Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-01-14 / 6. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. január 14. KARDOS LÁSZLÓ: Dr. ERDÖHÁZI HUGÓ : Az én Figyelőm A LONDONI ZSIDÓ TANULMÁNYOK INTÉZETE WASHINGTONBÓL (Folytatás) Városnézésünk során sor került a Dohány utcai templom megtekintésére is. A templom túl van a százéves évfordulón és a világ egyik legnagyobb zsidótemploma. A hivatalos programmban nem szerepelt, de a csoport tagjai, zsidók és nem-zsidók egyaránt kérték, hogy azősi pesti zsidótemplomot megnézhessék. Áhítattal állt az egész csoport a gyönyörű alkotás belsejében s ahogyan néztem társaimat, megilletődve a kegyes helytől, mindenki kis imát mormolt akaratlanul is, némán, hang nélkül... Mikor a mártir-emléktáblákat ismertette a vezető, a rettenetes nagy számoktól fejbe verve, megdöbbenve, könnyes szemekkel, lehajtott fejjel áldoztak a hatszázezer ártatlan magyar zsidó emlékének a bronxi, vermonti, bostoni, newjersey-i amerikaiak, akik a távolból eddig talán el sem hitték, hogy mi volt itt alig harminc éve, mikor fenevadak kószáltak az utcán s ember embernek volt gyilkos farkasa. Látva az emléktáblát s hallva a rettenetes számokat, a velünk együtt álldogáló nagy amerikai repülőtársaság egyik vezető embere körülnézett a társaságon és így szólt:- Most már látom, hogy Izraelre szüksége van a zsidóságnak ! -Egyedül kerestem fel a remekül működő Rabbiszeminárium világhíres igazgatóját, főt. Scheiber Sándor dr.-t. Világhíre van, mert két amerikai díszdoktorátusa van s beszélgetésünk során derült ki, hogy a harmadik díszdoktori cím átvételére ezév tavaszán ismét itt lesz közöttünk. Ezeket a kitüntetéseket a tudós és a nagyszerű férfi kapta. Ezekben a napokban jelent meg róla egy héthasábos cikk a Herald Tribune hasábjain s miko ezért gratulálok neki, elhárítja mag ;.tól: Óh, — mondja szerényen — az újságok sokat írnak, gyakran többet, mint ami van. — Nyugodtan mondhatja, mert a világ minden részén cikkeznek róla. A Rabbiszeminárium, amelyet dr. Scheiber hivatalosan igazgat, az egyetlen a maga nemében egész Keleteurópában s rajta függ a világ zsidóságának a szeme. A tudós igazgató felvisz az iskola dísztermébe. Péntek dél van, de már estére van terítve vagy száz személynek. Egy-egy péntekesti I-tentiszteletre ner csak Pestről, hanem vidéki ól is érkvznek vendégek. Főleg fiatalok, lányok és fiúk, akik ezen a módon tudnak egymással megismerkedni. Ragyogó tiszta, fehér abrosz, poharak, tányérok elő vannak készítve az esti kiddus-ra. Scheiber Sándor okos, bölcs ember. Beszél a rabbiképzőről, örül, hogy 15 rabbinövendék tanul az iskolában. 12 magyar és 3 orosz. Beszél arról, hogy az iskola, az intézmény a kormány engedélyével működik. Boldogan mutatja az iskola évkönyveit, amelyek magyar-zsidó írók s költők munkáival vannak tele. Remek olvasmány .megérdemli, hogy forgassuk, olvassuk, terjesszük. Ezidőben sokat beszélnek a kedvezményes kereskedelmi vámtarifáról, Magyarországon, itt is. Az EI gyesült Államoknak feltételei vannak, amelyeket a magyar kormány j nem akar elfogadni. Talán Izraellel és a zsidósággal szemben való magatartás is szerepel a feltételek között. Érdeklődöm Scheiber Sándortól, mi a véleménye az ún. Jackson- Vanik féle kereskedelmi feltételekről. Elhárítja magától a választ, ha azt sem tudná, mit jelentenek ezek a szavak. Scheiber Sándor a tanítványokról, a szemináriumról beszél s azokról a fiatalokról és öregekről, akik érdeklődnek a judaizmus iránt s akiket érdekel a zsidó vallás tudománya és törvényei. Scheiber doktort joggal örömmel tölti el, hogy sokan vannak ilyenek s annak örül, hogy a szeminárium épületét építik, alakítják, festik, nagyobbítják, tisztítják s jövő évben egy megújhodott épületben tanulnak s tanítanak majd. — Az antiszemitizmust a törvény tiltja, — mondja — de bölcsen hozzáfűzi, hogy a szívekbe és a fejekbe nem láthatunk, hogy ki mit érez és mit gondol. Nem politizál. Szereti a külföldre szakadt magyar zsidókat, szívesen látja vendégül őket. Tele van