Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-04-22 / 11. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. április 22. „MÓZES EGYIPTOMI HERCEG VOLT,, l KAHÁN KÁLMÁN ROVATA i Freud professzor Bécsben végezte az orvosegyetemet, majd Párisban tökéletesítette tudását, ahol később szoros barátságba jutott Mesterével, a világhírű Charcot ideggyógyász professzorral. A szintén világhírű Breuer bécsi ideggyógyász által a hisztéria gyógyítására felhasznált hipnózismódszer alkalmazása során rájött, hogy a lelki zavarok jelenségei leginkább a gyerekkor traumáira vezethetők vissza. Az emberi viselkedés bizarr, kóros megnyilvánulásai az ifjúkor erőszakosan elfojtott, kielégítetlen vágyainak, ösztöneinek a „kárpótlásait,,- úgynevezett kompenzációit képezik valójában. Freud később lehetőleg kerülte a hipnózis módszerét és azt a szabad gondolattársítással váltotta fel. A lélek mély. HÍVJA FEL BARÁTAI FIGYELMÉT A NEWYORKI FIGYELŐRE! régen elfelejtett, elásott titkait, a tudatalattit, a páciens ellenőrizetlen, szabad, össze-vissza csevegéseiből, önkéntelen elszólásaiból, különböző megnyilatkozásaiból tárta fel. Freud műveit német nyelven írta és azokat később csaknem valamennyi kultúrnyelvre lefordították. Magyar nyelvre Freud legtöbb művét Ferenczi ültette át. Legfőbb műve az Álmok értelmezésével foglalkozik, de legkontroverzálisabb tanulmányai, amelyekkel több tanítványa, volt híve nem minden tekintetben értett egyet, azok, amelyek az elfojtott libidónál, nemi ösztönnek állítólag túlzott jelentőséget tulajdonítottak. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAt HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Freud legutolsó és szintén nagy vihart kiváltott műve, Mózes és a monoteizmus, elhalálozása esztendejében, 1939-ben jelent meg német nyelven, majd évekkel később angolul. Pszichoanalitikai módszerével azt igyekszik bizonyítani, hogy Mózes valójában egyiptomi herceg volt, általában pedig a vallásos hit lényegét boncolgatja. Freud szerint minden vallás az emberi agy irracionális megnyilatkozása. Ugyanakkor lerántja a leplet az antiszemitizmus gyökereiről is. Személy szerint is rengeteget szenvedett a körülötte diákkora óta gyakran fellángolt zsidógyűlölettől, amellyel bátran szembeszállt, míg Ferenczi „más,,— kényelmesebb megoldásokat keresett. Mint rendszerint, nem sok gyakorlati eredménynyel. Akár minden tekintetben, vagy csak bizonyos „módosításokkal,, fogadják el szaktudósok vagy általában a kultúremberek Freud időközben állandóan amerikai magyar-zsidó szakemberek által is kifejlesztett , bővített tanait, vitathatlan, hogy zsenialitása a legnagyobb hatással volt a XX. század életére, filozófiájára, irodalmára, történelemkutatására, antropológiájára, nevelésére, illetve pedagógiájára. A művészet valamennyi ágát inspirálta. A világtörténelem egyik legmélyebb gondolkodója, filozófusa, akinek az emberiség, főleg az írástudók mély hálával tartoznak. Thomas Mann például, korunk talán legnagyobb irodalmi alkotója, megköszönte Freudnak a nagy természettudósnak azt a hatalmas befolyást, amelyet reá gyakorolt. Magyar zsidók Amerika szolgálatában FERENCZI PROFESSZOR,A FREUDIZMUS AMERIKAI TERJESZTŐJE A világtörténelem véletlen szeszélye, találomszerű játéka volna-e csupán, hogy a fejlődő emberiség gondolkodásmódja megváltoztatásának kezdeményezői, az új távlatok elméletének kiagyalói, előfutárai etnikai értelemben véve zsidók voltak? Mózes, Jézus, Carl Marx és Sigmund Freud -a legjellemzőbb példák- csak történetesen cseperedtek volna fel zsidó anya emlőin? Hagyjuk nyitva a felvetett kérdést, nem mi vagyunk illetékesek annak megválaszolására. AKI MEGVÁLTOZTATTA A KULTÚR VILÁG MENTALITÁSÁT Ki merné azonban kétségbe vonni, hogy a bécsi Sigmund Freud világhírű neuropathologus, a lélekelemzés atyja, a beteges és gyakran tömegkatasztrófákhoz is vezető lelki zavaroknak a mély tudatalattiban gyökereződésének és ezek felszínre hoz2ÍSa általi gyógyítási lehetőségének elméletével - és gyakorlatával - teljesen új ösvényeket nyitott a XX. század kultúremberisége számára? Dr. Sigmund Freud professzor -héber neve Salamon- sokgyerekes freiburgi -Morvaország- tradicióhű orthodox család legkisebb gyermekeként jött világra 1856-ban. Az osztrák főváros zsidó filantrópiái szervezeteinek gondoskodása folytán végezte el az ottani orvosegyetemet és amíg egy esztendővel halála előtt, 1938-ban nem menekült legkisebb leánya, Anna kíséretében, Hitler elől Londonba, Bécsben volt az állandó lakása, sikeres ideggyógyászati rendelője és tudományos munkásságának székhelye. Tehát nem „magyar zsidó,, — Amerikában is csak egyszer tartott előadást, 1908-ban, a Massachusetts állambeli híres Clark University keretében. FERENCZI SÁNDOR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Freud legközelebbi munkatársa és híve, a budapesti Ferenczi