Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-04-06 / 5. szám
....................—r ......—* ' "■ 11 .... : A- .# . . ji& :1a a a A TUDATLANSÁG URALMA Az amerikai kormánypolitikát, az amerikai zsidóság felfogását és az izraeli helyzetet is a politikai tudatlanság jellemzi. Ennek levét leginkább az amerikai zsidóság issza meg, amely számos vonatkozásban magára kell, hogy vessen a látszólagos balsikerekért, az amerikai hivatalos politikának Izraeltől való elfordulása és az arab álláspontnak színleges elfogadása folytán. Hasznos lesz, ha az elkövetett hibákat pontokba foglalva felsoroljuk: Az amerikai zsidóság hivatalos vezetői hibásak, mert nincsenek tisztában azzal, hogy Begin miniszterelnök valójában mit akar, mik a kiinduló pontjai és olyan témák felett vitatkoznak, amelyeket valójában említeni sem érdemes. Ezáltal az amerikai közvéleményt nemcsak Izraeltől távolítja el, de növeli az amúgyis veszedelmesen elfajuló antiszemitizmust. Hibás az amerikai hivatalos zsidó vezetőség abban is, hogy kiéleződött az amerikai zsidóság úgynevezett kettős hűségének ellentmondása. Mind jobban teret nyer az az antiszemita megállapítás, hogy az amerikai zsidóság egyidőben nem lehet hű’Amerikához és Izraelhez, tehát kétségtelen, hogy Amerika és Izrael szembenállása a zsidóságot elidegeníti fogadott hazája, Amerika iránti hűségtől. Hibás az amerikai hivatalos zsidó vezetőség abban is, hogy mind újabb és újabb vitaanyagot kever a kiéleződött politikai helyzetbe. így a Jeruzsálemben .eíolyt cionista «iiágko ng>«ssszu»un az ellentétek elsimítása helyett kiábrándító jelenetek voltak tisztségek betöltéséért és a vallási árnyalatok ellentéteinek kidomborítása folytán. Mintha ebben a pillanatban Izraelnek nem lenne elég gondja, — még szükségesnek mutatkozott a reformzsidóság követeléseit is felszínre hozni... Ha vizsgáljuk a felsorolt hibákat, engedjük meg magunknak a tiszteletteljes kérdést: Tudják-e az amerikai zsidó vezetők, hogy Begin az elfoglalt egyiptomi területek 95 százalékát azonnal vissza akarja adni és csak 5 százalék felett kíván rendelkezni — biztonsági okokból, de ezek kérdésében is hajlandó - mint minden felett - tárgyalni ? Tudják-e az amerikai zsidó vezetők, hogy Izrael a maga 3 és félmillió lelket számláló lakosságávaf területileg nem nagyobb, mint New Jersey állam, míg a környező, 100 milliós lakosságú arab államok területe nagyobb, mint az Egyesült Államok ? Tudják-e az amerikai zsidó vezetők, hogy Carter elnök nem antiszemitizmusból, hanem egyszerűen politikai és történelmi képzetlenségből vallja, amit vall és teszi, amit tesz ? Nem volna-e helyesebb a helyzet elmérgesítése helyett inkább politikai leckét adni az Elnöknek, amint azt a Newsweek kitűnő cikkírója, George F. Will teszi a hetilap április 3.-számában ? Hadd idézzünk e remek írásból: nemcsak téveteg, de következetesen hibá: iba volt a palesztinai kérdést a teendők elejére tenni, hiba volt a szovjeté-? mint békealkotó partnert beiktatni, hiba volt udvarolni a szélsőség . ek. Szíriának és a PLO-nak és végül hiba az ÁTFOGÓ béke gondolaté !nL, amivel a szélsőségeknek a lehető legnagyobb befolyást biztosít, tárgyaló asztalnál. Azzal, hogy a kormány Begint a béke akadályának minősé . megjutalmazza Szadat hajthatatlanságát és Husszeint is, aki azt a tényt táplálja, hogy Amerika kényszeríteni fogja Izraelt mindé; ' ; jz arat; ok háborúban nem érhetnek