Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-08-10 / 11. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1978. augusztus 10. ERDOHAZI HUGO: AZ EMLÉKEZÉS VIRÁGAI A KOMÁROMI KIRÁLY BÁCSI SÍRJÁN... A Király bácsi, a Nádor utcában, szemben az Otthon Kávéházzal (ahol drága Apám pincérkedett) élt. A gyémántok, smaragdok, szafir szín-csodák és az arany voltak barátai. Halk szavú, szelíd szemű művésze volt ennek a százados szakmának. Ahogyan, szinte orvosi pedantériával vizs­gálta a drágaköveket, megsimogatta arany­­művesi fantáziájával formált gyűrűit, több volt, mint üzletember: szépséget, emberi kielégülést kínált árúival együtt társainak. Apám Király bácsitól vette az ezüst fejű botot,amikor a komáromi Szent Benedek­­rendi katholikus Főgimnáziumban leérett­ségiztem. A legszegényebb diáknak jutott a legdrágább, legdíszesebb matúra bot: így volt rendjén az valaha a zsidók életében... Király bácsi emlékét követem, ami­kor három londoni zsidó aranyműves-ék­szerész munkáját dicsérem. A Kutchinsky család nemzedékeken át „csillag,, a Knightsbridge és Bond Street kirakataiban. A 26 éves Paul veszi át a nagyapák és apák safétabotját: egyetemi tanulmányául a pszichológiát választotta. Kutatja a vevők divat-járását, hogyan for­málja a konzervatív és haladottabb ízlés szárr,^ árúit. Szerint az aranyműves és ékszlf^z akkor eredményes, ha lélektani­lag tudja megközelíteni az emberek dekó­rum-vágyait. Az ékszer a luxus birodalmá­ba tartozik. A túrista, az amerikai dollárral érkező diszkrét, részletezett felvilágosítást vár. Negyven szakértő formálja és tervezi a figurákat műhelyében, mely nemcsak gyű­rűk, láncok, brossok ritkaságait teremti, hanem szobrok artisztikájával a családi ház belső eleganciájára is gondol. Az ékszer­tervezés nemcsak technikai kérdés. Modern klasszicizmus alakjaiban találom meg mesz­­sze földről érkező vevőim dekorációs igé­nyeit. Az ékszerváltozások sosem forradal­miak, inkább lassú evolúció lélektani és művészi eredményei, - teszi hozzá Paul Kutchinsky, akinek felesége szociális mun­kában vesz részt az egyik pszichiátriai kór­házban. Paul finom szemével észreveszi, az emberek drága ékszereket hordanak és nem adják tisztításra, mint ruháikat. — Az ékszer is megérdemli, hogy tisz­tán őrizzék meg, mint az estélyi ruhát, — mondja Paul, a fiatal „Király bácsi,, — a Knightbridge idealista aranyművese. * Michael Fishberg tíz évvel ezelőtt bemondóként kereste kenyerét Miamiban. Családja a londoni East End gettóiból szár­mazott. A gazdag ékszervadászoktól nem lehetett elvárni, hogy a whitechapeli omla­dozó házak között keressék a brilliánsokat, — mondja. Ezért nyitották meg a topázok, smaragdok, rubinok, platina-álmok üzletét Goldesgreen-ben, ahol Michael feleségével, agyönyörű Elaine-nel öregbíti a Fishberg­­család ékszer-hagyományainak hírnevét. Michael is - érdekes- lélektani módszerekre hivatkozik:- A pillanatban, hogy valaki belép az üzletbe, meg tudom mondani, vásárol-e. szándékozik-e mérlegelni, vagy csak a kí­váncsiság csábította az ékszerek megtekin­tésére... — A gazdasági válság következtében a gazdag vevők száma megcsappant, ezért Mihály a fiatalokat neveli arra, hogy legye­nek ékszertulajdonosok. Régi brossokat, nyakláncokat, karkötőket, gyűrűket új for­mába csal, modernizál. Büszke a család múltjára, nagy-nagyapja a varsói királyi udvar aranyműveseként találkozott kirá­lyokkal, hercegekkel, szépséges hercegnők­kel... A muzsika bolondja. Beethoven, Mo­zart, Brahms és, mint mondja, a nagy zsidó zenegéniusz, Gershwin lemezeivel tölti meg otthonát. Izraeli látogatásai inspirálták ar­ra, hogy az esti órákban az archeológia tu­dományából hallgat előadásokat. Azt mondja Michael Fishberg, a ko­máromi Király bácsi inspirációjától tehet­séges Goldes-Green-i aranyműves, hogy a — zsidó nép számára még ma is az ékszer valami anyagi biztonságot jelent, ha nem i: úgy tekintenek a brillliánsra, mint befekte­tésre. A keleteurópai zsidó nemzedékeken át élt ab^an a félelemben, hogy ha mene­külni kellett, csak a tef ill int vihették ma­gukkal. Talán valami védelmet jelenthet az ékszer az üldöztetés ellen... -* Cyril Lewis is az ékszerek művészi szobrásza, aranyművese. Világhírűek mini­atűr aranyszobrai: különösen Amerikában népszerűek. Ékszer-kiállítást tervez Los Angelesben. Aranyba álmodja különböző stilizálásban Dávid csillagát. Tutankhamun márvány alapon álló színarany alakja világ­szerte keresett. A platina