Sándor profeszszor viszont a teljes 1927-es esztendőt az Egyesült Államokban töltötte a freudizmus „népszerűsítésének,, — főleg szakkörökben való tudományos ismertetésének szentelve. Ezt megelőzően, majd a következő években, rendszeres összeköttetés révén járult hozzá a pszichoanalitikai lelki gyógymódnak az újvilágban szélesebb körben történő meghonosításához. Sehol a földkerekségen nem is alkalmazzák manapság oly fokozatosan növekvő arányban a pszichoanalitikai kezelés módszerét, mint az Egyesült Államokban. Valószínűtlen, hogy túloznánk feltételezésünkben, ha azt állítjuk, hogy csak akkor csökkenne „normális,, arányra az egyre kétségbeejtőbb méreteket öltő, iszonyatos bűntények, szinte kannibáli jellegű tomegmészárlások, elképesztő emberrablások és véres gyermekgonosztettek száma, — ha valamilyen gyors, leegyszerűsített módszerrel kötelezővé válnék, elemi iskolától kezdve az ifjúság pszichoanalitikai „test„-je ! Nem mellőzve persze azokat sem, akik már kinőttek a gyermekcipőből. Dr. Ferenczi Sándorról, aki oly sokat tett a freudizmusnak Amerikában való elterjesztése érdekében és a számos, New Yorkban és másutt Columbus földjén tevékenységet kifejtő, magyar-zsidó származású freudista szakorvosokról lehetetlen megemlékezni anélkül, hogy Freud és tanainak lényegét ne érintsük. Természetesen a bő anyag részletekbe menő vizsgálata nélkül. A SZÉJJELZÚZOTT GYERMEKKORI ÁLMOK MEGBOSSZULJÁK MAGUKAT MI LAPUL A NAGYZÁSI HÓBORT ÉS A ,FINOM EMBERKE,, MÖGÖTT ? Freud azon elmélete, amely szerint az emberi abnormalitás széjjelzúzott ifjúkori érzések, feloldatlan lelki konfliktusok inhibiciója, mondhatnánk, kipuffogó csöve, fényt vet a hitierek, Sztálinok, idi aminok és mindenfajta felülkerekedett központi, vagy helyi zsarnokok, egyesületi kiskirályok, házi sárkányok megnyilatkozásainak rugóira. Freud csökkentrendűségi komplexum-teóriája utalással szolgálhat a dühöngőre, aki nem bizonyos önmagában. A beosztottjaira vagy másokra ordítozó „bossok„-ra, a feltűnési viszketegségben, címkórságban szenvedőkre, a kavod-hajhászó, uborkafára felkapaszkodottakra, akiknek semmi sem elég „fancy.,. Valójában a jómaguk egykori vagy jelen elnyomottságát, kicsinységét kompenzálják... (Persze, mindezt csak másoknál vesszük észre, sohasem önmagunknál...) Érthetővé válik a mézes-mázos szavű, „édes emberke,,— a hízelgő, mindenkin segíteni akaró vagy örökös pletykakeverő és a mindig szolgálatkész gyáva, aki saját árnyékától is fél — bár ezt önmagának sem vallja be I Ferenczi Sándor professzor, aki szintén Bécsben, Freud mellett végezte ideggyógyászati tanulmányait és legközelebbi munkatársává nőtte ki magát, részt vett a Freud által 1909 szeptemberében Bécsbe összehívott első nemzetközi pszichoanalitikai kongresszuson, majd 1910-ben a Nemzetközi Pszichológiai Egyesület megszervezésében. Ötven évvel később, 1960-ban már harminc nemzeti szerveszet működött a világ civilizált államaiban, sokezer taglétszámmal. 1919-ben Ferenczi közreműködött Freud „Nemzetközi kiadóvállalata,, megszervezésében, , amely szakkönyveket és folyóiratokat hozott ki és a nácik Bécsbe való bevonulásáig működött(1933). Ferenczi Sándor ezt nem várta már meg, mert 1927-ben, 60 éves korában meghalt. GALLERY ARTIS Jaffa (Tel-Aviv), Shimon Haburski Street Old City of JAFFO - Phone 829424 márkás magyar művészek festményei eladók. Várja amerikai látncntóit és vevőit. A MEGVALÓSULT VÁGYÁLOM DÉLIBÁBNAK BIZONYUL A Miskolcon 1873-ban született és Budapesten ideggyógyászati gyakorlatot, valamint írói tevékenységet folytatott Fe renczi Sándor doktor bizonyos tekintetben nem ütött mesterére. Amíg Freud élete végéig öntudatosan zsidónak vallotta magát, de mit sem számolva a vallási terrorral, nyíltan hirdette a hittel ellentétes, tudományos felfogását, Ferenczi egyetemi tanári kinevezése érdekében felekezetet cserélt. 1919-ben meg is kapta az annyira áhított egyetemi tanári kinevezést és pszichiátriái tanszéket. De a sors iróniájaként a katedrát egy évvel később megszüntették. A megvalósultnak vélt vágyálom tehát délibábnak bizonyult. Ferenczi élete végéig munkatársa volt a Freud szerkesztette Internationale Zeitschrift für Psychoanalisis és az Imago című szakfolyóiratoknak, valamint a Schriften zur angewandten Seelenkunde című műnek. Haláláig elnöke volt az általa 1913-ban alapított Magyar Pszichoanalitikusok Egyesületének. Fontosabb önálló művei: Ideges tünetek kezelése és eltűnése (1914), Lélekelemzés, amely számos kiadást ért meg, Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában, A hisztéria és a pathoneurózisok (1920) és A pszichoanalízis haladása. A német nyelvű Versuch einer Genitaltheorie 1924-ben látott napvilágot. Mint fentebb közöltük, az 1927-es évet amerikai felolvasó körúton töltötte az itteni Pszichoanalitikai Egyesület meghívása alapján. (Folytatás a 8. oldalon)