el. Will felfedi azt is, hogy az amerikai kormány szerint Izraelen van a \ teher, hogy visszacsalogassa Szadatot a tárgyaló as hoz, pedig valójában Izrael a Szinájjal kapcsolatosan minden eddigi izraeü kormányon túlmenő engedményeket javasol. Szadat, akinek nincs joga • nyugati partvidékről tárgyalni, a szináji engedményeket azért utasítja vissza, mert Izrael nem hajlandó neki engedményeket tenni a nyugati partvidék ügyében. Pedig az amerikai kormány álláspontjával ellentétben — Will megállapítása szerint — Husszein az egyetlen akadály ! A 242. sz. határozat kérdésében is következetesen tévelyeg és tudatlan az amerikai kormányálláspont. Eugene Rostow, volt külügyi alállamtitkár, a Yale professzora nemzetközi jogi, megdönthetetlen érvekkel bizonyítja, hogy a nyugati part és a Gaza-sáv egyetlen állam felségterületéhez sem tartozik, hanem része a palesztinai mandátumterületnek, amely 1946- ig magában foglalta Jordánt és Izraelt is. Izraelnek legalább annyi joga van a területhez, mint Jordánnak, sőt egyesek szerint, több, mert 1967 óta elfoglalva tartja, egy önvédelmi háború következményeként. Husszein magára vethet, hogy figyelmeztetés ellenére résztvett az 1967-es háborúban. Ha ezt nem tette volna, r : ma is uralma alatt tarthatná —Rosíow szerint — a nyugati partot, sőt Jeruzsálemet is, Izrael sohasem akarta bekebelezni a nyugati partv í. Azt tette csupán, amihez joga volt: településeket létesített, amihez van mindaddig, amíg Jordánná! meg nem egyez a területek sorsa felett Begin javaslatát, amelyet decemberben tett a nyugati part arabjainak önrendelkezési jogáról, a Carter-kormány akkor dicsérte. Most viszont elítéli. Ezek után természetes, hogy Husszein nem akar tárgyalni. Valójában Begin önrendelkezésre vonatkozó javaslata veszélyezteti Izrael biztonságát, mert előbb-utóbb az önrendelkezés teljes függetlenségre {<: \ vezetni. Addig tehát, amíg Husszein nem tárgyal, Izraelnek joga van a nyugati partvidékhez. Will emlékezteti a kormányt arra az ultimátumra, amelyet Amerika Mexiconak küldött 1916-ban: Az Egyesült Államok nem tűrheti,hogy banditák garázdálkodjanak‘a vele szom szédos területeken és nem vonja ki m e x i c o i területről csapatait, amíg a banditák működése nem szűnik meg ! Amíg Amerika nem tudja Husszeint tárgyalásra rábeszélni, addig hagyja abba saját szövetségesének nyomását, - fejezi be figyelemreméltó cikkét George F. Will. Az amerikai zsidó vezetők jobban tennék, ha tanulmányoznák a tényeket és nem elhamarkodott, szenvedélyes kitörésekkel, hanem a tudás erejével hatnának a hagyományos amerikai naivitást tükröző kormányférfiakra.- A Carter-kormány erkölcsi mikroszkópját a Közelkeletre szegezte és megállapította, hogy Izrael, amely 30 éven át kereste a tárgyalások felvételét szomszédaival, képezi az akadályt a béke útiéban a PROF. AUGUST MOLNÁR 177 SOMERSET DR. P.O.B. 1084 NEW BRONSWCK N.J. 08903 A MAGYAR ZSIDök VJLÄGSZÖV81 tih OF ÉS A NEW YORKI FIGYELŐ SZERKESZTŐSE GE szívesen Ltja önt, családját és barátait IQ7S, április 9.-én. vasárnap délután 5 órakor a Hotel Abbey Victoria (Seventh Avenue és 5ist Street sarkán) VICTORIAN ROOMjában tartandó IRODALMI és MÖVÉSZDELUTÁNRA. Dr. NAGY JÄINOS, a debreceni egyetem irodalmi ...-aUrnk professzora a mártírhalált halt magyar-zsidó költőről, RADNÓTI MIKLÓSRÓL tart előadást és bemutatja a nagy költő legszebb verseit. dtlépőd$ 3 dalié* Pontos megjelenést kérünk.
