Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-03-31 / 10. szám

8 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. március 31. ERDÖHÁZI HUGÓ : IZRAEL DIÁKSÁGÁNAK NÉZETEI A HAZA SORSÁRÓL Hálás vagyok Marton Lajos kollégám­nak, hogy elküldte nekem Jeruzsálemből az Izraeli Diákok Nemzeti Szövetségének kiadványát, melynek címe magyar fordítás­ban: A VÉDHETŐ HATÁROK MÉG NA­GYOBB FONTOSSÁGA (Defensible boun­daries of even greater importance). 1977 évben a zsidó állam megszám­lálhatatlan tanácsot kap baráttól és ellen­ségtől. Mint valaha, 1938-ban a csehszlo­vákiai „München,, idején is: a világlapok vezércikkei, a nyugati demokratikus világ államférfiai, rádiók, tudósok, tanárok, min­dent tudó és mindent értő szakértők ontot­ták a tanácsot Középeurópa egyetlen nyu­gati mintájú demokráciájának, Masaryk professzor köztársaságának... A fiatal cseh­­morva-szlovák demokráciát elnyelték a német-náci földrengések... Izrael nem oszt­ja Masaryk országának tragikus sorsát. Yaal®& Morris szerint — aki a tanul­mányt írta - Angola és Libanon katonai eseményeit alaposan kell tanulmányozni. A keresztény maroniták sorsa leleplezte az úgynevezett arab „mérsékletességet,,. Tu­lajdonképpen nincsen különbség radikális s mérsékelt arab álláspont között, ha Izrael létéről, államiságáról van szó. Emlékezzünk csak a nyugati világ szemében „mérsékelt,, Husszein királyra, aki elhitte a nasszeri rádióhírekből, hogy az arab hadsereg győ­zelmesen vonul be Izraelbe: azonnal el­hagyva „mérsékletességét,, a hasemita király, hogy a „konc„-ból neki is jusson, megindította Izrael-ellenes háborúját 1967 esztendejében...Azt is számításba kell ven­ni, mondja jeruzsálemi diákszóvívőnk, hogy az arabok közti rivalizálódás, a szociális igazságtalanságok vulkanikus kitörései nem nagyon biztosíthatnak stabil államközötti megegyezést, tartós politikai szerződéseket. Ne feledjük el azt sem, hogy az 1973-as háborúban a sziriak oldalán Kuba és Észak- Korea „önkéntesei,, is résztvettek... A libanoni maroniták tragikus terü­let- és emberveszteségei annak volt a követ­kezménye, hogy nem rendelkeztek védhető határokkal. A Palesztinái Felszabadító Szervezet és a libanoni „új baloldal,, le­mészárolta volna a maronitákat, ha Szíria nem lép közbe. Arafat mindig Libanon ke­resztény és mozlim lakosságának együtt­élésével bizonygatta a politikai világ-aré­nákban, hogy ilyen „szekuláris demokrati­kus államot,, valósítanak meg Palesztiná­ban Izrael eliminálásával. Arafat aztán szét­rombolta azt a „szekuláris,, államot, me­lyet példaként játszott ki sátáni agitáció­­jában. Ezért, ha a nyugati sajtó-orgánumok vezércikkei a mérsékelt Arafatról írnak, ha felszólítják Izraelt, legyen „nagylelkű pár kilométeres homoksáv, vagy nem fontos dombok,, átadásával, a libanoni maroniták sorsa jusson eszünkbe, — írja Yaakov Mor­ris. 1973-ban történt meg Izrael katonai történelmében először, hogy politikai meg­gondolások és „tanácsok,, következtében nem ők kezdték el a támadást (pre-emptive strike) és hogy Izrael ma létezik, a szinaj-i stratégiai határoknak köszönhető. Ez volt izgalmas tanulsága az 1973-as Jóm Kippuri háborúnak. Az 1967-es háború előtti hatá­rok között élő Izraelt New Jersey nagysá­gához szokták hasonlítani, mintegy 9 ezer négyzetkilométer területtel. Mennyivel biz­tonságosabb volt New Jersey földrajzilag, mint a zsidó állam az 1967 előtti határok­kal... A diákság kiadványa leírja, hogy 1955 és 1967 között ömlött a fegyver ke­letről és nyugatról az arab országokba. 