vágtató paripa szobrászati remekmű. Nem is drága: 2000 font. Az aranyművességet és szobrászatot szeretné alkotó fantáziával és üzleti érzék­kel párosítani. Szintén nevelni akar, szintén lélektani meggondolások vezetik idealizmu­sát és financiális meggondolásait. A 22 ka­rátos aranyláncok az arany árának emelke­désével keresett árúcikkek... Cyril arra is felfigyelt, hogy az utolsó négy-öt évben a férfiak ujjúkra nevük kezdőbetűivel ellátott pecsétgyűrűket húznak és nyakuk köré font láncon hordják Dávid csillagát vagy a négylevelű lóherét. Cyril meglátogatja ve­vőinek otthonait, hogy tárgyaljon velük egy gyűrű fejéről, egy lánc „ritmus„-áról, egy bross „csipkéidről, ahogyan jellemzi a formákat. — Hatvan százaléka vevőimnek tőlem várja a tanácsokat és a stílusbeli tervezést - mondja. Felesége a smaragdok szerelmese és nagyméretű gyűrűkkel szimpatizál. * Mint a komáromi Király bácsi -emlé­ke legyen áldott -, Cyril Lewis meg van arról győződve, hogy nemcsak aranyműves, nemcsak ékszerész, hanem az arany és drá­gakövek szobrásza is. A régi szépségcsodá­­lók és szépségalkotók angliai és amerikai ármádájához tartozik. Az ékszerek meta­morfózisának maestroja... A komáromi Király bácsi hitközsé­günk ellenőre volt. Istenhívő, jámbor életé­ben, az üzlet mögött, kicsiny műhelyében az arany, brilliáns álamit szőtte valóságba. Keresett rajta ? Csak a hipokraták tagad­ják, hogy az ékszer örömöt, kielégülést je­lent és díszíti a hétköznapok szürkeségét: színt, pompát, kielégülést injekciózik éle­tünk társadalmi kapcsolataiba. * Ezért idéztem a londoni zsidó Kut­chinsky, Fishberg és Lewis családok,,arany­­brilliáns,, eldorádóját, azemlékezés virágait helyezve Király bácsi sírjára, ha még meg­van az elhagyott, árva komáromi zsidó temetőben... Egyhetes utazások: Páris 390 dollártól Kéthetes utazások: London Francia Riviera 460. Monte Carlo Róma Svájc London Costa Del Sol Madrid-Máj orca 450.- Svájc 390.- Olaszország-Athén- 410.- görög szigetek 350.- Legolcsóbb, legjobb utazást 370.- irodánk biztosítja! 720.-799.-799.-840.­CARBER UTAZÁSI IRODA 60-02 Woodride A*e, Woodride, N.Y. 11377 TeL: (212) 457-1000. Fordu|on CARBER-hez MukmnaL Magyar közönségnek magyanl élünk rendelkezése. IFJÚKOROM MAGYARORSZÁGON UNKSZ ARTHUR A 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CORE. Megrendelhető a vállalat irodája elmén : 205 East 85th Street, New York, N.Y. 10028 - Td.: 288-2980 A könyv éra 8.95 dollár .Postai rendelés esetén 10 dollár küldendő be SPORTSAROK Szerkeszti: FONYÓ MÁRTON AZ AMSTERDAMI OLIMPIA - 1928 A holland oilmpiai stadion olyan szép volt, hogy mindazok, akik résztvettek az előző olimpiákon, elragadtatással nyilat­koztak a holland építkezés ízléséről és szépségéről. Coubertin báró, az olimpiai játékok kezdeményezője és megvalósítója, lemon­dott, — állítólag azért, mert ellenezte, hogy a nők bevonuljanak a sportpályára ! Ha Coubertin báró elment volna Am­sterdamba és látta volna Ethel Catherwood, a magasugrás canadai győztesének gyönyö­rű alakját és mozdulatait, vagy a későbbi évtizedekben Sonia Henniet, akkor bizo­nyos, hogy más véleményt alkotott volna magának a nőkről és azok sport-szereplé­séről... A királynő távollétében Hendrik harceg nyitotta meg az olimpiászt. Arne Borg egy átmulatott éjszaka után szenzációs világrekorddal győzött az 1500 méteres gyorúszásban. Weissmüller könnyen nyerte a 100 méteres gyorsúszást. A vízilabda döntőjében a németek megver­ték Magyarországot 5:2-re. A futballt Uru­guay nyerte Argentina ellen 2:1 arányban. A 100 és 200 méteres futást- nagy megle­petésre a canadai Percy Williams nyerte. Értékes győzelmeinek érdekes története van. Williams 20 éves diák volt, szegény szülők gyermeke. Torontóban volt a válo­gató verseny, ahol eldőlt, ki mehet az olimpiászra. Pénze nem volt, beállt pin­cérnek és így fedezte utazási és szálláso­­lási költségeit. Amikor a két olimpiai baj­nokságot megnyerte, egyszerre nagy ember­ré lett. Toronto díszpolgárává avatta, a mi­niszterelnök gratulált neki. A finn közép- és hosszútávfutók négy győzelmet arattak. Nurmi ott győzött utoljára. A magyarok közül Keresztes a birkózást, Kocsis a boxbajnokságot, dr. Mező Ferenc pedig a szellemi olimpiászt nyerte. Petschauer Attila a kardvívásban minden olasz ellenfelét megverte, egyéni­leg Terstyánszky győzött, Petschauer máso­dik lett. A kardcsapatbajnok, Petschauer ragyogó vívása folytán Magyarország lett.

Next

/
Thumbnails
Contents