erősíté­se... A magyar zsidóság vezetői is kövessék az Európai Fórum által felvetett gondola­tokat. HIBDBSSKN LAPUNKBAN! MLŐ LAFUKKXÁ1 MAGYAR ZSIDÓ CLUB, MIAMI A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE MIAMI I TAGOZATA 1520 Lenox Avenue, Miami Beach, Florida 33139 TeL: (305) 531-1113 Mindazok, akik a szervezetbe való felvételüket igénylik, érdeklődhetnek Wein­berger Arthur titkárnál. Telefonszáma: (305) 673-5154, reggel 9.30-11.30 és este 6.30-11.30 között. A helyiség nyitva van szerdán és szombaton este 6-12 óra között. A MAGYAR ZSIDÓKKAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁNÁSMÓD A NÁCIK ÁLTAL ELFOGLALT EURÓPÁBAN (A Jad Vasém-sorozat XII. tanulmánykötetében megjelent tanulmány magyar fordításban.) 1. közlemény 1944 március 19.-ig, amikor a németek bevonultak Ma­gyarországra,azok a magyar zsidók, akik Németországban és a német uralom alatt állt területeken éltek, sokkal jobb helyzet­ben voltak, mint sok más állam zsidó polgárai. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar kormány védelemben része­sítette külföldön tartózkodó zsidó állampolgárait. Bár a német bevonulást megelőző időszakban egymást váltó magyar kormá­nyok megengedték és alkalomszerűen bátorították is az erőtel­jes zsidóellenes irányzatot és szigorúan korlátozták a zsidók gazdasági és nevelésügyi lehetőségeit, mégis a magyar zsidók jogvédelmét illetően, fizikai veszélyeztetésük meggátlásában meglehetősen pontosak voltak,- bizonyos kivételekkel.1 Talán semmi sem jellemzi jobban az ellentmondó magatartást, mint azok a rendszabályok, amelyeket a különböző magyar kormá­nyok alkalmaztak a bona fide zsidó állampolgárok megkímélésére, nehogy a nácik uralma alá hajtott Európában a „végső megoldás,, keretébe kerüljenek. Németország, a németekhez csatolt területek és a Főkormányzóság A második világháború kitörése, Lengyelország, Nyu­­gateurópa és a Balkán gyors elfoglalása a németek drákói zsi­dóellenes rendszabályainak sorozatát eredményezte. Ezek az intézkedések a tömeges kiirtási programm előzményét jelen-Dr. BRAHAM L. RANDOLPH tették. Utóbbi a Szovjetuniónak 1941. júniusában megkezdett invázióját követte. A zsidóellenes intézkedések közé tartozott a lealázó megkülönböztetést jelző sárga csillag viselése, a get­tók megalapítása és a tulajdonjogtól való megfosztás. A néme­tek természetesen igyekeztek e rendszabályokat a külföldi zsi­dókra is kiterjeszteni, akik az elfoglalt és bekebelezett terüle­, . 2 teken éltek, ideértve a Főkormányzóság területet is. ^ A kivételeket a zsidó munkaszolgálatosokkal való kegyetlen bá­­násmód képezte bizonyos munkásszázadokban, amelyek Ukrajnában és Borban (Jugoszlávia) szolgáltak, továbbá a kb. 16000 „külföldi,, zsi­dó deportálása ésazt követő kiirtása Kamenec Podolsk közelében, 1941 augusztusában, valamint 700 zsidó hidegvérű legyilkolása a bácskai kör­zetben, 1942 januárjában. Részletekre nézve I. R.L. Braham: A kame­­nec-podolski és délvidéki tömeggyilkosságok : A magyarországi zsidó­irtás előjátéka (angolul). Vad Washem Studies, Vol. IX. Jeruzsálem, 1973. 133-156. II., valamint R.L. Braham: The Hungarian Labor 1939-45, Boulder, Colorado, 1977,139.1. 2 A Fökormányzóság (Generalgouvernement) a németek által elfoglalt Lengyelország egyik közigazgatási területe Hans Frank főkor­mányzó alatt állt. A főkormányzóság megalapítása kisebbfajta jogvitá­hoz vezetett a németek és magyarok között a Főkormányzóság és Ma­gyarország közös határainak kérdésében. Ezt a vitát hosszas tárgyalások után 1942-ben oldották meg. Az ügy részleteire és a német és magyar küldöttségek összeállítására nézve I. National Archives, Washington, D C. Microcopy, T-120, Roll 2561, Frames No. E 310873-927 (ezután NA jelzéssel. Minden további hivatkozás Microcopy T-120 sz.-ra vonat­kozik).

Next

/
Thumbnails
Contents