1967. májusában az arabok 2504 tankot állíthattak csatasorba az izraeliek 800 tank­jával szemben. Az arab ármáda 957 repülő­géppel indulhatott rohamra, Izrael repülő­erőinek 300 gépével harcolva.A hadsereg arab földről 547 ezer hivatásos katonával indult rohamra, Izrael a hatnapos háború alatt 264 ezer rezervistát hívott fegyverbe. Az egyiptomiak 1000 tankkal akarták be­venni Éjlátot és blokád alá helyezték a tirani szorost. Az arabok 1970 és 73 között 6 billió dollár értékben vásároltak hadászati anyagot, 5000 tankot, 110 repülőgépet és 800 ezer katonát indítottak Izrael megsem­misítésére. Jordán, szudáni, algériai, marok­kói, tuniszi, szaudi arábiai, yemeni katonák is voltak a szir és egyiptomi gyalogságban. A 67-es és 73-as háborúk katonai leckéi arra a következtetésre intenek, hogy a masszív mozgó, konvencionális háború­ban a legfontosabb védelmi eszköz a terü­let, a védhető határok, messze Izrael sűrűn lakott területeitől. A második tanulság, hogy Izrael léte nem függhet azon, hogy először támadjon. A harmadik tanulság, hogy az úgynevezett lefegyverzett, semle­gesített zónák, területek nem pótolhatják a védhető határokat, az 1949-esés 1967-es háborúk erről kétséget kizáróan tanúskod­nak. Az arab hadseregek fittyet hánytak az Egyesült Nemzetek megfigyelőire, katonái­ra, a semleges zónákra. A semleges zónák arra használhatók, hogy mögöttük az ag­­resszor kényelmesen, rizikó nélkül felké­szüljön a támadásra. Izrael biztonsága az elsődleges és megalkuvást nem tűrő cél, mondja a jeru­zsálemi angol nyelvű üzenet-tanulmány. A támadót megállásra kényszerítheti, ha kato­nailag tudatában van annak, hogy az izra­eliek meg tudják magukat védeni... A Jor­dán völgyét a Golán magaslatról lehet tarta­ni. A Negev sivatagjának biztonságos hatá­ra a Szináj pusztaságban van... Jeruzsálem Izrael egységesített fővárosa marad. Izrael­nek szüksége van biztonságos határokra. Az arabok azért akarják ezeket a határokat el­venni, mert Izrael megsemmisítésére vágya­koznak. És mire tanít bennünket a katonai meggondolások mellett a történelem ? A Harmadik Zsidó Visszatérés korszakában élünk. A két előbbi tragikus pusztulás és visszatérés elevenen él bennünk, Izrael né­pében. Nebukadnezár és Róma exodusa és a visszatérés még ma is kísért történel­münk, imáink, zsoltáraink jeremiádjaiban... A zsidóság, Izrael el van határozva vasaka­rattal, hogy ez a Harmadik Visszatérés lesz a végső. Sosem engedjük magunkat újból Belpolitikai figyelő Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bí­rósága most hozott döntést a williamsburgi chaszid réteget közvetlenül érintő ügyben: az ottani választókerület megosztása kér­désében a felsőbíróság a pórto-ricoi lakos­ság javát szolgáló döntést hozott és a vá­lasztói kerület kettéosztása során megfosz­totta a 35.000 főre tehető létszámú chaszid réteg egységes szavazásában megnyilvánuló erőt. A chaszid réteg képviselői erőteljesen támadják a kedvezőtlen döntést, xxx A ramat-gani Bar Ilan-egyetem Rack­­man Emanuel rabbit, a Fifth Avenue Syna­gogue tudós és közmegbecsülésben álló lel­« ki vezetőjét választotta meg elnökéül. Ő az első amerikai elnöke az egyetemnek. Rack­­man rabbi kiváló tudós, akadémikus és számos tudományos mű szerzője, aki szo­ros, baráti kapcsolatot tart fenn dr. Schei­ber Sándorral, a budapesti Rabbiszeminári­um kiváló igazgatójával. xxx Az amerikai ORT-szervezet évi kon­ferenciáján 51.3 millió dolláros költség­­vetést fogadott el, 75.000 zsidó ifjú to­vábbképzésére és gazdasági beilleszkedésé­nek elősegítésére. xxx Trifa román-ortodox püspök, akit a II. világháború alatt folytatott náci tevé­kenységgel gyanúsítanak és kiutasítási el­járás van ellene folyamatban, Detroit-ban