Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-08-31 / 12. szám

1978 augusztus 31. NEWYORKI FIGYELŐ 5 KAHAN KALMAN: MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN (Folytatása 4. oldalról) CSÁSZÁROK ÉS HÍRES KORMÁNYFŐK MEGHITT BARÁTJA Auer szentpétervári és amerikai tanít­ványai mind kitűnő művészek voltak. Csak­is már egészen előrehaladott, kivételes tehetségűek tanítását vállalta. Szigorúsága velük szemben közismert volt a beavatot­tak világában. Nem különben idegessége is. Egy ízben egyik sokat fecsegő, de remek tanítványához hamutálcát vágott. Auer mester csodálóihoz és baráti köréhez a cárokon kívül más uralkodók, kormányfők és világhírű államférfiak is tartoztak, magától értetődően a zenevilág fejedelmein kívül. így például III. Napole­on császár, Abdul Hamid II. török szultán, az akkori svéd és norvég király, Gladstone és Disraeli angol kormányfők, a világhírű zenefejedelmek közül pedig Liszt Ferenc, Joachim, Brahms, Csajkovszkij, Rossini, Richard és Johann Strauss, Turgenyev, az író és mások. Életrajzírói feljegyzik, hogy Csajkov­szkij eredetileg Auernek dedikálta híres hegedűkoncertjét, de utóbbi egyéni okok­ból azt visszautasította, végül A. Brodsky adta elő. AZ UTOLSÓ ÚT A MANHATTANI RAVATALIG Halála 85 éves korában, 1930 július 17.-én a Drezda melletti Loschwitz üdülő­helyen érte utói egy beteljesedett, álom­szerű karrier után. Utolsó kívánsága volt, hogy Amerika földjén aludja örök álmát. Hű hitvese utasszállító hajón szállította Newyorkba, ahova augusztus 21.-én érkez­tek. A manhattani Campbell Funeral Parlorban ment végbe a világraszóló gyász­­szertartás, amely ismét a zenevilág és az előkelő társadalom seregszemléjét képezte. Többezren képtelenek voltak bejutni. Hartsdale közelében levő Farncliff-mauzo­­leumban porladnak földi maradványai. Auer professzor 1923-ban New York­ban MY LONG LIFE IN MUSIC címen megjelent memoir-művének tartalma való­ban rendkívül érdekes filmet alkothatna. A művet nem találtam, csak a katalógusok­ban. A négymillió kötetet meghaladó New York Public Library-ben nincs meg, csupán a Lincoln Center zenei könyvtárában és ritkaság-gyűjteményekben. A VIOLIN PLAYING AS I TEACH IT 1921-ben látott napvilágot, a VIOLIN MASTER WORKS AND THEIR INTER­PRETATION 1925-ben, 80. születésnapja tiszteletére jelent meg. A nyolc kötetes GRADED COURSE OF VIOLIN PLAY­ING 1926-27 években. Számos kompozíci­ójáról is nevezetes, de mindent túlszárnyalt pedagógiai adottsága, elhivatottsága. Egyaltán nem túlzás azt állítani, hogy aligha adta át művész ideáit oly töké­letesen az utána következő nemzedékek­nek, amint az Auer Leopoldnak, a magyar föld nagy szülöttjének sikerült. A MAGYAR ZSIDÓKKAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁNÁSMÓD A NÁCIK ÁLTÁL ELFOGLALT EURÓPÁBAN M Jad Vasém-sorozat XII. tanulmánykötetében megjelent tanulmány magyar fordításban.) Dr. BRAHAM L. RANDOLPH 5. közlemény A legnagyobb mértékben kínosan ésfeszélyezően hatott a németekre kilenc magyar zsidónak visszatérése Theresien­­stadtból. Ezek kétségkívül minden belső információnak birto­kában voltak, amelyek a tábor működésére vonatkoztak. A RSHA ajánlatának megfelelően Wagner úgy rendelkezett, hogy a külügyminisztérium protektorátusi képviselője utasítsa el a magyar kormány kérelmét a Theresienstadt-ban volt magyar zsidók visszahonosítása iránt azzal, hogy ezt az intézkedést „rendőri biztonság,, indokolja. Spányi 1943 október 6.-án kérelmét azzal ismételte meg, hogy a magyar kormány min­den szükséges intézkedést meg fog tenni annak megakadályo­zása érdekében, hogy a visszahonosított zsidók németellenes propagandát űzzenek.29 Ugyanezen a napon a külügyminisz­­teriumi megbízott azt indítványozta von Thadden-nek, hogy a kilenc magyar zsidót egy különleges bergen-belseni átmenő táborba szállítsák át. 30 Ezt a javaslatot azonban Eichmann, arra hivatkozással, hogy Bergen-Belsen „túlzsúfolt,, — eluta­sította. 31 A prágai magyar konzulátus továbbra is kitartott a zsidók átadásának követelésében. 1944 január 11.-én hosszas memorandumot juttatott el a külügyminiszteriumi megbízott­nak, amelyben emlékeztette, hogy a magyarok száznál több szóbeli és írásbeli értesítést küldtek 1116 zsidóra vonatkozó­lag, akiket, mint a protektorátusban élőket neveztek meg,1940 december 20,-i állapot szerint. 32 A konzulátus ismét kívánta, hogy a kilenc zsidónak adjanak engedélyt Theresienstadt elha­gyására. 