Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-11-10 / 15. szám

1978 november 10. NEWYORK FIGYELŐ 11 NE KÉRD A PÉNZEM , HA NEM KELL A TANÁCSOM ! Amerikában sohasem volt erős a cionista mozgalom. Ma sem az,annak ellenére, hogy az ottani zsidóság poli­tikailag és anyagilag Izrael legerősebb bástyája. De a századunk elején, a tömegbevándorlás idején, mikor a ci­onizmus csak álom volt, míg Ameri­ka a vágyak megvalósulása — érthető, ha a mondhatni abszolút biztonság­ban élő zsidóság nem sokat törődött a cionizmussal. Jellemző példa erre a gyűjtő akció, melyet 1904-ben Herzl halála után folytattak le Ameriká­ban. Kiderült, hogy dr. Herzl nem­csak életét és vérét, de nem jelenték­telen vagyonát is feláldozta a mozga­lom oltárán, özvegye és három kis gyermeke valósággal nyomorogtak halála után. Cyrus Sulzbergert, a New York Times zsidó tulajdonosát kérték fel, álljon az akció élére. A dúsgazdag lapkiadó kollegiális de nem kellemes kötelességének tartot­ta, hogy vállalja a feladatot, mivel Herzl maga vezető, élvonalbeli pub­licistája volt egy nagy bécsi lapnak. Az akció eredménye a nagy és gazdag Amerikában hét, ismétlem, hétezer dollár volt. Cionistának lenni nem volt úri, nem volt amerikai polgárhoz illő do­log. Hihetetlennek hangzik, de így van: egy ember kiállása volt az, ami döntő változást okozott az amerikai zsidóknak a cionizmushoz való viszo­nyában. Ez az ember Louis Brandeis, a későbbi főbíró volt. Szülei Prágá­ból vándoroltak be Amerikába a rö­vidé ltű negyvennyolcas cseh szabad­ságharc leverése után. Ö maga 1852- ben az USA Kentucky államában született. A rendkívül tehetséges fia­talember a Harvard egyetem elvégzé­se után Bostonban telepedett le. Egé­szen fiatalon kitűnt, mint az elnyo­mottak, a jogtalanok ügyvédje, mint az abszolút igazság bajnoka. A bírák tudták, hogy csak igaz ügyet hajlan­dó vállalni. Neve, híre elterjedt Bos­tontól San Francisco-ig. A század ele­jén megismerkedett egy egyetemi tanárral, a demokrata párt egyik ve­zetőjével, aki, mint ő, ugyancsak egy igazságosabb társadalmi rendért küz­dött. Wilson volt ez a férfi, az Álla­mok későbbi elnöke. Egy életre szóló barátság kötötte őket össze. 1910-ben, mint bomba csapott a zsidó közéletbe Brandeisnek a saj­tóban tett nyilatkozata: Minden szimpátiám a cionizmusé, mely mél­tó arra, hogy minden igaz ember, minden jó zsidó támogassa. Nem csak hogy nem áll ellentétben az amerikai hazafiassággal, de valósággal kiegészíti azt. Brandeis nyilatkozata egyszeri­be szalonképessé tette a mozgalmat Amerikában. Ezrek csatlakoztak hoz­zá, különösen azután, hogy Wilson 1916-ban főbíróvá nevezte ki Brand­­eist. Ő volt az első zsidó, aki ezt az Amerikában a legmagasabb méltóság­nak számító tisztséget elnyerte. Brandeisnek sikerült olyan személyi­ségeket megnyerni és a mozgalom ve­zetőségébe beszervezni, mint Julian Mack főbíró, Stephen Wise főrabbi, Eugene Meyer, a Washington Post ki­adója és Lawrence Steinhard, az Ál­lamok későbbi konstantinápolyi nagykövete. Felmérhetetlen szolgála­tot tett a mozgalomnak azzal, hogy rábírta Wilson elnököt, hogy a Nem­zeti Otthon tervét támogassa. Akko­riban dicsőség volt cionistának lenni Amerikában. Az 1917-ben megtar­tott baltimore-i konferencia alkalmá­val a polgármester a városháza tor­nyára kitűzette a kék-fehér lobogót. Annál fájdalmasabb és követ­kezményeiben lesújtó volt az össze­ütközés Weizmann és Brandeis közt a huszas évek elején, mindjárt a mód­szeres cionista munka