Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-03-20 / 4. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 március 20. KAHAN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A RIPORT ÉS A REGÉNY VIRTUÓZA történelmi nevezetességű svájci üdülővá­­rosban amerikai állampolgárként elhunyt, budapesti születésű Hans Habe, alias Békes­­sy János íróvirtuózt és regénykirályt. Bár születési hibával,de — képletesen szólva — bíborban vagy bu­rokban jött a világra. Már az első pillanat­tól kezdve igen jól helyezkedett el Fortuna szekerén. Tetézte szerencséjét, hogy Kalli­ope múzsa alaposan homlokon csókolta a hódító külsejű, karcsú, szőke ifjú Don Jü­ant, aki rendkívüli írói tehetséget árult el. Néhány nehézséget nem számítva, élete 66 esztendejét anyagi jólét, világrengető sike­rek, népszerűség, elismerés és jó hírnév jel­lemezte. A szerencse fiának is nevezhetnők az 1977 szeptember 29-én Locarnoban, a A zsidó vallási törvények értelmében Hans Habet nem lehetett a nyilvános isten­­tisztelethez szükséges, tíz, 13 éven felüli férfiből álló m i n j a n - hoz számítani, — annak ellenére sem, hogy a hagyományos zsidó felfogás szerint még az önkéntes ki­térés ténye sem szünteti meg a zsidósághoz való tartozást. Békessy Jancsi azonban nem volt zsidó anya szülötte.Marton Blan­ka tanítónő régi keresztény családból szár­mazott, akinek egyik őse II. József udvará­ban a latin főtolmács tisztségét költötte be. Viszont Hans Habe apja, Békessy Imre hí­res és jómódú pesti, bécsi, majd ismét pesti író és közgazdasági újságkirály, egyike volt az 5046 magyar zsidónak, aki az 1890- 1910 közötti „beolvadási,, csúcsidőszakban a kitérés előnyösebb megoldását választotta. Hans Habe vérségileg tehát ötven szá­zalékos zsidó volt. A nürnbergi és ezekből táplálkozó „zsidótörvények,, értelmében viszont teljesen a kitaszított fajhoz tarto­­zandónak minősült. Haláláig hűséggel és büszkeséggel vállalt szolidaritást üldözött féltestvéreivel ! Számos világsikerű regé­nyében, sajtótudósításában és egyéb meg­nyilatkozásaiban szállt síkra érdekükben. Nem takargatta „születési hibáját.,. Zsurnalisztikái tehetségét, írói véná­ját, minden témából a nem mindig látható lényeget, érdekeset kidomborító képességét és az álcázott, homályos hátteret zseniális módon feltáró adottságot kétségtelenül édesapjától örökölte. Nem vette át azonban szülője jellemvonásait, amelyek az arany­borjú imádatában, a pénznek-nincs-szaga­­kultuszában nyilvánultak meg. Gyermeki szeretettel csüngött ugyan édesapján, de mihelyt öntudatra ébredt, — nem lelkese­dett érte. Sőt, gyötörte az apa-komplexum. A„SZULETÉSI hibás,, szerencsefi elindul a világsikerek Utján Budapesten, 1911 február 11-én jött a világra. 1919-ben szülei Bécsbe költöztek. A metamorfózis, amely Jánost Hans-zá vál­toztatta, símán és hamar ment végbe. A kö­zépiskolát a Franz Josef-kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait is a koráb­bi császárvárosban kezdte, majd a vidám diákéletéről, operettekből is híres Heidel­­bergben folytatta, de nem fejezte be. A bor, nők, párbajok a tudománynál jobban érdekelték.-1928-ban édesapja lába alatt túl forró lett a talaj Bécsben. Újságbirodalma össze­omlott, anyagilag leromolva élőiről kellett kezdenie mindent. Budapesten sikerült is­mét nagyszerűen felverekednie magát. Hans Bécsben maradt, csak nyaranta töltött néhány hetet a Balatonon, családi körben. Egész fiatalon lépett frigyre az új­ságírással. A nyomdafesték oly sokak szá­mára ellenállhatatlan szagát gyerekkorától volt alkalma magába szívni. Már gimnazista korában több sikerült riportja jelent mega bécsi lapokban. Ide tért vissza Heidelberg­­ből 1930-ban. Amikor elvállalta a budapes­ti Est-lapok bécsi tudósítását, még nem volt 19 éves. Hans Békessy 1929-31 között a Wie­ner Sonn- und Montagszeitung hetilap szer­kesztője, majd 21 éves korában a Der Mor­gen című bécsi napilap főszerkesztője. Bi­zonyára legfiatalabb főszerkesztője volt európai fővárosi napilapnak. A SZÁGULDÓ RIPORTER FELTÁRJA HITLER SZÜLETÉSI TITKÁT a világra... A Gestapo emberei hajtóvadá­szatot indítottak a Verfluchter Ju­­d e után, merényleteket kíséreltek meg ellene, de Fortuna nem hagyta cserben ke­gyeltjét. Hitler uralomrajutása esztendejében, 1933-ban Hans Genfben tűnik fel, mint a Népszövetséghez akkreditált újságíró. Meg­bízatását a Prager Presse-től, a nagy német­nyelvű demokrata napilaptól kapta. Újság­írói szabadjegyével száguldó riporterként I úgyszólván egész Európát