Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-07-21 / 10. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 július 21. KAHAN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A FOGORVOSKÉPZÉS MÚLT SZÁZADBELI NEVES PROFESSZORA Ősi tapasztalat alapján fogalmazott tétel: minden országnak olyan zsidói van­nak, amilyeneket érdemel. E megállapítást eklatánsán igazolja Spanyolország, amelynek földjén már a polgári időszámítás előtt éltek zsidók és ahol a „zsidó aranykor,, évszázadai alatt polgári szabadságjogokat élvező hitsorso­­saink a sötét középkorban oly jelentős mértékben segítették elő annak gazdasági és kultúrális szempontból való fellendülé­sét. A tankönyvekből tudjuk, hova „fej­lődött,, az ibériai félsziget a katolikus in­kvizíció, főleg az 1492. évi teljes kiűzetés következtében. Nem véletlen szeszélye, hogy e (históriai évszám Amerikának Co­lumbus által történt hivatalos felfedezésé­nek esztendejével is azonos... Valahogy hasonló volt a helyzet mintegy három-négy évszázaddal később Németországban, az osztrák-magyar mo­narchiában és másutt, ahonnan — miután a mór megtette kötelességét - az elvakult írigységszülte gyűlölet folytán elűzött, el­­kényszerített zsidók képességeiket és adott­ságaikat oda hurcolták magukkal, ahol éppen szükség volt szorgalmas új bevándor­lókra. AMERIKA IS A MEGÉRDEMELT ZSIDÓK FELETT RENDELKEZIK A modern kor leghatalmasabb liberá­lis világhatalma, a július 4.-én 203. jubile­umát ünnepelt független Amerika felemel­kedéséhez való hozzájárulásunk elismerten igen lényeges. A zsidó új bevándorlók — köztük a magyar tájakról érkezettek- szinte kezdettől fogva magukkal hozták atavisz­­tikus módon nyert és vasakarattal kifejlesz­tett gyakorlati, valamint kultúrális képes­ségeiket, szorgalmukat. Nagyon gyakran csattanós módon juttatták kifejezésre hála­érzetüket az őket befogadó, számukra ér­vényesülési lehetőségeket nyújtó új haza iránt. Amerika is tehát olyan zsidókat „ka­pott,, amilyeneket megérdemelt s remélhe­tőleg ez a helyzet a jövőben sem fog káro­san változni. Magyar-zsidó vonatkozásban sem. Mindenesetre hanyagoljuk el a száza­lékban jelentéktelen «férgeseket, akik nem­csak önmagukat gyalázzák meg, de olajat öntenek arra a tűzre, amely fajtánkat a szétszóratásban állandóan a katasztrófa visszatérésével fenyegeti, legjobb esetben pedig örökös Ahasvér-sorsra kényszeríti. Rovatunk eddigi közleményéből vi­lágosan kitűnik, hogy magyar zsidók már a XIX. században, de főleg annak második felétől az Egyesült Államok kultúrális, tu­dományos, művészeti, gazdasági és társa­dalmi életében jelentős szerepet vittek. Sokan tűntek ki az orvostudomány, általá­ban a gyógyászat terén is. Ezúttal a fogorvosképzés és hivatás­gyakorlás terén a múlt század utolsó évei­ben hervadhatatlan érdemeket szerzett or­vostudor életművéről kívánunk beszámolni. BETELJESEDETT A GYERMEKKORI VÁGYÁLOM Amerikában dr. Greenbaum Leo né­ven lett kiváló hivatásában. A magyarorszá­gi Árva-megyében, ahol bölcsője ringott, Grünwald Lajosnak hívták és 1858-ban jött a világra. Szüleivel és Max nevű öccsé­vel együtt, röviddel Bar Micva-avatása után, 1871-ben kötött ki New Yorkban. Család­ja végigszenvedte az új bevándorlók sorsát annak idején jellemző összes kínokat, ame­lyek jóval túlhaladták a mai emigránsoknak irigylésre ugyancsak nem méltó, kezdeti nehézségeit. tmaMni BA LAPUNKRA! Az új bevándorló család New York­ban helyezkedett el. A kis Leo a középis­kola után a philadelphiai egyetem fogorvosi szakán végzett. Tíz esztendővel a Hudson partján történt kikötése után beteljesedett elemista korabeli vágyálma: 1881 nyarán birtokában volt a D.D.S.-fogorvosi diplo­ma. Öccse ugyanott később hasonló diplo­ma és működési engedély tulajdonosa lett. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE ÉS A MUSZ­­SZÖVETSÉG ezúton értesíti tagjait, barátait és az érdeklő­jüket, hogy a MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTÍR EMLÉKERDÖ megnyílt a Szent Városban, Jeruzsálemben. Faültetési igénnyel a két szervezet irodájához lehet fordulni. Egy-egy fa ára 3 dollár. Családi események alkalmávalRagaszkodjunk a hagyományos szép szokáshoz és ültessünk fát a Szentföldön. A kegy elemes eseményről a rendelő és megtiszteltetésben részesülő személy, vagy családja díszes okiratot kap kézhez. DR. GREENBERG LEO EGYETEMI DÉKÁN -fr. Fogorvosi doktorátusa megszerzése után dr. Greenberg Leo alma mater-évei, a philadelphiai fogorvosképző főiskolával kötötte össze sorsát, mint a fogászatban alkalmazott gyógyanyagok, műszerek és kémiai szerek bemutatója. Ez az 1881-95 között tartott, tűrhetően javadalmazott pozíció lehetőséget adott a törekvő fiatal fogorvosnak általános orvosi tanulmányok folytatására, szintén a philadelphiai egye-V temen. 