Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-02-24 / 3. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1978. február 24 ERD0HAZI HUGO: A VIRRASZTÓ BESZÁMOL... EMLÉK IZRAELBŐL Izraeli jegyzeteim felett virrasztók. Azokat említem, melyek újat és izgalmasat jelentettek nekem, amikor Magdával, Grétivel és Barzilay Pistával Jaffára rándultunk. Az arab propaganda nagy hangszóróján Jaffa, az „ősi,, arab város az Izrael ellenes támadások régi jelszava. Virrasztók izraeli krónikáim mécsese felett, ahogyan a mesék arany sasmadarának szárnya erdők felett... Soha Izrael, Tel Aviv, Jaffa, a zsidó nép története nem került elém szemléletesebben, mint a TEL AVIV-JAFFA MUZEUM-ban. Iskolás gyermekeknek magyarázott a tanár, az új generáció az archeológia napvilágra hozott dokumentain keresztül táplálkozik - a hazafiság élményeit gyűjtve. Kegyes volt Jaffa és Tel Aviv földje az utódokhoz, akik éppen a harmadik zsidó állam újjászületésekor idézhetik a múlt zsidó államiságát, annak történelmét. Az iskolások velünk együtt tolonganak a húsz éve tartó ásatások monumentjei között. Jaffa és Tel Aviv harminc pontján ásták ki a lokális, történelem előtti élet „idézeteit,,. Amikor e tájon még primitiv települések voltak: a Járkon medence térségében, mint korai törzsi központok, mezőgazdasági létesülések, erődítmények, temetők, sírok a korokból. Amikor a zsidó állam és nép épített, élet, temetett és harcolt. A muzeum hajléka már a török időkben létezett és most a modern architektúra módszereivel komponált öt nagy terem hivalkodik a felbecsülhetetlen archeológiái leletek eldorádójával. Az első terem az időszámítás előtt 5000-ből tárja fel, ahogyan a föld kutató „bányászai,, mondják: a civilizáció hajnalát. A második terem a kanaániták periódusába tekint vissza, szorosan követve őseink lépteit. A harmadik terem már tükörképet mutat fel, már ígézetesen beszél és dokumentál az IZRAELITÁK, őseink életéről, szinte érezzük az ezer éveket visszafelé tekintve, a múlt felénk nyúló testvéri kézfogását. Mindez beszél és mesél Samaria királyságának végéig. A negyedik teremben Judea hirdeti nagy erényeit, a a középkeleti civilizációk tornyosuló,bábeli változásaiban, egészen a második templom lerombolásáig. És sírtunk és sírtunk, jegyezték fel prófétáink. Az ötödik terem új civilizáció küszöbére vitte őseinket:a rómaibizánci, az arab korszakok archeológiája beszél. A múzeum tudományos programmja keretében az arab, keresztes, mameluk és ottomán periódusok leletei kerülnek később a falak közé. Bámulatos és elragadó, ahogyan az archeológiái ásatások leleteinek kiállítását csodálatos felvételek, a halott írásokat, anyagot életté formáló rajzok és ezer éveket ébresztő mod elek, részletesen ok nyomozó magyarázatok teszik szemléleletesebbé, valóban didaktikussá. Szinte az illusztrációk segítségével a kiásott tárgyak élő benyomások leikével vesznek bennünket körül. Ez Jaffa múzeumának titka. Vájjon túristáink megtalálják-e a helyet, messze Tel Aviv előkelő hoteljeitől, szórakozó helyeitől? A rajzok, modelek, felvételek útján tesszük meg „vándorlásainkat.,, Ltt kapunk magyarázatot a neolit vadászok temetkezési szokásairól, amott a korai tel-avivi táj településeiről, pásztoraink kezdetleges életéről. Pásztoraink zsidók voltak, mint halászaink Galileában és eszük ágában sem volt új vallásokat teremteni... Ezek a pásztorok Kikar-ha-Medinah és Giveat Beth ha- Mitbachaim tájain éltek. Sosem gondoltam, — bevallom töredelmesen —hogy a korai kanaáni társadalom élete valahol a mai Nordau-bulvár területén vívódott a természet erőivel... Most már azt is tudjuk, hogy hikszoszok jártak Rámát Aviv, Rámát ha-Hayil térségében és a hikszoszok erődítmények kel vették magukat körül Jaffán. Tel Aviv kikötője közelségében temetkeztek. Dán törzse szállta meg később Jaffát és nem vitás: előbb, mint a muzulmánok népe... Azt is megtudjuk, hogy Dávid a filiszteusok városát. Tel Kaszilét foglalta el. Később pedig a hasmoneusok szabadították fel Jaffát, mely Júdea fő kikötővárosa volt, — sokkal előbb, mint a „muzulmán Jaffa.,, Dokumentumaink vannak Jaffáról a római megszállás idejéből is. Abu Kabir (a római-bizánci periódusból) zsidó temetőt őrzött és Tel Baruch szamaritán zsidó temetkezési helyeket. E tájon élt sokáig Perseus és Andromeda legendája. A valóság azonban az archeológia és annak illusztrációi segítségével őseink történeteinek legendáit valóságba öltözteti a jaffai múzeum termeiben. Virrasztók az élmények felett. Virrasszatok testvéreim velem együtt múltunk életét fénybe vonva Izrael történelmi erősítéséért, jogaiért! A Magyar Zsidók Viléig**5¥*lié9#lailK»i^kiad^ Megrendelhetők a VüágMŐveteég irodájában: IM Bast Sttk Street, New Twfc, N.T. lftOlt. Tel: 68S-5377 A utagjaromági Minafófák aOmma, magyar, angol 4a héber arabon. 48T képpel------------... $10.00 Bfehmann and The Destruction of Hungarian Jewry---------- 8.00 Entmann ée a magyar widőeág pusztulása ------------------- 8.00 Magyar-csidő tanulmányok, angol nyehren, kötetenként (t és H.) —------—--------------—•—»-----— IMI The Kfahmann Cam: A Source Book, ■■ ffifhmenn It angol nihl —----- Ml MegielenT!BÁN^K^SIDÓVE^ .3.00 GENGSZTER-TÖRTÉNET — Üdvözlöm Mrs. Thomp son. Hol maradi a kedves férje? — Késel az esti homályban... FINOM KIS VENDÉGLŐ •— Egy jó kávét kérek, kisaszszony. — Igazán sajnálom, de még önnel sem kivételezhetünk. AZ ANTIALKOHOLISTÁK ELNÖKE Az antialkoholisták elnöke űl a vendéglőben és egy liter bor áll előtte az asztalon. Egyik ismerőse hitetlenkedve kérdi: — No de elnök ur? — Igen kérem. De ebben a hónapban még nem fizettem be a tagdíjat. HAJNAL előtt Pityókásan érkezik haza — persze, lábbujhegyen — a férj. Felesége hatalmas tortával várja. A tortán 10 lobogó gyertya. — Drágám — mondja a férj—, én azt hittem, hogy kikapok és te ünnepelsz? — Igen, ma jubileum van. — Milyen jubileum? — Ma tiz éve jöttél haza először részegen. GYÓGYSZERTÁRBAN A város legtekintélyesebb polgára lemegy a gyógyszertárba és kivált egy receptet a feleségének. Nagy tisztelettel szolgálja ki a gyógyszerész, végül még hozzáfűzi, hogy Kézcsókját küldi a nagyságos asszonynak és gyors gyógyulást kiván. Kézfogás, búcsú. Aztán még utánaszól a gyógyszerész: — Talán elfelejtettem mondani uram, hogy használat előtt alaposan felrázandó. — Hát ez bizony nehéz lesz, mert az én drága feleségem 94 kiló. TELEFON-VICC — Halló, Kiss lakás? — Nem kérem. Négy szoba hall... Szabadtéri színpadunkon próbálják az egyik nyári újdonságot. Az egyik művész sehogy nem tudja megtalálni a figuráját, és módfelett unalmasan alakítja a szerepét. Ráadásul állandóan kérdésekkel zaklatja a rendezőt. — Kérlek, jó, hogyha itt így mondom ? ... Kérlek, jó, hogyha itt így csinálom? ... A rendező kezdi elveszíteni a türelmét. — Ne kérdezz annyit, hanem mondd és csináld ... de jól! A színész végigjátssza a jelenetet, de mielőtt távozna a színpadról, ismét a rendezőhöz fordul. — Te szerinted, hogy menjek ki a jelenet végén a színpadról ? A rendező borús arccal válaszol. — Lábujjhegyen!... Mindenképpen lábujjhegyen! A művész meglepve fogadja a különleges instrukciót. — Miért lábujjhegyen? A rendező nem késlekedik a válasszal. — Nehogy a közönség felébredjen!... A VILÁG LEGUDVARIASABB EMBERE Két ur utazik a vonaton. Egymással szemközt ülnek. Az egyik megszólal: — Bocsánat uram, ön olvassa azt az újságot, amelyen ülni méltóztatik? TŰZ, TüZ... Ül az asztaltársaság a vendéglőben. Egyszer csak kintről felhangzik a tűzoltóautó szirénázása. A társaság egyik tagja izgatottan felugrik, fizet és rohan. — Mi történt? kérdi tőle valaki. — Te szintén tűzoltó vagy? — Én nem. De a barátnőm férje tűzoltó. FELVÉTEL Röntgen-felvétel. A készülék mögött egy csinos, szőke fiatalasszony áll. A másik oldalon idős, őszhajú doktor bácsi. Unott hangon szól végül a doktor: — Rendben van, asszonyom. Felöltözhet. — Sikerült a felvétel, doktor ur? — Remélem. — Akkor kérek majd belőle öt másolatot. PSZICHIÁTRIA Két pszichiáter beszélget — Képzeld, van most egy «agyon érdekes betegem. Az a mániája, nogy el akarja acftii nekem a Niagara-vizesést. — Miért nem veszed meg tőle? —- Kicsit sokat kér. PECAZAS — Maga megőrült? Almával pecázik? — Higyje el, hogy abban az almában is egy kukac van. BÍRÓSÁGON — Tanú, maga ismerte a peres feleket. Valóban úgy éltek, mint a házastársak? — Még jobban, tisztelt bíró ur. SZERELEM A fiatal asszony azt kérdi a férjétől: — Drágám, te a szép nőket, vagy az eszes nőket szereted? — Én téged szeretlek, egyet, lenem. Az óbudai Zichy kastély udvarán zsúfolt nézőtér gyönyörködött Haydn A patikus című vígoperájának előadásában. A bejáratnál megjelent egy néni, karján szatyorral, melyből vékony nyüszítés hallatszott. A jegyszedőnek gyanús volt a dolog és rámutatott a kosárra. — Ebben mi vinnyog, kérem ? A néni bűnbánóan tárta szét a szatyrot, melyben egy apró barnás szőrcsomóban fekete szemek ragyogtak. — Nem akartam otthonhagyni ... Ez kérem egy japán palotapincsi. .. A jegyszedő elállta a bejáratot. — Hát kérem... amenynyiben ez kutya ... akkor nem lehet bevinni!
