Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-03-31 / 10. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. március 31. ERDÖHÁZI HUGÓ : IZRAEL DIÁKSÁGÁNAK NÉZETEI A HAZA SORSÁRÓL Hálás vagyok Marton Lajos kollégámnak, hogy elküldte nekem Jeruzsálemből az Izraeli Diákok Nemzeti Szövetségének kiadványát, melynek címe magyar fordításban: A VÉDHETŐ HATÁROK MÉG NAGYOBB FONTOSSÁGA (Defensible boundaries of even greater importance). 1977 évben a zsidó állam megszámlálhatatlan tanácsot kap baráttól és ellenségtől. Mint valaha, 1938-ban a csehszlovákiai „München,, idején is: a világlapok vezércikkei, a nyugati demokratikus világ államférfiai, rádiók, tudósok, tanárok, mindent tudó és mindent értő szakértők ontották a tanácsot Középeurópa egyetlen nyugati mintájú demokráciájának, Masaryk professzor köztársaságának... A fiatal csehmorva-szlovák demokráciát elnyelték a német-náci földrengések... Izrael nem osztja Masaryk országának tragikus sorsát. Yaal®& Morris szerint — aki a tanulmányt írta - Angola és Libanon katonai eseményeit alaposan kell tanulmányozni. A keresztény maroniták sorsa leleplezte az úgynevezett arab „mérsékletességet,,. Tulajdonképpen nincsen különbség radikális s mérsékelt arab álláspont között, ha Izrael létéről, államiságáról van szó. Emlékezzünk csak a nyugati világ szemében „mérsékelt,, Husszein királyra, aki elhitte a nasszeri rádióhírekből, hogy az arab hadsereg győzelmesen vonul be Izraelbe: azonnal elhagyva „mérsékletességét,, a hasemita király, hogy a „konc„-ból neki is jusson, megindította Izrael-ellenes háborúját 1967 esztendejében...Azt is számításba kell venni, mondja jeruzsálemi diákszóvívőnk, hogy az arabok közti rivalizálódás, a szociális igazságtalanságok vulkanikus kitörései nem nagyon biztosíthatnak stabil államközötti megegyezést, tartós politikai szerződéseket. Ne feledjük el azt sem, hogy az 1973-as háborúban a sziriak oldalán Kuba és Észak- Korea „önkéntesei,, is résztvettek... A libanoni maroniták tragikus terület- és emberveszteségei annak volt a következménye, hogy nem rendelkeztek védhető határokkal. A Palesztinái Felszabadító Szervezet és a libanoni „új baloldal,, lemészárolta volna a maronitákat, ha Szíria nem lép közbe. Arafat mindig Libanon keresztény és mozlim lakosságának együttélésével bizonygatta a politikai világ-arénákban, hogy ilyen „szekuláris demokratikus államot,, valósítanak meg Palesztinában Izrael eliminálásával. Arafat aztán szétrombolta azt a „szekuláris,, államot, melyet példaként játszott ki sátáni agitációjában. Ezért, ha a nyugati sajtó-orgánumok vezércikkei a mérsékelt Arafatról írnak, ha felszólítják Izraelt, legyen „nagylelkű pár kilométeres homoksáv, vagy nem fontos dombok,, átadásával, a libanoni maroniták sorsa jusson eszünkbe, — írja Yaakov Morris. 1973-ban történt meg Izrael katonai történelmében először, hogy politikai meggondolások és „tanácsok,, következtében nem ők kezdték el a támadást (pre-emptive strike) és hogy Izrael ma létezik, a szinaj-i stratégiai határoknak köszönhető. Ez volt izgalmas tanulsága az 1973-as Jóm Kippuri háborúnak. Az 1967-es háború előtti határok között élő Izraelt New Jersey nagyságához szokták hasonlítani, mintegy 9 ezer négyzetkilométer területtel. Mennyivel biztonságosabb volt New Jersey földrajzilag, mint a zsidó állam az 1967 előtti határokkal... A diákság kiadványa leírja, hogy 1955 és 1967 között ömlött a fegyver keletről és nyugatról az arab országokba. 