és Afrikát be­utazta, urakodókkal, kormányfőkkel és híres államférfiakkal készít interjúkat. Elő­relátja az Anschlusst. Riportjait H.B. kez­dőbetűkkel szignálta. Ebből alakult ki a Habe vezetéknév. Első regényei mind témájuknál, mind érdekes megírási módjuknál fogva nemzet­közi best-seller-ekké váltak és 15-20 nyelv­re fordították a német eredetiből. THREE OVER THE FRONTIER (Hárman a határon át) volt első regényének angol címe. 1936-ban jelent meg, 18 nyelv­re fordították le. Hans Habet, saját beval­lása szerint, a bombasiker annyira meglepte és elkápráztatta, hogy nagy regényírónak kezdte tekinteni önmagát. A náci pokolból kiszabadult első menekültek sorsát tárta az olvasók milliói és a világ lelkiismerete elé. Második műve:EINE WELT BRICHT ZUSAMMEN (Egy világ omlik össze) fias­kója hideg zuhanyként hatott rá. Egyetlen idegen nyelvre sem fordították le. Egyes kritikusok azt ajánlották, válasszon más pá­lyát. Ezt a csorbát kiköszörülte a SIX­TEEN DAYS (1940), amely az 1938. szep­temberi müncheni békeegyezmény félreve­zető, kapitulációs jellegét, a náci diktatúrát szentesítő és később papirronggyá vált ok­mány létrejöttét és Csehszlovákiának a sza­bad világ vezérei által okozott feldarabolá­sának kulisszatitkait írja meg. A könyv, tör­ténetesen, a második világháború kitörésé­nek napján, 1939 szeptember 1-én hagyta el a sajtót. A nácik Habet és műveit halálraítél­ték, de csak a megtalálható könyvek mág­lyája körül járhattak vitustáncot. Hans önként jelentkezett a francia hadseregbe, hogy fegyverrel a kezében küzdjön a világot leigázni akaró, új barba­rizmus ellen. Az alpesi vadászok soraiban Elzászban harcoló idegen önkéntesek közé osztották be. Őrmesteri rangig vitte, ami­kor 1940 június 22.-én német fogságba esett. A szerencse ezúttal sem szegődött el mellőle. A fogolytáborban nem fedezték fel, mily értékes vad került kezükbe. Rend­kívül furfangos és veszélyes módon már augusztusban sikerült egérutat nyernie. Lopott német uniformisban, hamisított menlevéllel, francia betegszállító kocsiban, Franciaországon keresztül, kalandosan, előbb Spanyolországba, majd Portugáliába jutott. Itt találkozott első feleségével, Levy Erikával, akivel 1934-ben kelt egybe és aki kész papírokkal várta: Roosevelt elnök meghívásával és speciális vízummal. Afrikai kikötőből, amerikai teherhajón, feleségével együtt, 1940 december elején lépett part­ra New Yorkban. Hans Habe menekülése közben sem vesztegette haszjgjanul idejét. Rióm város­ban sikerült meginterjúvolnia az ellenállás fogvatartott, legfontosabb vezetőit, így Daladier, Leon Blum és George Mandel volt miniszterelnököket.Későbbi regényé­hez szerzett ezzel értékes adatokat. ROOSEVELT MEGHÍVÁSÁRA - AMERIKAI ÍRÓ, NÉPNEVELŐ New Yorkban már 1941-ben megje­lent Hans Habe első amerikai nagy könyv­sikere: A THOUSAND SHALL FALL (Ha elhullnak mellőled ezeren). Francia hadse­regbeli élményeit és kalandorregénybe illő szökésé: tárja az olvasó elé. Bemutatta hogy a defetista francia haderő harc nélkül omlott össze. Nem harc, - vadászat volt. — Mindenki mentse életét, ahogy tudja, — volt a tisztikar vezényszava. Saját vezetői áruhák el,hagyták cserben Franicaországot. A 'iberálisok és reakcionáriusok közötti test.vérharc osztotta két táborra a GLOIRE Franciaországát, amelyet így könnyű volt leigázni. Milyen kár, hogy a történelmi regény tanulságából Amerika nem vonta le a he­lyes következtetést. Ma a Szabadság-szob­rot és annak szellemét egy évszázad óta élvező nemzetet, az Egyesült Államokat, más zsarnokok által becsempészett ötödik hadoszlop útján igyekeznek több táborra bomlasztani és - kétvállra fektetni. Hans Habe művéből egyébként a Metro-Goldwyn filmvállalat ACROSS OF LORRAINE (Lotaringián keresztül) címen rendkívül sikeres filmet készített. Ez volt Habe első, de nem egyetlen filmre vitt re­génye. KATHRINE című regényében (1942) a francia front mögötti életét tükrözi mes­terien, egy francia nagyiparos és bécsi sze­retője viszonyán keresztül. Két tucat best-seller műve és életének szerencsés fordulatokban bővelkedő évtize­dei csak ezután következtek. Ezekről leg­közelebb. A ZSIDÓ FAJISÁG A RELATIVITÁS TÜKRÉBEN... Világszenzációt keltett 1932-ben első • sajtóbombája: a braunai városháza ( A Führer osztrák szülővárosa) régi levéltárá­ban felkutatta az anyakönyvi kivonatot, amely szerint Hitler eredeti családi neve Schikelgruber volt ésfattyuként nemzették A HALÁLRAÍTÉLT hadifogoly regényes menekülése

Next

/
Thumbnails
Contents