1888-ban megszerezte az M.D.-dip­­lomát, ami kitűnő szolgálatot nyújtott fog­orvosi hivatásának gyakorlásához. Az 1896. tanévben már mint előadó tanár sze­repel, majd a „matéria medica„és az anaes­­thesis teljes jogú professzorává nevezik ki. Dr. Leo Greenberg-et 1905-ben elő­léptették: a philadelphiai fogorvosképző fő­iskola helyettes dékánja lett, majd annak három éven át dékánja. SIKERES SZTOMATOLOGIAI SZAKLAP-SZERKESZTŐ Dr. Greenberg 1897-ben Philadelphi­ában megalapítja, majd szerkeszti és kiadja a THE STOMATOLOGIST című fogászati szakfolyóiratot. Kiváló szaktársak az Egye­sült Államok egyetemeiről és távolabbi or­szágokból, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek a lap állandó, vagy alkalmi munkatársai. Maga is számos fontos tanul­mány szerzője volt. -A The Stomatologist a századforduló körüli esztendőkben szájsebészeti és fog­kezelési, valamint fogorvosképzési szem­pontból igen jelentős feladatot teljesített és szerkesztője nagy elismerésben részesült. Munkatársai közé tartozott Max nevű öccse is. A szaklap számos újítás, új felfede­zések és kezelési módszerek bevezetének és a szakkörökben való népszerűsítésének hasznos eszköze volt. KÉT TESTVÉR HÉZAGPÓTLÓ FOGÁSZATI KÉZIKÖNYVE Dr. Greenberg Leo 1909 nyarán, 51 éves korában, különböző meggondolások alapján feladta egyetemi karrierjét, lapját és philadelphiai lakását. New York városá­ba költözött, ahol fogorvosi rendelőt nyi­tott. Híre jóval megelőzte és így hamar ki­tűnő praxisra tett szert, amelyet haláláig minden tekintetben sikeresen vezetett. Öccse már előbb New Yorkban működött. Ritka szabad óráiban dr. Green­berg Leo szorgalmasan dolgozott egy szak­mű írásán, illetve szerkesztésén, amelyben öccse is segítségére volt. 1912-ben napvi­lágot látott a PRACTICE OF DENTISTRY című műve, amely annak idején fogorvosi körökben közhasznú lett és nagy elismerést váltott ki. Hézagpótlóan fontos kézikönyv szerepét töltötte be. A halál 68 éves korában, 1926-ban ragadta el New Yorkban. Egykorú ifjú ke­­zeltjei vagy kollégái közül még többen vannak életben. Egyike lett azon sokaknak, akik dicsőséget szereztek a magyar-zsidó törzs­nek Amerikában. VÁLASZ EGY ÉRDEKLŐDŐNEK G.D. Hackett barátunk, a General Press Features fényképészeti vállalat tulaj­donosa, előző rovatunkban Joseffy Rafael professzorról közölt ismertetésünkkel kap­csolatban ezt írja: — 60 éve hallgatok koncerteket, soha egyetlen szerzeményt Joseffytől nem hal­lottam, néhány reference-könyvben sem találkoztam nevével. — Mint ismertetésünkből kitűnik, Jo­seffy mester már 1915-ben eltávozott az élők sorából, ami jóval több, mint 60 évvel ezelőtt volt, de már száz évvel ezelőtt, 1879-ben aratta első sikereit Amerikában, 1891-től kezdve pedig kizárólag a zenepe­dagógiának élt és főleg zenepedagógiai mű­vekkel aratott elismerést. Többek között a Famous Musicians of Jewish Origin című műben, amelyet Újvári Péter szerkesztett, az 1929-ben Budapesten megjelent Magyar Zsidó Lexikonban — amelynek új, felfrissí­tett és bővített kiadását a Magyar Zsidók Világszövetsége izraeli tagozata vette terv­be — és más enciklopédiák tartalmaznak anyagot Joseffy mesterrrel kapcsolatosan, továbbá múlt századvégi és e század eleji folyóiratok és a napisajtó zene rovatai. Mindezek megtalálhatók a newyorki Public Library-ban. Mindenesetre: Joseffy mester a múlt század második felében volt világhírű. A MUSZ-SZÖVETSÉG a Magyar Zsidók Világszövetségé­vel karöltve, ezúton külön is felhívja a magyar-zsidó katasztrófa túlélőinek figyelmét arra a sikerrel járt akcióra, amely azt ered­ményezte, hogy a Jad Vasém az elpusztult mártírok adatait, ta­­núvallomási jegyzőkönyvek alapján, ABC-sorrendben iktatja és okmánytárában megőrzi. Ezáltal mód van arra, hogy a kataszt­rófa áldozatainak emléke az arra hivatott intézmény kereteiben megörökítésre kerüljön. A kiállításra váró tanúvallomási jegyzőkönyveket levélben vagy telefonon a Világszövetség és MUSZ irodájában lehet igé­nyelni, lapunk 2. oldalán, a Világszövetség rovatában közölt címen és telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents