Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-02-06 / 2. szám
1978. február 6. NEWYORKI FIGYELŐ 5 A VILÁGSZÖVETSÉG HÍREINEK FOLYTATÁSA a 2. oldalról Ezután tartotta meg Rappaport Ottó nagy érdeklődéssel várt felszólalását a magyar-zsidó közélet égető kérdéseiről. Kiemelte, hogy a tagozatok működését olyan belső ügynek tartja, amelybe más országbeli tagozat vagy annak tagja nem szólhat bele. Ami a Világszövetség nemzetközi vezetőit egyedül érdekli, az a szervezet központjának újjászervezési kérdése. Álláspontja szerint a Világszövetség alkotmányát magyar-zsidó világtalálkozónak kell átszervezni és a találkozó előkészítése érdekében bizottságokat kell létrehozni. A bizottságok külön-külön foglalkozzanak politikai, sajtóügyi és kultúrális, valamint pénzügyi és gazdasági kérdésekkel. A központnak külön költségvetéssel kell rendelkeznie. A személyi kérdések - nézete szerint - teljesen mellékesek, mert a világtalálkozón kell majd az új vezetőséget megválasztani, addig pedig a jelenleg megválasztott vezetőségnek kell az ügyeket intéznie. Óva intett attól, hogy a személyi harcok folytatódjanak, mert ez kétségtelenül szakadáshoz kell, hogy vezessen. Az Új Keletet számos támadás érte a múltban azért, hogy nem adta a magyar-zsidó közélet igazi tükörképét. A jövőben a lap megnyitja hasábjait a vita számára és a toll erejével fog a közéleti kérdések megjavítása érdekében tevékenykedni. A nagy tetszéssel fogadott felszólalást Roth József, dr. Kardos László- és dr. Fried József hozzászólása követte, amelyekre Rappaport Ottó válaszolt, majd Braham professzor az ülést - annak hangoztatása mellett, hogy az kétségtelenül az építő munka jegyében folyt le, - berekesztette. Zsadátiyi Oszkár: A százéves Molnár Ferenc 1878. JANUAR 12-ÉN a József korút 83. számú házban lakó dr. Neumann Mór budapesti orvos otthonában örvendetes családi esemény történt. Megszületett a fiatal család elsószülöttje Neumann Ferenc, akiből később az európai és világszínpadok ünnepeit színpadi szerzője és az első olyan magyar író lett, akinek nevét New Yorkban, Párizsiban, Londonban legalább olyan jól ismerték, ha nem jobban mint Budapesten. Molnár Ferenc nevéhez fűződik a modem dráma megteremtése, hiszen ő és Bródy Sándor voltak azok, akik a régi, pátoszos drámák helyébe a polgári drámát vitték a színpadra, élő emberekkel, hézköznapi, frázis nélküli mondatokkal. MOLNÁR FERENC, aki most lenne 100 esztendős, olyan életművet hagyott maga után, amelylyel csak kevés író dicsekedheL Életében és halála után is sokan bírálták irodalmi működését, elnevezték színpadi iparosnak, lehet, hogy olykor az is volt, de szakmájának igazi mestere és igazat kell adnunk a sajnos, korán eltávozott Demeter Imre színházi kritikusnak, aki egy cikkében megírta, hogy Molnár Ferenc Magyarországon vita tárgya, a világ minden színpadán siker. Ehhez még hozzátenném, Molnár Ferenc, akit cinikus embernek ismert a világirodalom, ha titkolta is, valóban költő volt. Mert csak költő és igaz költő tudta megírni a világirodalom egyik legszebb ifjúsági regényét, a Pál utcai fiúkat és annak felejthetetlen gyermekhősét, a kis Nemecseket. És csak költő és igaz író rajzolhatta meg a Széntolvajok című novellájának kisembereit és hiába vitatkoztak róla és sokan