tartott beszédében tagadta az ellene felho­zott és már nagyrészben bizonyított váda­­jííat ■ A zsidó védelmi liga száz harcos, fiatal tagja erőteljes, de békés jellegű tün­tetést rendezett Washingtonban, a Hanafi­­mozgalom épülete előtt, reakciójaként a mozlim szekta által a Bnai Brith ellen le­bonyolított terrortámadásnak. xxx Abourezk demokrata szenátor, aki közismerten arabbarát és Izrael-ellenes be­állítottságú, Denverben nagy beszédet tar­tott, amelyben a Washingtonban „uralkodó izraeli befolyás,, ellen kelt ki. Megjegyzései 700 főnyi hallgatóságában nagy ovációt vál­tottak ki. xxx New York Állam nevelésügyi tanácsa a telavivi Sackler-orvosi főiskolát, amely­ben angol nyelvű osztályok vannak, elis­mert iskolának minősítette. Jövő ősszel 40 fiatal newyorki fogja ott orvosi tanul­mányait folytatni. xxx Az Egyesült Államok katholikus kon­ferenciája, amely a keresztény-zsidó kap­csolatok javításán fáradozik, felhívást inté­zett a katholikus plébánosokhoz a nagy­pénteki ima szövegének megváltoztatása érdekében, mert a jelenlegi szöveg antisze­mita jellegű. Marc Tannenbaum rabbi, a kapcsolatok javítását célzó tárgyalásoknak zsidó oldalról való vezetője, az intézkedést jelentős lépésnek minősítette a kapcsolatok javítása során. xxx DIPLOMÁCIAI FIGYELŐ folytatása az 1. oldalról Szadat, az egyiptomi elnök meghívta tárgyalások folytatására a zsidó világkong­resszus küldöttségét. Philip M. Klutznick, a kongresszus igazgatóságának elnöke nyil­vánosságra hozta, hogy a meghívásnak —minden benne rejlő veszély eEenére — eleget kell tenni és ezért küldöttség megy Kairóba. A delegációban helyet foglal Lord Fisher az angol zsidók elnöke, Rothschild báró, az egyesült zsidó filantropikus alapítvány párisi elnöke, Alexander M. Schindler rabbi, a nagy amerikai zsidó szervezetek elnöki tanácsának elnöke. HIRDESSEN LAPUNKBAN! FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! A palesztinaiak tanácsa kairói ülésén megismételték az eddigi elveket és annak ellenére, hogy a gyűlésen az állítólagos mérsékelteknek volt irányító szerepük, tovább­ra is kitartottak Izrael megsemmisítésének célkitűzése mellett. Rabin miniszterelnök ugyanezt hangsúlyozta a palesztinai nemzeti tanács döntéseihez fűzött kommentár­jában és Chaim Herzog, Izrael UN-fődelegátusa megismételte a Biztonsági Tanács leg­utóbbi ülésén, hogy a P.L.O. valamennyi ágazata tagadásba veszi Izrael jogát fenn­maradásához. Az Egyiptom kérésére összehívott ülésen Herzog vádolta Egyiptomot, hogy a Biztonsági Tanács összehívásával Egyiptomi vezető szerepét kívánja az arab világban megerősíteni. meghódítani, rabszolgaságba taszítani. Azok, akik paranoid félelmekről, Ma­­szada-komplexumról beszélnek, nem értet­ték meg a zsidó történelmet. Izrael népe nem fél, nem él Maszad lalkiállapotában. Huszonkilenc éve akarják az arabok szét­rombolni a Harmadik Visszatérés otthonát. Ezért nem diplomácia, nem politikai manő­verezés, nem nagyhangú vezércikk és állam­politikai szóbeszéd Izrael élete, léte, biz­tonsága az arab tengerben. A védhető, biz­tonságos határok jelentik ma a Harmadik Visszatérés örökkévalóságát. Csak ezek ke­resztül érhető el, hosszú út, sok vándorlás, sok kísérlet után a végső, áhított cél: a bé­ke. Az igazi béke. Yaakov Morris angol nyelvű tanulmá­nyát, az izraeli diákság hangját hallják meg szerte a világon, ellenség, de mindenekelőtt barát, ha a „mérsékelt,, arab világ sziréna hangjaira hallgat... Izrael nem hallgathat sem a mérsékelt, sem a radikális arabok szólamaira. Egyelőre, határozottan nem... Ma még nem létezik mérsékelt arabság...

Next

/
Thumbnails
Contents