Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-02-24 / 3. szám

4 NEW YORKI FI’. íYELö 1978. február 24. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA A VILÁGHÍRNÉV SZÁGULDÓ SZÁRNYAIN Magyar zsidók Amerika szolgálatában MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB SZÍNPADI ZSENIJE A „bis Hundert und Zwanzig,, jókí­­ánságban gyakran részesült a kis Goldman /liksa ortodox zsidó családi környezeté­in. A kérdőjeles áldás megfogamzása ese­tén a rivaldafények világa, a színház, film­művészet és irodalom társadalma 1978 La­bor Day utáni szombaton Max Reinhardt 105. születésnapját fizikai jelenlétében ünnepelhetné. Ha egyenes vagy oldalági leszárma­zottai közül történetesen még akadna tra­­dicióhű zsidó, úgy a legközelebbi őszi nagy­ünnepeket követő Chesvan hó újholdja másodnapján, Mordechaj ben Reb Zeév lelki üdvéért elmondhatná a Kaddis-imát a 35. Jahrzeit alkalmával... A világ legeredetibb, leghíresebb rendezőjévé emelkedett és a színpadot sok­színű, sokhangú illuziógéppé átalakító, egykori badeni kis bankgyakornok, — a „világot jelentő deszkákat,, teljesen kor­szerűsítette a XX. század elején. VALÓRA VALIK A GYERMEKKORI VÁGYÁLOM Reinhardt a H it ler-k or szakig lángoló émet hazafi volt. Legtöbb életrajzírója sztráknak nevezi. Valójában magyar föl­ön jött világra és egy New York környéki sidó temetőben, kebelbarátja és sok tekin­­etben sorstársa, a szintén világhírű Molnár Ferenc tőszomszédságában alussza örök álmát. A Pozsony megyei Bazinban ringott bölcsője, a magyar zsidóság vészkorszak előtti történetének gyászos emlékű hely­ségében, ahol 1529 május 27.-én a város főterén harminc ártatlan zsidót égettek el máglyán az ostoba vérvád-mese koholmá­nya alapján. Max szülei, a szigorúan hithű keres­kedő, Goldmann Vilmos és Rózsi hajlékát 1873 szeptember 9.-én örvendeztette meg először a gólya. A család rövidesen a Bécs melletti Baden városba költözött át. A Goldmann család még hatszor részesült gyermekáldásban. Goldmann Max a középiskola után — nem is törekedett további formális végzett­ségre — rövid ideig egy badeni bankban gyakornokoskodott, de minden álma, vá­gya a színpad varázsa volt. Feljegyzik róla, hogy már gyermekkorában Edmond nevű öccsével együtt lakásuk erkélyén bábukkal játszottak színházat. Figyelték az utcán sürgő-forgó, — eredeti bábukat. Azokat utánozgatták babáikkal. Egész fiatal legény korában sikerült megbarátkoznia a bécsi Burgtheater néhány színészével, akik te­hetséget fedeztek fel benne. Szülei, bár távol álltak a színház vilá­gától, nem ellenezték, hogy legidősebb fiúk az őt valósággal megbabonázó színészi kar­rierrel váltsa fel az unalmas bankhivatalno­ki életet.Húsz éves korában Max már a salz­burgi Állami Színház színésze, ahol hamar népszerűségre és barátokra tesz szert. Itt fedezte fel az akkor már hírneves Otto Brahm, a berlini DEUTSCHES THEATER igazgatója, aki elsőnek mutatta be Német­országban Henrik Ibsen drámáit. Előnyös szerződést íratott alá 1894-ben az ifjúval. Már előbb felvette a Reinhardt művészne­vet. Ezt aztán élete végéig törvényesen is használta. A SZÍNPADTECHNIKA FORRADALMI ÚJÍTÓJA Művésznevét nyilván egy nála pár évvel idősebb és már akkor befutott, szin­tén magyar-zsidó művész, Reinhardt Hein­rich, Pozsonyban 1865-ben született kom­ponista, zenekritikus, több sikeres opera és operett szerzője „kölcsönözte,, a még kezdő Goldmann fiúnak. Bár Max rengeteget tanult Brahmtól és sokat sajátított el tőle színpadi realizmus tekintetében, de újszerű törekvések, egyéni elgondolások fogamzottak meg elképzelé­sében, amelyeket képtelen lett volna idegen vezetés alatt megvalósítani. Bátortalansága ellenére önállósításra szánta el magát. E célból Berlin művészkávéházaiban, baráti, összejöveteleken, koccintgatások, gáláns kalandkeresések és trécselések alkalmával igyekezett ifjú, reményteljes színészek­ből kis együttest összehozni a maga irányí­tása alatt. Az eredmény egy könnyebb faj­súlyú revü sikerében mutatkozott meg, amelyet SCHALL UND RAUCH (Hang és füst) címen mutattak be kizárólag meghí­vott közönség előtt. Reinhardt maga né­hány szkeccsel lépett fel. A hatása műértő, válogatott közönségre olyan átütő volt, hogy megnyithatták egy színházteremmé átalakított helyiségben a KLEINES THEA7 TER-t (1902). Rendkívüli sikerrrel került színre ezután egy egész idényen keresztül Reinhardt első önálló rendezése és igazgatá­sa alatt Oscar Wilde SALOME című drámá­ja. Később sikerült valahogyan kiengesz­telnie a tehetségét felfedező Brahmot, aki Reinhardt szerződésszegése miatt igen dühös volt. Reinhardt 1903-ban átvette a berlini NEUES THEATER igazgatását és ott a következő év végéig nem kevesebb, mint 42 színművet mutatott be teljes siker­rel. Reinhardt felfelé ívelő karrierjében igen jelentős határkövet jelentett Shakespeare Szentivánéji álom című játékának bemuta­tása. Az ifjú színházigazgató úgyszólván egy éjszaka alatt vált híressé jóval Német­ország határain túl is. Brilliáns rendezése egészen új, könnyedébb és vidámabb értel­mezést adott Shakespeare szövegének, az addigi nehézkes interpretáció helyett. Brahm felajánlotta Reinhardtnak színházában a főrendezői pozíciót, de utóbbi csak társtulajdonosi pozícióban volt hajlandó tárgyalásokba bocsájtkozni. Egymillió német márkáért aztán sikerült megszereznie a teljes tulajdonjogot. Rein­hardt - 32 éves korában - feljutott szakmá­ja -korántsem saját karrierje - csúcsára. Teljesen átépítette, a legkorszerűbb színpadtechnikai újításokkal gazdagította a DEUTSCHES THEATER-t. Rövidesen egy szomszéd házban modern kisszínházat rendezett be, a meghittebb, főleg művész és művészetbarát közönség részére, ahol a koncepciójának megfelelő kamaraszínház jellegű látványosságokat mutatott be. MAX REINHARDT AMERIKÁT IS MEGHÓDÍTJA Max Reinhardt világhírűvé vált színi együttesével a Deutsches Theater címere alatt, a közönség által felkapott, új, saját­ságos színpadtechnikájával, 1907-től kezd­ve, Európa világvárosaiban, Budapesten is és természetesen Bécsben, majd Ameriká­ban sikert-sikerre halmozott. A newyorki közönséget teljesen meghódította. A kétezren felüli színészt és statisz­tát igénylő THE MIRACLE (A csoda) című passziójáték premierje 1911 őszén volt Londonban, röviddel ezután New York­ban, majd az európai metropolisokban. Ez a középkori katolikus legendákra és grego­riánus énekekre alapozott színpadi műve Reinhardt egyik leglátványosabb, egyben legjellegzetesebb alkotását képezte. A történelmi múlt távolabbi idősza­kaiból felelevenített drámáival általában példátlan sikert aratott.így Sophocles Ödi­puszával 1910-ben.Az első világháború előtti évadban (1913-14) tíz Shakespeare­­drámát dolgozott fel és hozott színre.Előbb 1911-ben Strauss Rózsalovagját, Hugo von Hoffmanstahl librettójával. Reinhardt, aki nagy színészeket ne­velt és színműírókat lanszirozott, — így Molnár Ferencet is —, egyforma virtuozi­tással vitte színpadra az antik drámákat, a klasszikus vígjátékokat, Biedermeyer-bohó­­zatokat, tragédiákat vagy pantomimokat. Sophoclest, Shakespearet, Ibsent, Ger­hardt Hauptmannt, Molieret, Strindberget éppenúgy, mint Schillert, Goethét, Tolsz­tojt és Gorkijt. Nem mindig volt kényes eszközeinek megválogatásában, mint egyik életrajzírója megállapítja, de művészi fantá­ziája termékenyítőleg hatott nemcsak a német, de a világszínpadra egyaránt. A SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOK Berlinben Reinhardt a saját színhá­zain kívül több más színházi vállalat veze­tését is elvállalta. Előadásokat rendezett óriási közönség részére a Busch-cirkuszban is, de művészi világhírnevét még jobban megalapozták az 1920-ban megindított SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOK. A salzburgi FESTIVAL-on, a város katedrá­­lisa előtti téren Hugo von Hofmanstahl JEDERMANN-ját mutatta be szabadtéri színpadon. A salzburgi szabadtéri színpad-amelyet aztán világszerte követtek-1934-ig minden kora ősszel visszatérő művészi világeseményt képezett. Reinhardt 1922-ben bérbeadta berli­ni színházait s társulata vezető tagjaival újabb nagysikerű, európai és amerikai turnéra indult. Ennek befejeztével Auszt­riában kies fekvésű, gyönyörű kastélyt vá­sárolt, amely a nemzetközi művészvilág hí­rességeinek találkozó helyévé vált. (Folytatása 12. oldalon) WOMD-MMOUIMAUH SMS « ROMANIA miX-PARK-PORN NORTH for RHEUMATISM - ARTHRITIS 6SROVITAI for REJUVENATION Sm A Air - Towrt/CrwisM ROMNUM mn SMS A TWMS, lac. 342 Jttodboit Avsihh, Hsw York, NX 10017 Tot: (212) 402-2090

Next

/
Thumbnails
Contents