Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-03-18 / 9. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1977. március 18. Sajtószemle SZERÉNY ADALÉKOK EL .1E W1 ESEL LEVELÉRE a francia Államelnökhöz «newyorkj figyelő, il évf. 7.sz.) AMELYRE VÁLASZT NEM FOG KAPNI —Belátja Docteur, hogy most közös az ellenségünk. Harcolni kell elene. De a háború után humánusan foglalkozni kell a zsidó-kérdéssel, mert itt, Franciaországban, minden téren a zsidó nép túlzottan elhatalmasodott. — Ezeket a szavakat az armagac-i földalatti mozgalom parancsnoka mondotta nekem 1944 elején, amikor annak a vidéknek főorvosa voltam. Beláttam, amit mondott és sok mást is. Nem hiszek sem a hirtelen szerelemben, sem a hirtelen kiábrándulásban. Az említett érzéseket egymásba kapcsolódó események vagy érzések előzik meg. —Büszke voltam Franciaországra — most már nem vagyok büszke. — Az elnökök a népnek csak egy tagját képezik. Egy népet nem lehet könyvekből, sem turisztikai alapon megösmerni. A francia népet, amely túllicitálta jó hírét, csak úgy lehet megismerni, ha az ember ott él, hosszú ideig. Ha mindennepi gondjai odakötik — és gondolkodik... Amerikát kivéve, sohasem imádtam a gazdanépeket. Franciaországban éltem le életem legnagyobb részét. Ott tanultam, praktizáltam,- sokat asszimiláltam, de nem asszimilálódtam. A második világháború után nem Franciaország jóvoltából született meg Izrael. Pedig voltak mézeshetek a két nép, illetve ország között. Akárcsak Elie Wiesel, a Szigetről gyerekkorban deportált, a felszabadulás után Franciaországban, fokozatosan, tehetsége által megérdemelten világhírre tett szert. Olyan időket éltünk akkor, amikor a francia nép ideiglenes érzékeny volt. És tudatában annak, hogy a zsidók üldözésében és elhurcolásában tekintélyes részük volt. Kegyetlenségükről egész irodalom tanúskcdik. Egy „csekély,, tényt akarok felhozni. Egyetlen nap alatt hatezer apró zsidó gyereket, a buzgó francia csendőrség segítségével szakítottak el a szülők házából. Egy sem jött vissza. Mások sem. A hírhedt Drancyt a francia csendőrök őrizték. A háború után francia írók beismerték, hogy a háború elején majdnem az egész nép együttműködött a németekkel és hatalmas vagyonokra tettek szert. Sokan, akárcsak Elie Wiesel, csodálkoznak, méltatlankodnak de Gaulle és az őt követő elnökök zsidóellenes, ellenséges magatartásán. Ez azért van, mert nem éltek hosszabb ideig a franciák között. Franciaország UN-de!egátusait nyugodt lélekkel lehet arabbal összehasonlítani. Nemcsak barátságtalanok, de diplomatához nem méltóan udvariatlanok és gyűlölettel beszélnek Izraelről. Dogmának vaszik de Gaulle hírhedt „aranyköpését,,: —A francia népnek nincsenek barátai, — csak érdekei. — Schön Dezső is, a Jeruzsálemi Per című művében kitűnő bizonyítványt állított ki Franciaországról. Elie Wiesel büszke volt a francia népre, de ma már nem az. Miért ? Mert ő sem ismeri eléggé a franciákat. A franciák önimádata nem ismer határokat. ,,A francia nép a legszellemesebb a világon!,, — „A francia hadsereg a legjobb a világon !„ (A második világháború „dicsősége,, kb. egy hónapig tartott.) — „A francia nép vendégszerető !,, — „Minden embernek két hazája van: a sajátja és Franciaország!,, - csak arra kell ügyelni, hogy valóban meglegyen saját hazája, mert a másodikra, Franciaországra nem számíthat. A második világháború után Paul Raynaud volt francia miniszterelnök „Franciaország megmentette Európát,, címen írt műve alapján egy két generáció után a francia gyermek azt fogja tanulni az iskolában, hogy Franciaország mentette meg Amerikát és Oroszországot. Nem túlzás, ha állítom, hogy a francia nemcsak gyűlöli, de megveti az idegent. Ha valami nem tetszik, a „piszkos hazájába,, küldik vissza az idegent, ami azt jelenti, hogy Franciaországon kívül minden ország piszkos. Mellékesen, Franciaországban a fürdőszoba ma is luxuscikk... Téved Elie Wiesel, amikor Franciaországot tartja a forradalmak és az emberi jogok szülőhelyének. A forradalom nem a francia nép patentje. 1776-ban 13 egyesült állam lázadt fel -kevesebb kegyetlenséggelaz angol zsarnokság ellen és a Declaration of Independence-ben azt hirdették, hogy „mi ezeket az igazságokat magától értetődőnek, bizonyítékra nem szorulónak tekintjük, hogy minden ember egyforma.,, 13 évvel később, 1789-ben kezdte meg csak a francia nép a vérengzést, amelyet forradalomnak neveztek. Ártatlanokat, közöttük gyerekeket végeztek ki. Nagyon mulatságosak voltak a „republikánus házasságok,, - amikor fiatalokat, fiúkat és leányokat összekötve a folyóba fojtottak és a hóhérok hajóról élvezték a látványt. Elie Wiesel megemlíti a francia ellenállást, amelyben magam is részt vettem. Hivatalos adatok szerint nem több, mint háromezer francia „segédkezett,, Párizs felszabadításában. De 1945-ben 123 ezer kérvény futott be egyedül a Sajna Department-be, hogy ellenállónak ismerjék el a kérvényezőt. „Az utolsó perc ellenállóinak,, nevezték őket... A háború után viszont több, mint százezer embert gyilkoltak meg a franciák egymás között - bosszú címén. Akkor már hősiesen harcolt a francia nép. Elie Wiesel állítja: —Ma már nem vagyok büszke Franciaországra ! — Miért volt eddig az ? Én már 1944-ben -sőt azelőtt sem - voltam büszke Franciaországi a. Egyszerűen zsidó voltam és vagyok. Dr. GUTTMAN ÁRMIN Kolozsvári Andor: Szőke Szakáll Londonban könyvalakban megjelent az életrajza. Hol és hogyan kezdte? A pult mögött mint kereskedősegéd. A Kereskedők és Utazók Klubjában műkedvelő színészekből — ma színjátszóknak nevezik — együttest alapított. A fiatal segéd, Gerő Jenő, ! mert ez volt a neve, a kereskedősegédekből álló együttessel vasárnaponként kabaré előadásokat rendezett klubjukban. Gerő rendezett, játszott és maga írta a műsort is. Sikerük annyira föllelkesítette Gerőt, hogy egy nap beállított a Royal Orfeum igazgatójához, Beck Vilmoshoz és a következő ajánlatot tette: — Direktor úr, van egy tehetséges, műkedvelő színészekből álló társulatom, jöjjön el legközelebbi előadásunkra és ha tetszik, bocsássa rendelkezésünkre az Orfeum emeleti büfétermét, ahol mi esténként az Orfeum előadásának befejezése után 11 órai kezdettel műsort adnánk Sörkabaré címen. Nem fog ráfizetni. Beck megnézte a műkedvelők előadását és másnap megállapodott Gerő Jenővel, aki akkor szőke bajuszt és szakállt viselt. És a Sörkabaré megnyitó plakátján már ez állt: írta, rendezte és a főszerepet játssza: Szőke Szakáll... És a többi szereplő míg nappal segéd, éjjel színész: Árnyai Károly, Zöldi Márton és Salamon Béla... A színésznők: Csillag Szerén és Fraknói Ilona, aki később Mattyasovszky Ilgna néven európai hírű filmsztár lett. A Sörkabaré éveken át nagy népszerűségnek örvendett. Egyik nap egy fiatalember jelentkezett Szőke Szakállnál, azzal az óhajjal, hogy szerződtesse színésznek. Szőke megkérdezte: — Melyik üzletben dolgozik? A fiatalember felhorkant: — Kérem én nem vagyok segéd! Most végeztem a színiiskolát. — Az baj... — jegyezte meg Szőke — magát ott szavalóbeszédre tanították. A kabaré közvetlen kapcsolatot tart a nézővel, itt egyszerűen, természetesen kell beszélni, mint a hétköznapi életben. A húszas évek elején megszűnt a Sörkabaré. Salamon Bélát az akkor Pest legnépszerűbb kabaréja, az Apolló szerződtette. Szőke