1967. májusában az arabok 2504 tankot állíthattak csatasorba az izraeliek 800 tankjával szemben. Az arab ármáda 957 repülőgéppel indulhatott rohamra, Izrael repülőerőinek 300 gépével harcolva.A hadsereg arab földről 547 ezer hivatásos katonával indult rohamra, Izrael a hatnapos háború alatt 264 ezer rezervistát hívott fegyverbe. Az egyiptomiak 1000 tankkal akarták bevenni Éjlátot és blokád alá helyezték a tirani szorost. Az arabok 1970 és 73 között 6 billió dollár értékben vásároltak hadászati anyagot, 5000 tankot, 110 repülőgépet és 800 ezer katonát indítottak Izrael megsemmisítésére. Jordán, szudáni, algériai, marokkói, tuniszi, szaudi arábiai, yemeni katonák is voltak a szir és egyiptomi gyalogságban. A 67-es és 73-as háborúk katonai leckéi arra a következtetésre intenek, hogy a masszív mozgó, konvencionális háborúban a legfontosabb védelmi eszköz a terület, a védhető határok, messze Izrael sűrűn lakott területeitől. A második tanulság, hogy Izrael léte nem függhet azon, hogy először támadjon. A harmadik tanulság, hogy az úgynevezett lefegyverzett, semlegesített zónák, területek nem pótolhatják a védhető határokat, az 1949-esés 1967-es háborúk erről kétséget kizáróan tanúskodnak. Az arab hadseregek fittyet hánytak az Egyesült Nemzetek megfigyelőire, katonáira, a semleges zónákra. A semleges zónák arra használhatók, hogy mögöttük az agresszor kényelmesen, rizikó nélkül felkészüljön a támadásra. Izrael biztonsága az elsődleges és megalkuvást nem tűrő cél, mondja a jeruzsálemi angol nyelvű üzenet-tanulmány. A támadót megállásra kényszerítheti, ha katonailag tudatában van annak, hogy az izraeliek meg tudják magukat védeni... A Jordán völgyét a Golán magaslatról lehet tartani. A Negev sivatagjának biztonságos határa a Szináj pusztaságban van... Jeruzsálem Izrael egységesített fővárosa marad. Izraelnek szüksége van biztonságos határokra. Az arabok azért akarják ezeket a határokat elvenni, mert Izrael megsemmisítésére vágyakoznak. És mire tanít bennünket a katonai meggondolások mellett a történelem ? A Harmadik Zsidó Visszatérés korszakában élünk. A két előbbi tragikus pusztulás és visszatérés elevenen él bennünk, Izrael népében. Nebukadnezár és Róma exodusa és a visszatérés még ma is kísért történelmünk, imáink, zsoltáraink jeremiádjaiban... A zsidóság, Izrael el van határozva vasakarattal, hogy ez a Harmadik Visszatérés lesz a végső. Sosem engedjük magunkat újból Belpolitikai figyelő Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága most hozott döntést a williamsburgi chaszid réteget közvetlenül érintő ügyben: az ottani választókerület megosztása kérdésében a felsőbíróság a pórto-ricoi lakosság javát szolgáló döntést hozott és a választói kerület kettéosztása során megfosztotta a 35.000 főre tehető létszámú chaszid réteg egységes szavazásában megnyilvánuló erőt. A chaszid réteg képviselői erőteljesen támadják a kedvezőtlen döntést, xxx A ramat-gani Bar Ilan-egyetem Rackman Emanuel rabbit, a Fifth Avenue Synagogue tudós és közmegbecsülésben álló lel« ki vezetőjét választotta meg elnökéül. Ő az első amerikai elnöke az egyetemnek. Rackman rabbi kiváló tudós, akadémikus és számos tudományos mű szerzője, aki szoros, baráti kapcsolatot tart fenn dr. Scheiber Sándorral, a budapesti Rabbiszeminárium kiváló igazgatójával. xxx Az amerikai ORT-szervezet évi konferenciáján 51.3 millió dolláros költségvetést fogadott el, 75.000 zsidó ifjú továbbképzésére és gazdasági beilleszkedésének elősegítésére. xxx Trifa román-ortodox püspök, akit a II. világháború alatt folytatott náci tevékenységgel gyanúsítanak és kiutasítási eljárás van ellene folyamatban, Detroit-ban tartott