33 A memorandumot a külügyminisztériumhoz sürgős kérelem kapcsán juttatta el, amely utóbbiban azt kérte, hogy haladéktalanul adják meg az átadásra vonatkozó engedélyt. Von Thadden elvileg megadta hozzájárulását, hogy Spányit megkímélje attól, hogy saját kormánya előtt kínos helyzetbe kerüljön. Von Thadden szerint Spányi előzetesen hozzájárult a magyar zsidóknak Prágából Theresienstadtba való átszállítá­sához annak tudatában, hogy ez gettósítást jelentett. 34 A ki­lenc magyar zsidót végül is a bergen-belseni átmenő táborba helyezték át röviddel Magyarországnak 1944 március 19.-én történt német megszállása előtt. 36 Mindazonáltal, a megszállás után minden közbenjárás megszűnt és a német befolyás alatt állt területeken élt magyar zsidók vissza honosításának kérdését a magyarországi zsidókér­dés sei együtt „oldották meg". Amikor a quisling Sztójay­­kormány 1944 március 22.-én megalakult, a németek a biro­dalmi és protektorátusi magyar zsidókat ugyanazon intézkedé­seknek vetették alá, mint saját zsidó állampolgáraikat. Azt, hogy az új magyar kormány közömbös külföldön élő zsidó polgáraival szemben, 1944 június 17.-én Edmund Veesenmayer SS-brigádvezető, az új magyarországi német miniszter és biro^ dalmi teljhatalmú megbízott közölte külügyminisztériumával. Két nappal később von Thadden továbbította az értesítést Eichmannhoz és a protektorátusi német megbízotthoz A németek által megszállt Nyugat-Európa A zsidók deportálása Nyugat-Európából — a megszállott Franciaországból, Belgiumból és Hollandiából — 1942 nyarán vette kezdetét. A németek természetesen nemcsak a helyi, de a külföldi zsidókat is igyekeztek deportálni. Utóbbiak között semleges államok és a tengelyhatalmak zsidó polgárai is akad­tak, akiknek tervbevett deportálása számos politikai kérdést vetett fel. 1942 július 2.-án Eichmann, aki a deportálások ü­­gyét felsőfokon intézte, felkérte a külügyminisztériumot, hogy összefoglaló nyilatkozatot készítsen arra vonatkozólag, hogy a nyugateurópai deportálási Programm tervezetébe külföldi ál­lampolgárságú zsidók is beilleszthetők legyenek. 38 Luther jú­lius 26.-án tájékoztatta Eichmannt, válaszul utóbbinak június 22.-i hasonló kérelmére, a külügyminisztériumnak elvileg nincs kifogása a külföldi zsidóknak a francia, belga és holland elfog­lalt területekről való deportálása ellen — „munka végzésére az auschwitzi táborban." Mégis, pszichológiai okokból azt java­solta, hogy előbb a hontalan zsidókat deportálják. Később ar­ról tájékoztatta Eichmannt, hogy a magyar és orosz állampol­gár zsidókat lehet deportálni, feltéve, ha „gondot fordítanak minden egyes esetben tulajdonuk biztosítására.” 39 A magyar kormány ugyanolyan gondot fordított zsidó állampolgárainak érdekeire ezekben az országokban, mint aho­gyan ezt a Birodalomban és a Protektorátusban élők iránt ta­núsította. A berlini magyar követség 1942 szeptember 17.-én arról tájékoztatta a német külügyminisztériumot, hogy a ma­gyar kormány előreláthatólag abban a helyzetben lesz, hogy kiszabadíthatja az internált magyar zsidókat a megszállott Franciaországban,Belgiumban és Hollandiában. E három meg­szállott országban levő magyar-zsidó tulajdont magyar nemze­ti tulajdonnak tekintették. 40 28 RLB 14-sz. okmány 29 NA, 4664.SZ. tekercs, K1509/K350960-, sorozatsz. Ez az okmány egyben magában foglalja a kilenc theresienstadti zsidó jegyzékét is. X U.o. Rolf Günther, Eichmann berlini helyettese utalt az átszállítás lehetőségére Thaddenhez 1943 július 10.-én írt leve­lében. A levél szövegére nézve I. u.o. 31 L. Eichmann 1943 november 15.-Í levelét, RLB 17.sz.okm. 32 L. 14.sz. jegyzetet. 33 RLB. 18.sz. okmány. 34 U.o. 19.sz. okmány. 35 NA, 4664 sz. tekercs, K1509/K350291 sorozatsz. 36 L. Veesenmayer táviratát; 173.sz. (Ini II A 2100), U.o. 37 U.o. 38 RLB, 20.sz. okmány. 39 U.o. 27.sz. okmány. 40 U.o. 21. sz. okmány BtfflzcUka NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Sir..............................— Cím .............................................. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! HIRDESSEN LAPUNKBAN! MAGYAR ZSIDÓ CLUB, MIA V! A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE MIAMI I TAGOZATA 1520 Lenox Avenue, Miami Beach, Florida 33139 TeL: (305) 531-1113 _____________________ A helyiség nyitva van szerdán és szombaton este 6-12 óra között.

Next

/
Thumbnails
Contents