kezdetén. Weizmann és hívei a mozgalom to­vábbi fejlesztését, szelektív és főleg chaluci aliját követeltek, nem a pri­vát, hanem a Nemzeti Földalap, a KKL földjén való kollektiv települést szorgalmazták. Brandeis viszont azt hirdette, hogy a Nemzeti Otthon lé­tesítésével nincs többé szükség poli­tikai tevékenységre és a cionistáknak minden erejüket az ország építésére kell fordítaniuk. Véget kell vetni a lelkesedéssel, de kevés hozzáértéssel végzett kollektiv telepítések támoga­tásának és szakértőket kell hozni az országba, hogy előkészítsék a talajt százezrek letelepedésére. Nem a nép­hez kell fordulni, hogy filléreket dobjon a cionista perselyekbe, ha­nem a tőkéhez, hogy befektetéseket eszközöljön. Privát kezdeményezés­sel kell felépíteni az országot, mert így épült Amerika is. Brandeis kisebbségben maradt véleményével és sértődötten vissza­vonult a gyakorlati cionista munká­tól. Weizmann és köre továbbra is, nagyon helyesen, népmozgalommá akarták fejleszteni a cionizmust, bár ez a tervük nem valósult meg a maga teljességében. A tőke nem volt haj­landó másodhegedűs szerepet betol­* teni a Cionista Szervezet mellett. így aztán a két világháború között u­­gyancsak lassú volt a fejlődés. Holott a hitlerista vészkorszak már előre ve­tette fekete árnyékát. A cionizmusa kisemberek mozgalma maradt és nem tudott olyan politikai erőt és anyagi hatalmat felmutatni, hogy szembe­szállhasson, ha nem is az antiszemita világgal, de legalább Angliával, mely 1939-ben visszavonta a Balfour dek­larációt. Ez a weizmannista kis-cioniz­­mus persze arra sem volt képes, hogy felriassza és csatasorba állítsa az ak­kor már ötmilliós, ereje teljében levő amerikai zsidóságot a halálra ítélt eu­rópai testvéreik mentésére, a vész méreteinek csökkentésére. Bár tanulnánk a történelemből és ne egymás ellen hadakoznánk, ha­nem együtt építenének Weizmann és Brandeis követőinek tábora. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Mutatványszámot kívánságra küldünk F i l u karmester ezúton kíván minden barátjának és kedves hallgatóinak minden jót az új esztendőre. Ha esküvőt vagy bármilyen társasági összejövetelt rendez és jó zenét akkor csak F I L U -1 hívja a 291-7813 .telefonszámon ! KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN Sl-M BROADWAY, QUEENS. NEW YORK 1I3T3 Egyéni, csoportos utazások a világ minden részébe. APEX: Budapestre 414 dollár - Bécsbe 413 dollár - Frankfurtba: 340 dollár - IZRAELBE : 545 dollár (mini­mum 7 és maximum 60 napi tartózkodással) IZRAELBE ÉS EURÓPÁBA : 670 dollár. 11 napos túra Izraelbe, repülőjegy, elsőosztályú szálloda, kirán­dulásokkal, reggelivel, ki- és beszállítás a repülőtérről, services é s adók beleértve: 666 dollár. ILYEN LEHETŐSÉG MÉG SOHASEM VOLT ! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hírlapokban vagy egye­sületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra a jegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN IS KAPHATÓK ! TELEFON: 212 • 651-2494 Előzékeny kiszolgálással és a legfinomabb hazai recept szerint készült cukrász-árúival váija Önt a 3% HUNGARIAN QUALITY ÍŰŰ PASTRY SHOP Torták, kuglófok, leveles, túrós, almás, lekváros bélesek, édes és sós teasütemények, mignonok, desszertek RENDELÉSEKET VÁLLALUNK MINDEN ALKALOMRA 841 Madison Ave. ^O.uíco sorok) - 535-0158 314 East 78 Street (Lés 2.Ave.közt) - 988-0052 KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL ORvJES(JRUN EUJAHU (TEL AVIV>:

Next

/
Thumbnails
Contents