beszédében tagadta az ellene felhozott és már nagyrészben bizonyított vádajííat ■ A zsidó védelmi liga száz harcos, fiatal tagja erőteljes, de békés jellegű tüntetést rendezett Washingtonban, a Hanafimozgalom épülete előtt, reakciójaként a mozlim szekta által a Bnai Brith ellen lebonyolított terrortámadásnak. xxx Abourezk demokrata szenátor, aki közismerten arabbarát és Izrael-ellenes beállítottságú, Denverben nagy beszédet tartott, amelyben a Washingtonban „uralkodó izraeli befolyás,, ellen kelt ki. Megjegyzései 700 főnyi hallgatóságában nagy ovációt váltottak ki. xxx New York Állam nevelésügyi tanácsa a telavivi Sackler-orvosi főiskolát, amelyben angol nyelvű osztályok vannak, elismert iskolának minősítette. Jövő ősszel 40 fiatal newyorki fogja ott orvosi tanulmányait folytatni. xxx Az Egyesült Államok katholikus konferenciája, amely a keresztény-zsidó kapcsolatok javításán fáradozik, felhívást intézett a katholikus plébánosokhoz a nagypénteki ima szövegének megváltoztatása érdekében, mert a jelenlegi szöveg antiszemita jellegű. Marc Tannenbaum rabbi, a kapcsolatok javítását célzó tárgyalásoknak zsidó oldalról való vezetője, az intézkedést jelentős lépésnek minősítette a kapcsolatok javítása során. xxx DIPLOMÁCIAI FIGYELŐ folytatása az 1. oldalról Szadat, az egyiptomi elnök meghívta tárgyalások folytatására a zsidó világkongresszus küldöttségét. Philip M. Klutznick, a kongresszus igazgatóságának elnöke nyilvánosságra hozta, hogy a meghívásnak —minden benne rejlő veszély eEenére — eleget kell tenni és ezért küldöttség megy Kairóba. A delegációban helyet foglal Lord Fisher az angol zsidók elnöke, Rothschild báró, az egyesült zsidó filantropikus alapítvány párisi elnöke, Alexander M. Schindler rabbi, a nagy amerikai zsidó szervezetek elnöki tanácsának elnöke. HIRDESSEN LAPUNKBAN! FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! A palesztinaiak tanácsa kairói ülésén megismételték az eddigi elveket és annak ellenére, hogy a gyűlésen az állítólagos mérsékelteknek volt irányító szerepük, továbbra is kitartottak Izrael megsemmisítésének célkitűzése mellett. Rabin miniszterelnök ugyanezt hangsúlyozta a palesztinai nemzeti tanács döntéseihez fűzött kommentárjában és Chaim Herzog, Izrael UN-fődelegátusa megismételte a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén, hogy a P.L.O. valamennyi ágazata tagadásba veszi Izrael jogát fennmaradásához. Az Egyiptom kérésére összehívott ülésen Herzog vádolta Egyiptomot, hogy a Biztonsági Tanács összehívásával Egyiptomi vezető szerepét kívánja az arab világban megerősíteni. meghódítani, rabszolgaságba taszítani. Azok, akik paranoid félelmekről, Maszada-komplexumról beszélnek, nem értették meg a zsidó történelmet. Izrael népe nem fél, nem él Maszad lalkiállapotában. Huszonkilenc éve akarják az arabok szétrombolni a Harmadik Visszatérés otthonát. Ezért nem diplomácia, nem politikai manőverezés, nem nagyhangú vezércikk és állampolitikai szóbeszéd Izrael élete, léte, biztonsága az arab tengerben. A védhető, biztonságos határok jelentik ma a Harmadik Visszatérés örökkévalóságát. Csak ezek keresztül érhető el, hosszú út, sok vándorlás, sok kísérlet után a végső, áhított cél: a béke. Az igazi béke. Yaakov Morris angol nyelvű tanulmányát, az izraeli diákság hangját hallják meg szerte a világon, ellenség, de mindenekelőtt barát, ha a „mérsékelt,, arab világ sziréna hangjaira hallgat... Izrael nem hallgathat sem a mérsékelt, sem a radikális arabok szólamaira. Egyelőre, határozottan nem... Ma még nem létezik mérsékelt arabság...