támadták, — a Liliom hintáslegényét és kis szerelmes cselédjét —, ők is csak költő tollából születhettek meg. Molnár Ferenc életműve és életpályája szinte töretlen volt. Még innen volt huszadik évén, és már a Pesti Napló ismert tárcaírója, kritikusa lett és az első világháborúban. mint a lap tudósítója vett részt. Egy haditudósító emlékei címmel írta meg háborús élményeit és el kell mondani róia, hogy a fiatal haditudósító, amennyire a genzúra engedte, élesen, bátran ítélte el a háború szörnyűségeit. Érdemes idézni Molnár Ferenc egy 1925-ben megjelent életrajzát. amelyet az író így fogalmaz: „Budapesten születtem, 1878-ban, joghallgató lettem Genfben 1896- ban, újságíró lettem Budapesten 1897-ben, írtam egy novellát 1900- ban és egy regényt 1902-ben. Drámaíró lettem idehaza 1908-ban, színműíró lettem külföldön 1908- ban, haditudósító lettem 1916-ban, újra színműíró lettem 1918-ban. Hajam hófehér lett 1925-ben. Szeretnék újra jogász lenni Genfben." Rövid, tömör megfogalmazása egy világhírre szert tett írói életútnak és az író, ha nem is mindenben érte el a csúcspontot, ha voltak is pályájának buktatói, mégis Molnár Ferenc neve és írói életműve nemcsak a magyar, de a huszadik századi világirodalomban is jelentős helyet foglal el. Ne tervezzen nyaralást, mielőtt irodánktól költségmentes tájékoztatást nem kér ! Hihetetlenül olcsó áron szervezünk a ' nyár folyamán charter-utazást Magyarországra, 2 heti tartózkodást I Romániában, Bukarest, Brassó meglátogatását, egy hét a Fekete-I tenger partján 500 dollártól kezdődőleg. Mesés utazások Bermudába, Paradise Island-ra, Santo Domingo és más csodálatos nyaralási helyekre. CARBER UTAZÁSI IRODA 60-02 Woodáde Are, Woodside, N.Y. 11377 TeL: (212) 457-1000. Forduljon CARBER-hez bizalommal. Magyar közönségnek magyarul ttunk rendelkezésre. Wjmmmrnmmmmm SZÍNMÜVEIT felsorolni külön hasábot töltene meg, így csak a kiemelkedőket soroljuk fel: elsősorban a Liliomot, az Ördög-öt, a Testőr-1, az Égi és földi szerelmet,' a Játék a kastélybant és a Hattyú-t. Érdemes megemlíteni, hogy Moszkvában kiadták Molnár Ferenc összegyűjtött vígjátékainak kötetét, amelynek előszavát A. Gerskovics szovjet irodalomtörténész- írta, aki nyíltan megírta, hogy Magyarországon tíz éven át nem illett kiejteni Molnár Ferenc nevét. Azóta ez természetesen megváltozott és ma a budapesti és vidéki színházak, biztos kasszadarabja egy-egy Molnár bemutató. Molnár Ferenc a fasizmus éveit ahogy mondani szokták, „páholyból” drukkolta végig, kint élt New Yorkban egy luxus szállóban, de soha nem tudott megbékélni sorsával lelkében mindig a pesti utcákon járt Erről vall egyik barátjának írt levelének ez a mondata; amelyben nyíltan megírja, hogy a New York-i környezetben nagyon nehezen megy az írás. Nem tudta elfelejteni New Yorkban sem hazáját, sem szülővárosát. Életében rengeteg adonria Járt Molnár Ferencről, ma már nehéz eldönteni, melyik származik tőle, és melyiknek szülőapja legjobb barátja Stella Adorján. Ezek sorából hadd idézzünk néhányat Az egyik azt bizonyítja, hogy Molnár, aki vallásos értelemben véve nem volt templomjáró zsidó, utálta és lenézte mindazokat, akik bármilyen oknál fogva elhagyták őseik vallását. Ez az anekdota is ezt az érzését árulja el. Budapesten egykoron a Nemzeti