Szakáll írt számára a kabaréirodalomban ma már klasszikusnak számitó darabot, a Vonósnégyes-t. Rövidesen Szőke Szakáll búcsút mondott Pestnek. Játszott Bécsben, Berlin több színházában és a német filmgyárak egyik legkeresettebb szereplője lett. Innen szerződött Hollywoodba. A filmjein keresztül Európának, majd Amerikának is egyik legnépszerűbb művészévé vált. A szakállát és bajuszát még Pesten, elutazása előtt leborotváltatta, ezeket már csak a nevében viselte. Közel száz filmben szerepelt. Barátságos arcot kérek című filmje, melyben a főszerepet játszotta, Pesten készült, Karinthy Frigyes írta. Kedélyes, szeretetreméltó, minden helyzetben optimista figurákat alakított, természetes egyszerűséggel, mindig meggyőzően, hiszen ő maga is ilyen volt. Mindmegannyi filmjében, akár német, akár angol nyelvű is legyen, egyetlen mondatot mindig elmondott magyarul: Jaj istenem... Az autójának ablakkeretén mezüze csillogott. Berlini tartózkodása idején magam is a magyar filmkolónia tagjai közé tartóztam- Szabad időmben gyakran találkoztunk. Egyik összejövetelünkön Jani — hozzátartozói és barátai így becézték Szőkét — azt javasolta, ha a filmgyárba kell mennünk, a hosszan tartó úton játszszunk. A játék lényege: aki az autóból először pillant meg az utcán egy szakállas, bajuszos férfit, az a többi utastól kap egyegy márkát. Aki kéményseprőt, postást vesz észre, az két-két márkát kap, aki szakállas, bajszos katonatisztet fedez fel, az fejenként annyi márkát kap, amilyen magas a rangja a tisztnek. Hadnagy egy márka, ha bajuszos két márka, ha szakállt is visel, három márka, emelkedőén a rang szerint. Napokon keresztül játszottunk, hol Bolváry Géza nyert, hol Verebes Ernő, hol szerénységem, Jani csak vesztett. Egyik reggel a filmgyár felé robogva, Jani felkiáltott: — Oda nézzetek! Meglepetten meredt tekintetünk a nem mindennapi látványra: egy szakállas, bajuszos tábornok közeledett, méghozzá lovon ... Ez főnyerménynek számított. Fejenként tíz-tíz márkát nyomtunk Jani tenyerébe. Másnap kiderült, hogy la tábornok felragasztott szakállal, bajusszal filmstatiszta volt... Szőke Szakáll, alias Jani bérelte, fel, a lovat és a ruhát a filmgyártól kölcsönözte. Játékos kedve, aranyos derűje, humora és emberszeretete végig kísérte egész élete útján. Gyakran mondogatta: Ha már nem leszek, és akadnak emberek, akik időnként gondolnak reám, ne érzékenyüljenek el elmúlásomon ... Mosolyogjanak, nevessenek, hiszen ezt óhajtottam mindig, ezért éltem és ha ezt sikerült elérnem, úgy nem éltem hiába... fúj Élet, Budapest) HOME MADE SALAMI. ALL KINDS OF COLD CUTS, PRIME MEATS AND POULTRY HUNGARIAN COLD CUTS INC, 97-03 64TH AVENUE REGO PARK, N. Y. 11374 TEL. 275-0066 IZRAELI FIGYELŐ (Folytatás az 1. oldalról) Izraelre kedvezőtlen még, hogy Waldheim, az UNO főtitkára abból az alkalomból, hogy Carter elnök felszólal az Egyesült Nemzetekben, tiszteletére fogadást rendez és erre, az amerikai kormány kezdeti ellenzése ellenére meghívta a PLO-t is azzal a kifogással, hogy ellenkező esetben az ugy*»csak megfigyelői státuszban levő l atikani és Svájcot sem lehetett volna meghívni. A L’NO-fötitkár átlátszó magatartása csak megerősíthet; a vele szemben izraeli részről tanúsított tartózkodást és gyámkodást. Belpolitikáikig Rabin miniszterelnök újabb megpróbáltatásnak néz elébe: neie televízión előadta, hogy a fennálló rendelkezésekkel ellentétben nem jelentette be, hogy Washingtonban 2000 dolláros számlája van. Most az összeget átutaltatja ugyan Izraelbe és a büntetéspénzt is hajlandó megfizetni, de kétségtelen, hogy a bankszámii ügye nem kedvez Rabin májusi választási esélyeinek.
