Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-02-06 / 2. szám
1978. február 6. NEW YORK I FIGYELŐ 11 A BALFOUR - DEKLARÁCIÓ 1906 nyarán választások voltak Angliában. James Balfour, a konzervativek jelöltje Manchesterben, kortesei tanácsára találkozott dr. Weizmannal, a helyi cionisták vezetőjével. A fiatal oroszországi tudós két éve dolgozott a város egyetemén. Legfeljebb tíz percem van számára — mondta Balfour, de a beszélgetés mégis egy és egy negyed óra hosszat tartott. Eredménye csak 11 évvel később mutatkozott, mikor az angol kormány külügyminisztere javaslatára deklarációt tett, mely Palesztinát zsidó nemzeti otthonná nyilvánította. Balfour a beszélgetés során megkérdezte látogatóját, hogy miért ellenezte a zsidó települést Ugandában, melyet a kormány a cionistáknak felajánlott. Weizmann, akinak az angolja akkor még elég gyenge volt, elmagyarázta, hogy népünket olyan erős kötelék fűzi Erec Jiszraélhez, amelyet semmüyen más föld nem pótolhat. Balfour, aki protestáns skót családból származott, jól ismerte a Bibliát és tudott arról, hogy Isten megígérte népének, hogy visszavezeti országába. De mint politikus furcsállotta Weizmann makacsságát. Weizmann, mint ezt megírta később könyvében, nem tudott ellenállni egy hirtelen támadt ötletének és a lordhoz fordult: Mit szólna lordságod, ha azt ajánlanám, hogy fogadja el Párist London helyett. Az angol főúr indignálódva felelt: A hasonlata sántít, uram, London a miénk. - Mosolyogva válaszolt Weizmann: London helyén még mocsarak terültek el, mikor Jeruzsálem már a mienk volt. Weizmann folytatta dr. Herzl politikáját, aki csalódva a német császárban, Angliától várt segítséget a cionizmus számára. Anglia fel is ajánlotta Ugandát, de ezt a hatodik cionista kongresszus elvetette. Mikor kitört a háború, akkor Weizmann, ki akkor már országos hírű kémikus volt, megkezdte agitációs tevékenységét az angol politika vezető férfiai közt a zsidó nemzeti otthon felállításáértr" Az angol nép hagyományos Biblia-szeretete előlegezte a szimpátiát a gondolat iránt, de a megvalósításhoz érvekre, érdekazonosságra volt szükség. Anglia a háború négy éve alatt állandóan defenzívában volt. Egy millió hősi halottat siratott és így szívesen látta minden nép segítségét a háborús erőfeszítésben, de kötelező ígéretet nem tett. Figyelembe kellett vennie szövetségesei, elsősorban Franciaország szempontjait, - az arabok igényeit és a maga imperialista érdekeit is. Weizmann hangyaszorgalommal és finom, mértéket tartó diplomáciával dolgozott. Bebizonyította, hogy a zsidóság a birodalom leghűségesebb szövetségese és a leendő zsidó állam biztosítani fogja a Szuezi csatorna keleti oldalát. Elmagyarázta, amit az angol külügyminisztérium úgyis tudott, hogy az amerikai zsidók befolyásolhatják a közvéleményt, hogy a habozó elnök belépjen Anglia oldalán a háborúba. Figyelmeztetett arra is, hogy a középeurópai cionisták egy pro-cionista deklarációt remélnek kormányaiktól. Ha a németek megelőzik ebben az angolokat, úgy ennek nagy propaganda hatása lenne a semleges államok zsidói között, akik amúgy sem rajonganak az antant hatalmakért, különösen nem az antiszemita cári Oroszországtól. Az érvek meggyőzőek voltak, voltaképpen Angliának magának kellett volna kezdeményezni a pro-cionista deklarációt. De aki ismeri Nagybritannia külpolitikáját, az tudja, milyen nehezen szánja rá magát egyértelmű határozatokra. De közben Szokolov megnyerte Olaszország és a pápa beleegyezését. Zsabotinszky és Aronson a zsidók önkéntes katonai segítségét hangoztatták és ami a legfontosabb volt: Brandeis főbíró, Wilson személyes jóbarátja megszerezte Amerika támogatását a cionista tervek számára. Csak a befolyásos asszimiláns zsidók ellenkezését volt nehéz megtörni. Lord Montague, az indiai ügyek zsidó minisztere és köre attól tartottak, hogy a zsidó nemzeti otthon puszta ténye megrendítheti jogi státuszukat és — Isten őrizz — zsidóknak fogják tekinteni őket Angliában. Az asszimilánsok ellen az angliai Rotschildok vették fel a harcot. 19.17 október 27.-én tárgyalta meg a kormány a cionisták kérését. Weizmann izgatottan sétált a Downing Street 10. folyosóin. Végre kinyílt a minisztertanács szobájának ajtaja és Sir Marc Sykes huncut mosollyal az ajkán kiáltotta a várakozó felé: — Dr. Weizmann, minden rendben ! Fiú ! November 2.-án tette közzé a brit kormány egy, lord Rotschildhoz intézett levél formájában a Balfourdeklarációt. íme, szövege: — őfelsége kormánya jóindulattal tekinti, hogy a zsidó nép számára nemzeti otthon létesíttessék Palesztinában és azon lesz, hogy a cél elérését megkönnyítse. Emellett, természetesen semmi sem történhetik, ami a Palesztinában élő nem-zsidó közösségek polgári és vallási jogait, vagy más országokban élő zsidók állampolgársági joghelyzetét megingathatná. — Ez volt Erec Jiszraél alkotmánya 30 éven át. KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN 81-08 BROADWAY, QUEENS. NEW YORK 11373 EGYÉNI, GROUP ÉS CHARTER UTAZÁSOK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE. AZ ÖSSZES REPÜLŐ ÉS HAJÓS, VASÚTTÁRSASÁGOK ÉS AZ IBUSZ HIVATALOS MENETJEGYIRODAJA ÁLLANDÓ CSOPORTOS UTAZÁSOK IZRAELBE SPECIÁLIS CSOPORT UTAZÁSOK BUDAPESTRŐL NEWYORKBA ÉS VISSZA menetrendszerű nagy géppel. Ára: ha 45 nappal előbb befizetik, októbertől kezdve 415 dollár. Itt tartózkodás legkevesebb 22 nap, legtöbb 45 nap. ROKONOK KIHOZATALA OLCSÓN, hosszabb időre is. A rokonokat magyarul beszélő idegenvezető várja és segíti. SZÁLLODAI SZOBÁK és GYÓGYFÜRDŐK rezerválása külföldön és belföldön is. IKKA, TUZEX és COMTURIST ÁTUTALÁSOK GYORSAN ÉS megbízhatóan I TELEFON: 212 - 651-2494 Előzékeny kiszolgálással és a legfinomabb hazai recept szerint készült cukrász-árúival váija önt a % HUNGARIAN QUALITY tOŰ PASTRY SHOP Torták, kuglófok, leveles, túrós, almás, lekváros bélesek, édes és sós teasütemények, mignonok, desszertek RENDELÉSEKET VÁLLALUNK MINDEN ALKALOMRA 841 Madison Áve. ^ö.utea sorok) - 535-0158 314 East 78 Street (Lés 2.Ave.kört) - 988-0052 PURIM BALL a be held on March 18, 1978, Saturday, at 9 p.m. at the America-Israe Friendship House, 136 East 39th Street, New York City. CONTRIBUTION 17.50 dollar per person. For reservations please call S. Michelson, Tel.: 923-6846 KÉPEK EREC J1SZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL
