Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-07-21 / 10. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 július 21. KAHAN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A FOGORVOSKÉPZÉS MÚLT SZÁZADBELI NEVES PROFESSZORA Ősi tapasztalat alapján fogalmazott tétel: minden országnak olyan zsidói vannak, amilyeneket érdemel. E megállapítást eklatánsán igazolja Spanyolország, amelynek földjén már a polgári időszámítás előtt éltek zsidók és ahol a „zsidó aranykor,, évszázadai alatt polgári szabadságjogokat élvező hitsorsosaink a sötét középkorban oly jelentős mértékben segítették elő annak gazdasági és kultúrális szempontból való fellendülését. A tankönyvekből tudjuk, hova „fejlődött,, az ibériai félsziget a katolikus inkvizíció, főleg az 1492. évi teljes kiűzetés következtében. Nem véletlen szeszélye, hogy e (históriai évszám Amerikának Columbus által történt hivatalos felfedezésének esztendejével is azonos... Valahogy hasonló volt a helyzet mintegy három-négy évszázaddal később Németországban, az osztrák-magyar monarchiában és másutt, ahonnan — miután a mór megtette kötelességét - az elvakult írigységszülte gyűlölet folytán elűzött, elkényszerített zsidók képességeiket és adottságaikat oda hurcolták magukkal, ahol éppen szükség volt szorgalmas új bevándorlókra. AMERIKA IS A MEGÉRDEMELT ZSIDÓK FELETT RENDELKEZIK A modern kor leghatalmasabb liberális világhatalma, a július 4.-én 203. jubileumát ünnepelt független Amerika felemelkedéséhez való hozzájárulásunk elismerten igen lényeges. A zsidó új bevándorlók — köztük a magyar tájakról érkezettek- szinte kezdettől fogva magukkal hozták atavisztikus módon nyert és vasakarattal kifejlesztett gyakorlati, valamint kultúrális képességeiket, szorgalmukat. Nagyon gyakran csattanós módon juttatták kifejezésre hálaérzetüket az őket befogadó, számukra érvényesülési lehetőségeket nyújtó új haza iránt. Amerika is tehát olyan zsidókat „kapott,, amilyeneket megérdemelt s remélhetőleg ez a helyzet a jövőben sem fog károsan változni. Magyar-zsidó vonatkozásban sem. Mindenesetre hanyagoljuk el a százalékban jelentéktelen «férgeseket, akik nemcsak önmagukat gyalázzák meg, de olajat öntenek arra a tűzre, amely fajtánkat a szétszóratásban állandóan a katasztrófa visszatérésével fenyegeti, legjobb esetben pedig örökös Ahasvér-sorsra kényszeríti. Rovatunk eddigi közleményéből világosan kitűnik, hogy magyar zsidók már a XIX. században, de főleg annak második felétől az Egyesült Államok kultúrális, tudományos, művészeti, gazdasági és társadalmi életében jelentős szerepet vittek. Sokan tűntek ki az orvostudomány, általában a gyógyászat terén is. Ezúttal a fogorvosképzés és hivatásgyakorlás terén a múlt század utolsó éveiben hervadhatatlan érdemeket szerzett orvostudor életművéről kívánunk beszámolni. BETELJESEDETT A GYERMEKKORI VÁGYÁLOM Amerikában dr. Greenbaum Leo néven lett kiváló hivatásában. A magyarországi Árva-megyében, ahol bölcsője ringott, Grünwald Lajosnak hívták és 1858-ban jött a világra. Szüleivel és Max nevű öccsével együtt, röviddel Bar Micva-avatása után, 1871-ben kötött ki New Yorkban. Családja végigszenvedte az új bevándorlók sorsát annak idején jellemző összes kínokat, amelyek jóval túlhaladták a mai emigránsoknak irigylésre ugyancsak nem méltó, kezdeti nehézségeit. tmaMni BA LAPUNKRA! Az új bevándorló család New Yorkban helyezkedett el. A kis Leo a középiskola után a philadelphiai egyetem fogorvosi szakán végzett. Tíz esztendővel a Hudson partján történt kikötése után beteljesedett elemista korabeli vágyálma: 1881 nyarán birtokában volt a D.D.S.-fogorvosi diploma. Öccse ugyanott később hasonló diploma és működési engedély tulajdonosa lett. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE ÉS A MUSZSZÖVETSÉG ezúton értesíti tagjait, barátait és az érdeklőjüket, hogy a MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTÍR EMLÉKERDÖ megnyílt a Szent Városban, Jeruzsálemben. Faültetési igénnyel a két szervezet irodájához lehet fordulni. Egy-egy fa ára 3 dollár. Családi események alkalmávalRagaszkodjunk a hagyományos szép szokáshoz és ültessünk fát a Szentföldön. A kegy elemes eseményről a rendelő és megtiszteltetésben részesülő személy, vagy családja díszes okiratot kap kézhez. DR. GREENBERG LEO EGYETEMI DÉKÁN -fr. Fogorvosi doktorátusa megszerzése után dr. Greenberg Leo alma mater-évei, a philadelphiai fogorvosképző főiskolával kötötte össze sorsát, mint a fogászatban alkalmazott gyógyanyagok, műszerek és kémiai szerek bemutatója. Ez az 1881-95 között tartott, tűrhetően javadalmazott pozíció lehetőséget adott a törekvő fiatal fogorvosnak általános orvosi tanulmányok folytatására, szintén a philadelphiai egye-V temen. 1888-ban megszerezte az M.D.-diplomát, ami kitűnő szolgálatot nyújtott fogorvosi hivatásának gyakorlásához. Az 1896. tanévben már mint előadó tanár szerepel, majd a „matéria medica„és az anaesthesis teljes jogú professzorává nevezik ki. Dr. Leo Greenberg-et 1905-ben előléptették: a philadelphiai fogorvosképző főiskola helyettes dékánja lett, majd annak három éven át dékánja. SIKERES SZTOMATOLOGIAI SZAKLAP-SZERKESZTŐ Dr. Greenberg 1897-ben Philadelphiában megalapítja, majd szerkeszti és kiadja a THE STOMATOLOGIST című fogászati szakfolyóiratot. Kiváló szaktársak az Egyesült Államok egyetemeiről és távolabbi országokból, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek a lap állandó, vagy alkalmi munkatársai. Maga is számos fontos tanulmány szerzője volt. -A The Stomatologist a századforduló körüli esztendőkben szájsebészeti és fogkezelési, valamint fogorvosképzési szempontból igen jelentős feladatot teljesített és szerkesztője nagy elismerésben részesült. Munkatársai közé tartozott Max nevű öccse is. A szaklap számos újítás, új felfedezések és kezelési módszerek bevezetének és a szakkörökben való népszerűsítésének hasznos eszköze volt. KÉT TESTVÉR HÉZAGPÓTLÓ FOGÁSZATI KÉZIKÖNYVE Dr. Greenberg Leo 1909 nyarán, 51 éves korában, különböző meggondolások alapján feladta egyetemi karrierjét, lapját és philadelphiai lakását. New York városába költözött, ahol fogorvosi rendelőt nyitott. Híre jóval megelőzte és így hamar kitűnő praxisra tett szert, amelyet haláláig minden tekintetben sikeresen vezetett. Öccse már előbb New Yorkban működött. Ritka szabad óráiban dr. Greenberg Leo szorgalmasan dolgozott egy szakmű írásán, illetve szerkesztésén, amelyben öccse is segítségére volt. 1912-ben napvilágot látott a PRACTICE OF DENTISTRY című műve, amely annak idején fogorvosi körökben közhasznú lett és nagy elismerést váltott ki. Hézagpótlóan fontos kézikönyv szerepét töltötte be. A halál 68 éves korában, 1926-ban ragadta el New Yorkban. Egykorú ifjú kezeltjei vagy kollégái közül még többen vannak életben. Egyike lett azon sokaknak, akik dicsőséget szereztek a magyar-zsidó törzsnek Amerikában. VÁLASZ EGY ÉRDEKLŐDŐNEK G.D. Hackett barátunk, a General Press Features fényképészeti vállalat tulajdonosa, előző rovatunkban Joseffy Rafael professzorról közölt ismertetésünkkel kapcsolatban ezt írja: — 60 éve hallgatok koncerteket, soha egyetlen szerzeményt Joseffytől nem hallottam, néhány reference-könyvben sem találkoztam nevével. — Mint ismertetésünkből kitűnik, Joseffy mester már 1915-ben eltávozott az élők sorából, ami jóval több, mint 60 évvel ezelőtt volt, de már száz évvel ezelőtt, 1879-ben aratta első sikereit Amerikában, 1891-től kezdve pedig kizárólag a zenepedagógiának élt és főleg zenepedagógiai művekkel aratott elismerést. Többek között a Famous Musicians of Jewish Origin című műben, amelyet Újvári Péter szerkesztett, az 1929-ben Budapesten megjelent Magyar Zsidó Lexikonban — amelynek új, felfrissített és bővített kiadását a Magyar Zsidók Világszövetsége izraeli tagozata vette tervbe — és más enciklopédiák tartalmaznak anyagot Joseffy mesterrrel kapcsolatosan, továbbá múlt századvégi és e század eleji folyóiratok és a napisajtó zene rovatai. Mindezek megtalálhatók a newyorki Public Library-ban. Mindenesetre: Joseffy mester a múlt század második felében volt világhírű. A MUSZ-SZÖVETSÉG a Magyar Zsidók Világszövetségével karöltve, ezúton külön is felhívja a magyar-zsidó katasztrófa túlélőinek figyelmét arra a sikerrel járt akcióra, amely azt eredményezte, hogy a Jad Vasém az elpusztult mártírok adatait, tanúvallomási jegyzőkönyvek alapján, ABC-sorrendben iktatja és okmánytárában megőrzi. Ezáltal mód van arra, hogy a katasztrófa áldozatainak emléke az arra hivatott intézmény kereteiben megörökítésre kerüljön. A kiállításra váró tanúvallomási jegyzőkönyveket levélben vagy telefonon a Világszövetség és MUSZ irodájában lehet igényelni, lapunk 2. oldalán, a Világszövetség rovatában közölt címen és telefonszámon.