Színháznak olyan igazgatója volt, aki valamikor Azrák törzséből származott. Az egyébként kiváló, nagyon tehetséges színigazgató és rendező, féltő gonddal őrködött, hogy zsidó szerző ne kapjon helyet, legalábbis nagyon ritkán a Nemzeti Színház színpadán. Molnárt tulajdonképpen nem nagyon érintette ez a kérdés, hiszen a világ minden színpadán, sőt Budapesten a Vígszínházban, a Magyar Színházban százas szériákban játszották. Mégis egyszer kifakadt: — New Yorkban az előkelő éttermekben néger portást szerződtetnek, aki messziről észreveszi, ha szinesbárű közeledik az étterem felé, akinek fő feladata, hogy a néger vendégeket kidobálja. Ilyen néger portás ül a Nemzeti igazgatói székében is. A másik hasonló adoma: A hitleri időkben egy pesti színész dicsekedve mondotta: — Mit érdekelnek engem a zsidótörvények. En már 1914-ben kitértem, a feleségem árja, a gyermekeim kereszténynek születtek. Nincs olyan törvény, amely szerint én zsidónak számíthatok. Molnár csendben így válaszolt: — Annak megállapítására, hogy Európában ma ki számít zsidónak, csak egy személy illetékes, és ez: Hitler. A felszabadulás után Molnár, akinek zsugoriságáról valóságok legenda járt, egymásután küldte barátainak a csomagokat. Egyszer Bródy Pálnak, a Magyar Színház volt igazgatójának sürgönyt küldött: „Hogy vagytok, hogy vészeltétek át. Csókol Feri.” Bródy Pál, akinek egyemeletes házát bomba találta. így válaszolt: „Gyenge félházam van, csókol Pali." Molnár megértette a célzást, hatalmas csomagot küldött Bródynak. Még egv jellemző adomát hadd elevenítsünk fel róla: * Amerikában egy disszidált magyar arisztokrata estélyt adott, amelyre Molnár Ferencet is meghívták. Molnár nem fogadta el a meghívást, amikor megkérdezték tőle miért nem akar elmenni, így felelt; — Attól félek, ha elmegyek erre az estélyre, mint Molnár Ferenc megyek be és mint Herczeg Ferenc jövök ki. 1952. április 2-án egy sikertelen operáció következtében halt meg. Azóta ott nyugszik a New York-i csöndes zsidó sírkertben és most, születésének századik évfordulóján hadd tegviik le tiszteletünk és emlékezésünk jeléül ez ólomsorokból font koszorút a nagy író sírjára. (ÚJ ÉLET, BUDAPEST) wd , wm '§53 *71) Jl CÉCEK SZ.ÁnSYAIS. A mü 510 oldalon, arany diszitésö, bőratánzat-kötésben 15 dolláros áron rendelhető meg: World Federation of Hungarian Jews. 136 East 39th Sheet, New York,N:Y: 10016, vagy 21st Century Hungarian Publishing Corp. 205 East 85 th Street, New York, N:Y: 10028, vagy M. Goldstein, 4418 16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204. itm»nouoMtttfm7ta**fc***,t**4*m*4^*******m< IRRJOE GLVJHKHNKAT, HOGY ibsdktmnkit támogassa^ VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LÁPUNKKÁ A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE ÉS A MUSZSZÖVETSÉG ezúton értesíti tagjait, barátait és az érdeklődőket. hogy a MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTÍR EMLÉ KÉRDŐ megnyílt a Szent Városban, Jeruzsálemben. Faültetési igénnyel a két ”érvérét irodájához lehet fordulni. Egy-egy fa ára 3 dollár. Családi események alkalmával ragaszkodjunk a hagyományos szép szokáshoz és ültessünk fát a Szentföldön. A kegyeletes eseményről a rendelő és megtiszteltetésben részesülő személy, vagy családja díszes okiratot kap kézhez.