történettel, humorral, szellemmel minden mondata. Akadt magyar zsidó újságíró, mondja- akinek az jött ki a száján, hogy Szálasi, a haramiavezér nem is volt antiszemita. Mit tudok erről mondani? Hogyan tudhatsz erről vitatkozni ? Csak egy kis történetem van, amit a napokban hallottam. Vagy 25 évvel- ezelőtt egy faluban egy házba volt kitelepítve Szálasi felesége és a Roth-csaíád. Roth néni szombaton éppen sóletot tálalt. A jó, ínycsiklandozó szaggal tele volt az udvar. Roth néni látta, hogy Szálasiné nagyokat nyel. Mit tesz a zsidó szív ? kivett egy tányérra valót, odaadta Szálasinénak, aki mohón, jó étvággyal elfogyasztotta a finom ételt. Valami nagyot akart mondani köszönetképpen s odafordult Roth néni-JE LENTI . . . A tizenhatodik században élt nagy humanista. Rotterdami Erasmus mondotta keserű önváddal, hogy „ha a zsidókat gyűlölni keresztényi cselekedet, akkor mindannyian jó keresztények vagyunk. Erasmus sohasem rejtette véka alá gondolatainak szándékát. így Edward H. Flannery, a washingtoni katholikus lelkipásztor sem, aki főtitkárként tevékenykedik az amerikai fővárosban működő katholikusok és zsidók kapcsolatait ápoló szervezetnél. Flannery atya tanulmányait írt erről a zsidóság számára tengernyi szenvedést jelentő „kapcsolatiról a Londonban kiadott folyóiratban, melyet az angliai Zsidó Tanulmányok Intézete prezentál olvasói kezébe minden hónapban. A washingtoni pap jó szolgálatot tett MINDEN KERESZTÉNY ANTISZEMITA című tanulmányával. Megrázó olvasmány, mert Washington és Jefferson társadalmának városaiból idézi a vidéki lapok előfizetőinek véleményét erről a kérdésről, melynek erazmusi parancsolatait a humanista ideálok szárnyán minden keresztény ház falai közé kellene vinni, ha valóban egyszer eredményt akarunk elérni e történelmi tragédia fináléjának nyomában, Auschwitz nyomában, a lateráni zsinat nyomában, az erősödő világ-fasizmus új fenyegetéseinek szólamait és terveit hallva. a messzenangzó tanulmány ótestamentumi ihlettel helyezi vád alá a keresztény társadalmat, megállapítván bátor szókimondással, hogy „az antiszemitizmus egy betegség, elültetve a keresztény társadalom gondolkodásában,, és „ az antiszemitizmus integrális részét képezi a keresztény történelemnek.,, A kiváló lelkipásztor hozzáteszi, hogy az igazi keresztényi magatartásban az antiszemitizmusnak nincsen létjogosultsága... Edward H. Flannery szerint a katholikus társadalomnak történelmi pszichoanalízis orvosságára lenne szüksége, tanulják meg annak a nem létező oldalnak szövegét, mely a történelmi könyvekből hiányzik: a zsidók elnyomásáról és megaláztatásairól a keresztény századok országútjain. A lateráni zsinat határozatai arról beszélnek, hogy a zsidók másodosztályú állampolgárok, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól... Ki felejtheti el, ha a becsületesség humánumával él: az ötödik század rettenetéit... és a tizedik század keresztény felfogását, amikor a zsidó valóban az utca, a társadalom páriája volt... 1096 keresztes háborús évében tízezer zsidót gyilkoltak le a hitleri önkény előfutárai... A középkor zsidói, emlékeztet (Folytatás a 8. oldalon) *EMKE aZEMKE A kitűnő cigányprímás GÖRCSI PALI és zenekara szórakoztatja a kedves vendégeket REZERVALAS SZEMÉLYESEN VAGY TELEFONON: 650-9324 vagy 650-9357 1494 SECOND AVENUE, New York (78. utca sarok) hez: - Roth néni, egyet mondhatok, maguk zsidók, teljesen félreismerték férjemet. -Puff neki. Ez is a mi bűnünk, — egyezünk meg Scheiber Sándorral, hogy teljesen félreismertük a sok százezer magyar zsidó gyilkosát, Szálasit. Vájjon hogyan kellett volna ismernünk, — kérdezzük egymástól Hosszú beszélgetésünket hálásan köszönöm Scheiber Sándornak, mert többet tanultam tőle, mint amennyit szerettem volna. Elhárítja magától és estére invitál.- Nézd meg a péntek esti gyertyagyújtásunkat. Mindenki felszabadultan, örömrepesve távozik. Sajnos, tudtam, hogy nem tehetek eleget a meghívásnak és eltelve attól, amit hallottam, mondtam búcsút a legokosabb magyar-zsidó embernek. (Folytatom)
